Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-03-11 / 10. szám
'Riursday, March 11. 1993. 3. AMERIKAI MAGYAR SZO ZilahyLajos márciusi beszéde Hölgyeim és Uraim ! Kossuth Lajosról és a magyar“ márciusról szóló előadásomat a múltkor nem tarthattam meg. Helyettem vidám cigányzene szólalt meg a pesti rádióban: "Az a szép, az a szép, Akinek a szeme kék!" Magyarország népe azokban az órákban még nem tudta, hogy e vidám zene mellett Kossuth Lajos szellemét a legmélyebb sírba temetik. Azon a vasárnapon - négy évvel ezelőtt - szállták meg a német csapatok Magyarországot. Száz évvel ezelőtt a német elnyomásra kiegyenesített kaszákkal, harangokból ontott ágyákkak felelt Kossuth népe. Most négy éve a győri országúton hömpölygő német tankoknak egyetlen magyar katona sem állta útját. Hitler megszálló csapatainak egy polgári lakás előszobájának szekrénye mögül mindössze őt revolverlőves felelt. A hatodik golyó a csőben maradt, mert a kinyújtott kar sebesülten hanyatlott le. Ez a kar boldogult barátomé, Bajcsy- Zsilinszky Endréé volt. Hölgyeim es Uraim, most,, amikor a magyar március százéves évfordulóját ünnepeljük, ne várjanak tőlem politikai fejtegetéseket. , A politika nem az en mesterségem. Útlevelem egyetlen szóból áll: iró vagyok. Azt mondhatnám, politizálni annyi, mint itélőszéket tartani mások felett. Ibsen azt mondta: írni annyi, mint itélőszéket tartani önmagunk felett. De az ibseni recept nem mindenkinek jó. Akadnak nagy és tragikus jellemek, akik ezzel a recepttel a kezükben halálra Ítélik Önmagukat, mint Teleki Pál és Jan Masaryk. A halál nem jó útmutató. Életünk nemcsak a miénk, hanem embertársainké is. Uj receptetx írtam, amely engem meggyógyított s Önöknek is elárulom a titkot. A recept úgy hangzik: Éljetek a múltban és a jövendőben! A jelen? Abban a pillanatban, hogy kimondtam ezt a szót, már múlttá is vált. Amikor Petőfi a világszabadságrol énekelt, nem láthatott magasabbra a földgolyón az amerikai népnél, mert a világ akkor copfos keleti császárokkal és európai királyokkal volt tele. A tizenhetedik század elején NewEngland partjain az emberi együttélés egyik legnagyobb átalakulása ment végbe. A Mayflower listáján cselédek is szerepeltek. De a newenglandi erdei irtványokon gazda és cseléd egyformán kénytelen volt dolgozni. Ettől a világtól szakadtak el a Mayflower utasai s ez az Amerika Ölelte szivére Kossuthot,szellemének bujdosó testvérét. , így társaloghatunk a múlttal. A jöVendő? * • En elárulom Önöknek hogyan szoktam i I társalogni1 á jövendővel. Tegnap például felnyitottam a new yorki telefonkönyvet és negyvennyolc vállalatot számoltam meg, amely ezzel a szóval kezdődik: "Atom" vagy "Atomic". Van már atomkönyv, atom-ruha, atom-photo, sőt atom-kutyanyirás. Ne becsüljük le ezeknek a szavaknak az értéket. A futó jelen szemvillantásai ezek a jövendővel s ki merné tagadni, hogy a semmitmondó kacér kis mosolyok mögött mindig nagy ígéretek lappanganak. Az emberiség jövendőjének ígéretei között ott van a technika és a természettudományok csodálatos fejlődése. Aki a harmadik világháborútól, az atombombáktól és a baktérium fellegektöl retteg, az lelkének egyik felét már el is veszítette. Az élet útja: hinni a világbékében. Mi ebben az órában most Kossuth Lajossal, Petőfivel, Jeffersonnal és Lincolnnal fogunk társalogni. Kossuth Lajos 1851-ben, december 5-én a Governor's Island-on nagy ágyúdörgés és harangzúgás közben kóto'tt ki egy Angliából érkező hajó. Amikor a hajóhidról a tollas fővegű, körszakállas férfi a manhattani földre lépett, hirtelen elébe állt egy Immigration Officer és ilyen szavakkal üdvözölte: "Noble Magyar! Welcome to the land of free speech and action!" Aztán New York város polgármestere következett. Aztán megszólalt az idegen, kissé archaikus, de hibátlan angolsággal. A tollas fővegü körszakállas fej egyszerre olyanná vált, mint egy emberi harang! Akik hallgatták, rögtön érezték, hogy