Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-03-11 / 10. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 11. 199b. Kende Peter Miért nincs rend Kelet-Közép-Európában? Tőkés Rudolf: Az MDF csődben Tőkés Rudolf, Connecticut állam egyetemének politológia professzora 1991. első felét Jeszenszky Géza felkérésére Budapesten töltötte a magyar külügyminiszter személyes tanácsadójaként. Tanárként azonban a Fidesszel rokonszenvez, kutatóként pedig politikailag el nem kötelezettnek vallja magát.- Professzor úr, a magyarországi helyzetről aligha lehet úgy beszélgetni, hogy ne érintenék a legnagyobb kormánypártot, az MDF-et.- Az, amit Antall miniszterelnök állít, hojjy a pártja három-nepi- nemzeti, keresztény és liberális— szárnyból áll, szerintem inkább vágy mintsem valóság. Az MDF csődbe jutott, mert egymásnak ellentmondó érdekeket óhajtott érvényesíteni: ideológiát, bizonyos gazdasági prioritásokat és főleg személyes előnyöket. Attól tartok, az egyetlen, ami e pártot Összetartja, a hatalom pillanatnyi birtoklása.- Sokan azt mondják, hogy tulideologi- zált a kormányzati gyakorlat. Ez azért is szemet szúr, mert az előző rendszer vége felé az ideológia már éppenséggel inkább csak fügefalevél volt.- Értékek és ideológiák ütközését példázta az MDF-ben az, ahogyan a Csurka-pamfletre reagáltak. E pamfletben van Nyugat-ellenesség, piacellenesség, idegenellenesseg, antiszemitizmus és van egyfajta primitiv szociálfasizmus, amely már Túri Dani korában is avitt volt. Ilyen anakronizmusok élnek tovább az MDF-ben. tűrt és úri gesztusokkal tolerált értekek gyanánt. Szerencsére az ország ügyeinek vitele, legalábbis közigazgatási szinten, amihez szakértelem szükséges, nem az MDF mint párt, hanem a tovább szolgáló elitek kezében van.- Homék voltak azok, akik a rendszerváltást előkészítették. Ilyen tegnapi érdemekből azonban nem lehet holnapi szavazatokat kovácsolni. Ha lehetne, akkor Pozsgay Imre ma nem független képviselő lenne, hanem köztársasági elnök.- A Köztársasági elnök azonban Göncz Árpád...- Göncz Árpádot nagyon szeretem és tisztelem. Október 23-án a szivem vérzett; az, ahogyan a kormány a köztársasági elnököt ért atrocitást kezelte, megbocsáthatatlan. Vagy egyértelműen és a legkeményebben lépnek fel a bÖrfejú’ekkel, illetve a mögöttük álló neofasisztákkal szemben, vagy ilyen "Boross Péter módra". Boross űr több nyilatkozatát különben megütközéssel fogadtam.- Mennyire hat a magyar belpolitikai helyzet a Nyugat magatartására irányunkban?-A Csurka-féle pamflet nagyon kemény pofon volt mindazoknak, akik toleranciát, nyitott világot, majdnem egy kis Nyugat^ Európát láttak Magyarországon. A médiaEz a fejtegetés a szovjet államrendszer összeomlása utáni kelet-közép-európai kilátásokkal foglalkozik. A „rend” s*ó ebben az összefüggésben nemcsak és nem is elsősorban a társadalmi rendet jelenti, hanem inkább az államok és nemzetek közötti kapcsolatokat. Volt-e valaha is "rend" Kelet-Közép- Európában, s ezen belül is abban a Duna- volgyi térségben, amelyhez a magyarság helyzetileg és története szerint tartozik? Ha a "rendet" tárgyi adottságnak fogjuk fel, olyan építménynek, amelyben lakni lehet, de amely nem föltételezi a bennlakók teljes egyetértését, akkor a válasz igenlő: a XVII. század végétől 1914-ig ebben a térségoen fennállt egy dinasztikus rend, a Habsburg-birodalom, amely kisebb-nagyobb megrázkódtatásai ellenére is elég szilárd "lakóhelyet" tudott nyújtani a benne élő népeknek. Az 1918-at követő hetven évben a térségnek, mint tudjuk, előbb egy nagyon vitatott és hamar szétesésre ítélt rendje