Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 4. szám
Amerika! Ära SO (tat Vol. XLVH. No. 4. Hiursday, Jan. 28. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003,Tel: (212) 254-0397 The Man Behind The Bomb A Biography of Leo Szilard A Charles Scribner vállalat kiadásában megjelent Szilard Leo, a nagy magyar atomtudós életrajza. A müvet Szilard Bela, lapunk szerkesztőbizottsága t. elnökének közreműködésével William Lanouette, a kongresszus energiaügyi bizottságának tanácsnoka irta. A N.Y. Times jan. 14-i könyvszemle mellékletében három oldalas cikkben ismerteti. Egy közeli lapszámban mi is részletesebben írunk róla. Clinton első ballépése WASHINGTON, D.C. Az elnök után az amerikai kormány egyik legfontosabb állasa az igazságügyminiszteré. Ezzel kapcsolatban Clinton elnök súlyos hibát követett el adminisztrációja első napjaiban, amidőn e fontos pozícióra egy olyan ügyvédnőt jelölt, aki törvényt sértett, illegálisan itt tartózkodó személyek alkalmazásával gyermeke gondozására. Clintonnak vissza kellett vonnia Mrs. Zoé Baird, egy $650 000-es évi fizetésű biztosítási jogtanácsos jelölését, amikor ez kiderült. Mrs. Baird, aki a tó'rvény legfőbb Őre lett volna, még csak a társadalmi biztosítási dijat is "elfelejtette" befizetni alkalmazottja részére. Az amerikai választópolgárság sok mindent elnézett Clintonnal kapcsolatban, de most, hogy elnök lett, nem hajlandó a legcsekélyebb szabálytalanságot eltűrni. Mrs.Bairdet természetesen nem Clinton szemelte ki személyesen. A rengeteg új kormánypozícióra való válogatás ^ sok tucat tanácsos feladata, de ügy látszik ezek sem válogattak elég jól. A Bethesda,j Md.-i haditengerésze- 5 ti kórházban 84 j éves korában meghalt j Thurgood Marshall, | a Legfelsőbb j Törvényszék volt i bírája, az amerikai polgárjogi mozgalom kiemelkedő személyisége. ö volt az első fekete személy, aki a Legfelsőbb Törvényszék tagjává vált. A január 20—i elnöki felava-j tási ünnepségen | ö eskette volna1 fel Gore alelnó-, kot, de betegségei megakadályozta ebben. Megjelent Szilárd Leó életrajza Saját államán kívül másfél évvel ezelőtt alig volt valaki Amerikában, aki ismerte, vagy akárcsak hallott volna róla, de 1993 január 21-én délelőtt 11 óra 58 perckor Bili, hivatalosan William Jefferson Clinton lett az Egyesült Államok 42. elnöke. Mint ilyen a világ leghatalmasabb, legnagyobb befolyású egyéne, akinek jelleme, erkölcse, tudása, itél&képessége alapvető mértékben fogja befolyásolni nemcsak Amerika, hanem az egész világ történelmének alakulását. Sok százezres tömeg - Amerika sok százmilliós népe képviseletében - volt jelen személyesen a januári verőfényben a felavatáson, meg-megújuló örömrivalgás- sal fogadva Clinton beszédének kiemelkedő szólamait. Ezt a hatalmas, ujjongó, reménykedő tömeget látva, arra gondoltam, hogy ugyan mi történt volna ott, a Kongresszus előtti hatalmas téren, ha egy csoport orcátlan bŐrfejű vagy szélsőséges reakciós próbálta volna megzavarni az alkalom méltóságát. Ötezer rendőr és detektív volt stratégiai pozícióban elhelyezve a rend fenntartására. Elszorult szívvel gondoltam arra, hogy Magyarországon, amikor október 23 nemzeti ünnepén, bőrfejüek zajos csoportja megakadályozta ta Magyar Köztársaság elnökét, Göncz Árpádot beszéde elmondásában, a magyar rendőrök tétlenül álltak ott, mert úgymond senki sem bántotta fizikailag az elnököt. A televízió révén a magyar nép jelentős része is tanúja lehetett Clinton felavatásának. Tanúja lehetett annak, hogy USA elnöke egy még mindig sok megkülönböztetésnek kitett kisebbség képviselője, Maya Angelou fekete költőt kérte fel a felavatására irt vers elmondására. És versben Ms. Angelou tanúvallomást tett és dicshimnuszt mondott Amerika sokrétű lakosságáról, amely a nemzet igazi erejet képviseli: az ázsiairól, a spanyolról, a zsidóról, afrikairól, a sziu indiánról, a katolikusokról, a muzulmánokról, a franciáról, az írről, a görögről, a rabbiról, a lelkészről, a sejkről, a kiváltságosokról, a hajléktalanokról.... Mily szép lett volna, ha október 23-án a magyar Parlament előtt Csoóri Sándor mondta volna el az ünnepélyre irt versét, vagy ha Csurka István elszavalta volna József Attila versét: "A Dunánál". Maga Clinton is rámutatott arra felavatási beszédében, hogy az USA pontosan sokrétűségéből meríti az egység legmélyebb mértékét, telítve azzal a tudattal, hogy "hÓsi utunkat örökké folytatnunk kell". Amerikának rengeteg problémája van. Nekünk nincsenek illúzióink ezzel kapcsolatban. Szívből óhajtjuk, hogy az, ami Washingtonban január 21-én történt, belevésŐdne a magyar nép tudatába is és ezzel képes lenne visszaverni azokat a sötét elemeket, amelyek jelenleg a széthúzás, az önzés eszméivel szeretett szülőhazánkat új megpróbáltatások irányába terelik. Deák Zoltán Clinton és az abortusz WASHINGTON, D.C. Híven választási ígéretéhez, Clinton elnök hivatalba lépése utam első napon visszavonta az eló'zÖ republikánus adminisztráció abortusz elleni rendeletéit. A szövetségi hozzájárulással fenntartott klinikákon ismét szabad lesz az orvosoknak abortuszra vonatkozó tanácsokat adni. CLINTON FELAVATÁSA ÉS MAGYARORSZÁG Ért. at 2nd Clan Matter Dec. 31. 19S2. under the'Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.Jf.V. ISSN 0194-79M Enyhül a bankválság NEW YORK, N.Y. Az ország tiz legnagyobb bankja, köztük a new yorki Citicorp, Chemical és a Chase Manhattan, jövedelem-emelkedésről jelentett az év utolsó negyedeben, amiből arra következtetnek, hogy enyhül az amerikai bankok válsága és nem fo^ megismétlődni a takarékbankokhoz hasonló Összeomlás. Ezzel szemben az USA egyik legnagyobb ipari vállalata, az IBM 5.4 milliárd dolláros veszteséget jelentett 1992-re, ami a legnagyobb üzleti veszteség az amerikai közgazdaság történetében. A Kodak fényképezÖgép-gyár 2000 embert bocsátott el kutatólaboratóriumaiból és irodáiból. Meghalt Thurgood Marshall