az akkori világ legnagyobb szónokát hallják. Aztán lóra szállt és húszezer amerikai katona előtt léptetett el. Már sötétedett, késő délután volt, amikor megkezdődött a Broadway-i diadalmenete. Háromszázezer ember öntötte el a Broadwayt és szakadatlanul zúgott a kiáltás: "Long live Kossuth!" Lafayette óta az amerikai nép még senkit sem fogadott igy. Nemcsak a magyar zene, tánc, és bor lett népszerű, de divatba jött a tollas fóveg és a torok alá futó korszakán is, mert Kossuth férfiszépség volt. Kossuth-klubokat kezdtek alapítani - New York után Philadelphia, Baltimore, Washington, Harrisburg, Pittsburgh, még huszonhárom város következett. Utcákat, tereket, városokat, megyéket, sfet gyermekeket neveztek el róla. Amint Lengyel Emil írja, egy clevelandi gentleman ezt a nevet viselte életében: E.K. Willcox. Neve előtt a két(betii azt jelentette: Éljen Kossuth! Iowa-ban, Pennsylvaniában, Ohio-ban és Mississippiben még mindig vannak Kossuth-utcák és Kossuth-A venuek. Mindez most már úgy hat, mintegy mesebeli Őslény lábnyoma a lávatengerben. Abraham Lincoln 1849-ben a kongresz- szusban többek között azt mondta: "In their present glorious struggle for liberty, the Hungarians pommand our highest admiration and have our warmest sympathy." Hölgyeim és Uraim: higyjünk a világbékében és az emberiség szebb jövendőjében. A mi nemzdékunk útja nehéz. De ne felejtsük el, hogy Lukács evangélistának Teofilos orvoshoz irt levele szerint az Evangélium is zúgó szélvészben keletkezett. Magyarország nem egeszen egy évszázad alatt három háborúját vesztette el. Magyarországot a két világháborúban nem a szerencse hagyta el, - Magyarország hagyta el Kossuth szellemét. Nagy győzelmekbe már belepusztultak nagy nemzetek is - mi magyarok még mindig abból élünk a világ megbecsülésében, hogy Kossuth a szabadságharcot elvesztette. Háborúkat néha el is lehet és el kell veszíteni, de a nemzeti becsületet soha! Jefferson halála előtt ezeket a szavakat irta le: "Nem halok meg a remény nélkül, hogy a Világosság és Szabadság töretlenül halad előre!" Light and Liberty. Ez a két Szó tette naggyá Amerika iparát. Ez a két szó hordta itt össze a föld legtöbb aranyát és szellemi kincseit. Ez a két szó hozta ide az elüldözött atomtudósokat, ez a két szó hozta ide Lafayette-et, Kossuthot, ez a két szó hozta ide a világ minden népének töredékeit és tömegeit. A Constitutio egyik legelső pionírja, James Otis, elszakadva L Jakab és I. Károly diplomáciai cselszovényekbe, vérbe és szennybe fulladó világától, boncolni kezdte az emberi együttélés titkait. S a titokra az Ige igy felelt: "Az Isten minden embert egyformának teremtett." Beáss ■-sasa. ■■ aaass—— s —————a—ssassss — Fodor András: PETŐFI Minden ellene volt. A rosta elet-halál két mozdulata közt lerázta volna mint a többit. De nem hagyta magát, de rákapaszkodott a goromba időre. Ki várta ezt az izgága-nyakút? Ki hívta ezt az összeférhetetlent? Csak jött, ahogy megígérte, jött, hogy betöltse jóslatát, a törvényt, jött, hogy feszitő indulatával érpattanásig fölhürozza egy ország idegzetét. Utat tiport gyalog, ahol még senki sem járt. Béna ujjak hegyébe szint varázsolt. Testet adott a kilyukadt szavaknak, A tollán gyulladó igék, a kézzelfogható csoda szemünk lencséin át örökké ragyog az embernyelvú jövőnek. Mert amit még nem élt is, igazzá lényegült: tenger és gálya, csillag és bitó, s mert cingár-vakmerben mózesi oszlopot emelt a semmi pusztaságra. . : ■ i f \ J.. ‘ l i t Tj-3 tf |c^ Ví.' t ft < 4\\f‘ > * ' Amíg hat élni méltó, itt lakik bennünk, bennem, mindennek ami nincs, mi konok-lehetetlen, nekifesziti ádáz kós-fejét. Elhangzott New Yorkban a Manhattan Centerben, 1948. március 14-én.Ma is aktuális. ■■■— i ■■■ ■ ..........................———— Dr. SZRBÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tt Street NEW YORK.NZ 10021 Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak elézetes bejelentéssel