volt. A térségben uralkodó jelenlegi nemzeti és állami adottságok mellett aligha képzelhető el stabil politikai rendszer. Vegyük Csehszlovákiát (amelynek egyébként hivatalosan már nem is ez a neve: szétvált benne a cseh és a szlovák). Nyilvánvaló, hogy ez az államképzödmény még nem állta ki a történelem próbáját, s ahhoz, hogy kiállja, előbb még végig kell járnia az önrendelkezés poklának minden bugyrát. Románia politikai vezetőinek többsébe hallani sem akar arról, hogy olyan ország élén áll, amely több nemzetnek - vagy ha igy jobban tetszik: népcsoportnak ad közös otthont; a tényleges adottság azonban ez, s amig ezt az államrend figyelmen kívül hagyja, addig a berendezkedés sem stabil, sem demokratikus nem lesz. A délszláv népeket megosztó konfliktus túlságosan bonyolult ahhoz, semhogy itt egy-két mondatban összefoglalható legyen, de annyi bizonyos, hogy béke csak akkor lesz, amikor a legalacsonyabb területi szintig lehatoló önrendelkezés formait , « | 4, háború, a két nemzetközileg is tisztelt tudós intézményelnök leváltása a cenzúra árnyékát veti előre; márpedig a cenzúra elfogadhatatlan múkódŐ demokráciában, piaci társadalomban. Nyugatról nézve a munkanélküliség - bár fájdalmas - elfogadható, Magyarország adósságfizetési eredménye tiszteletreméltó. Ugyanakkor azonban nem latnak semmiféle politikai garanciát, mert ( úgy tűnik, hogy nincs egyetlen stabil tényező sem, kivéve Antall József személyét. Ha nyugati befektető volnék, kétszer is meggondolnám, hogy az^ Antall-kormány harmadik, vagy negyedik évében, a következő választások előtt, valami újat kezdjek Magyarországon.- És mennyire tartana attól, hogy Csűr ka István jut hatalomra.- Ez teljesen kizárt. Van egy csendes többség; egy új középosztály, amelynek a gerince az a több, mint félmillió ember, Kende Péter illetően is egyezségre jutnak az összes érdekeltek. Meg azután is nehéz lesz, de attól kezdve legalább kifelé haladnak a fekete lyukból, s nem befelé csúsznak. Akkor lesz béke Jugoszláviában is, és tartós rend az egész Duna-völgyi térségben - persze tőle északabbra is - amikor a térséget átszövő politikai és területi rend a társadalmi és etnikai alapegységek Önrendelkezésére és szabad megegyezésre fog épülni. A valaha oly sokszor emlegetett svájci mintában is az a legfontosabb, hogy • alulról fölfelé építkezik, és nem fordítva. Ez a folyamat még ma is tart. ( A mi térségünkben is az aláírói való építkezés tehetné lehetővé, hogy az egy és ugyanazon államkereten belül élő1 népek ismét megtanuljanak békésen együttelni egymással, nemcsak a mindennapi élet síkján, hanem a politikai intézmények működtetésében is. Ha ily módon minden egyes politikai közösség (állam) belső és külső helyzete problémamentessé válik, akkor vewe sor kerülhet a magasabb szintű együttműködésre is. De csak akkor. Nem addig. aki 1970 és 1985 között kapta meg az egyetemi diplomáját. Ezeknek az értelmiségi szakembereknek az értékei sokkal szekulárisabbak, sokkal pragmatikusabbak, sem hogy bedőljenek egy Csurka-féle népámitásnak. A magyar nép józan eszét sok politikus próbálta már alábecsülni, de ez - hál' Istennek - soha sem vált be. Meggyőződésem, hogy Csurka esetében sem fog bejönni. Serényi Péter. BUDAPEST. Bejelentették egy idegenforgalmi konferencián történt részvétel céljából, hogy 1993 március 6-9 kozott Budapestre látogatott Henry Kissinger volt külügyminiszter. Fogadta Őt Göncz A(rpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök. Megbeszéléseket folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és az ellenzéki pártok képviselőivel.
