Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-06-03 / 22. szám
Thursday, June 3. 1993. 5. Tiz évet megélni egy kicsinyke kis magyar színháznak idegenben, már önmagában is szép teljesitmeny, ha figyelembe vesszük, hogy hány óriás szűnt meg létezni azóta. Lelepett az élet színpadáról a Pan Am, a Gimbels és még egy csomó megdönthetetlennek látszó hatalmasság, de a mi Dávidunk él, dolgozik és új, meg új előadásokra futja a£ erejéből. A Színház létjogosultságának tényét az ünnepi gála után már senki sem vonhatja kétségbe. A Fedák Sári és a János vitéz egyszerre volt szenzációsan napi, harsogóan magyar és meginditóan művészi. Napi jelentőségét az adta, hogy olyan művésznő életét állította reflektorfénybe, aki a magyar kultúra egyik felejthetetlen tündöklő csillaga volt a század elején. A munka, amit Fedák Sári végzett akkor, ma idegenben hasonló erősséggel jelentkezik művészeink számara. Magyarságát a legtisztább népi forrásból merített téma választás adta, amely egy többszáz éves mesenek, százötven évvel ezelőtti megírásán keresztül kapcsolódik a századelő közkedvelt primadonnájának eleten át a századvég new yorki Magyar Színházához. Művészi jellegét nemcsak egy színdarab remek bemutatása adta. Ennél sokkal többről van szó ebben az esetben. Annak a hatalmas, többszáz oldalas anyagnak a szakavatott feldolgozása, vágása, majd közönség elé állítása jelentette a kulcselemet, ami nélkül ez az eloadas ' I egy sikerdarab puszta bemutatása maradt volna. S ha most valaki azt hinné, hogy ezt a hatalmas munkát vagy húszán végezték, tévedne, A Magyar Színház katalizátora és motorja az, aki egy irodalmi stúdióból Színházat, csinált, Cserey Erzsi. Ó az, aki hosszú new yorki estéken előadásokat álmodik meg és az almokat valóra váltja. O az, aki az előadások után fáradtan egy székre roskadva kijelenti: "Többé nem csinálok színházat, elegem volt". Még jó, hogy ezt senki sem veszi komolyan tőle, A jubileumi előadás szinte minden elképzelhető es elérhető művészi megoldást /elvonultatott. A szabadon engedett fantázia gyeplő nélkül, pajkos száguldása olyan kiváló jeleneteket eredményezett, mint az első rész fináléjában Fedák sári védőbeszéde Cserey Erzsi valóban heroikus megformálásában. Valamint a második rész' fináléjában a tündér tánca, amint Iluskat visszahozza János vitéznek. A hely végessége nem teszi lehető ve, hogy mindenkinek név szerint köszönetét mondjunk azért a remek alakításért, amit az előadáson nyújtottak, amiért talán a vastapsok kárpótolták őket. végezetül hadd álljon itt két rövidke, de igaz történet, ha ügy tetszik anekdota. Mikor Cserey Erzsit,a Színház igazgatóját rögtön az előadás után a következő darabról faggatták az újságírók, kissé fanyarul igy válaszolt: "Rémesek maguk tintanyalók, még meg sem írták a kritikát erről az előadásról, de már a következőn csámcsognak. Legalább addig várnának, mig egy pohár pezsgőt megiszom." A másikat egy pittsburghi ismerősöm mondta, aki sokszor csak az újságokból értesül egy-egy premierről: "Tudod, aki erről a Magyar Színházról olvas, azt hiheti, hogy itt egy Nemzeti Színház működik." Azt hiszem, ez méltó gondolat a New Yorki Magyar Színház 10. éves jubileumára és örömmel jelenthetem ki, hogy a második évezred végén itt New Yorkban egy Magyar Nemzeti Színház működik. Deák Pál Terjessze lapunkat! Száz esztendeje született Bajor Gizi Száz esztendeje, 1893. május 12-én született a huszadik századi magyar színjátszás legfényesebb csillaga, Beyer Gizella , aki több nemzedék emlékezeteben Bajor Giziként él tovább. Két év híján négy évtizedet töltött a színpadon. Attól kezdve, hogy 1913. őszén, akkor még mint sziniakademiai növendék, Szomory Dezső Mária Antónia cimu színmüvében egy kicsiny , de fontos szerepet eljátszott, 1951, február 12-én bekövetkezett tragikus haláláig, egyetlen szezon kivételével mindvégig a Nemzeti Színház társulatához tartozott. Annak volt ékessége. _ ( Ilyen hosszú időn át nem volt könnyű hűségesnek maradnia, hiszen közben színházi környezete is teljesen megváltozott. Partnerei közül a legfontosabbak, azok, akik még szinészbölcsőjénél is bábáskodtak és első lépéseit segítettek, elmerültek az Időben. Új szinészgenerációk léptek a helyükbe. A színház élén hat igazgató váltotta egymást. Ezek - sorrendben, Tóth i Imre, Ambrus Zoltán, Hevesi Sándor, Márkus László, Voinovich Géza, Németh Antal és Major Tamas, kényeztették, esengve kérték a kegyeit, de gyakran éles harcba is bonyolódtak vele. Hevesi Sándort 1932-ben méltatlan körülmények között távolították el a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról, ők ketten - Bajor és Hevesi - a kezdeti néhány hét vagy hónap után, amikor igazán és mélyen nem ismerték még egymást, olyan szorosan összeforrtak, annyira egy izléskörön belül mozogtak, hogy Hevesi hirtelen távozásával Bajor biztonságérzete is megrendült. 174 szerepe közül tizennyolcnak Herczeg Ferenc volt a szerzője. Nemcsak egyszerű szerzői, hanem annál jóval bensőségesebb szívélyes baráti szálak fűzték az írófejedelemhez - ahogyan Herczeget abban az időben titulálták- aki megkülönböztetett módon bánt vele. Kizálóg neki irta szerepeit. A legtöbbet közülük, például a Déryné ifjasszonyt, a Szendrey Júliát vagy az Az utolsó tánc különös, kettős szerepét egyenesen az ő alkatához igazította. Nem is tagadta, a saját teremtményének tekintette öt magát is. Nem volt meglepő, hogy Heltai Jenő: A néma levente diadala nem tetszett neki. Enyedi Ildikó amerikai sikere Az én XX. századom című film rendezője, Enyedi Ildikó Bűvös vadász cimü forgató- könyve nyerte az RKO amerikai filmgyár diját. Az RKO elnöke és alelnöke nevét viselő Hartley-Merrill- dijat 1989 után szovjet szerzőknek ítélték. Tavaly óta pályázhatnak kozép-euró- paiak is. A magyar bírálóbizottság elnöke Vámos Miklós volt. A nemzetközi zsűrinek, amely a magyar mellett lengyel, cseh, szlovák, orosz és grúz müvek közül választotta ki a legjobbat, tagja volt Robert Redford, David Puttnam és Lina Wert- muller. A dijat júniusban, Los Angelesben adják át Enyedi Ildikónak, aki Robert Redford Utah állambeli filmintézetében dolgozhat forgatókönyve megvalósításán. Indig Ottó Tűz a Monostoron cimü színmüvében Bajor Gizi (Nemzeti Színház 1932) 1951 február 12.( - életének utolsó reggelén, amikor férje, Germán Tibor orvosprofesszor az injekcióstüket behozta, amelyekkel napok óta vitamininjekciókat adott be neki, hogy legyengült szervezetét fölerósitse, könnyed odaadással nyújtotta felé a karját. Talán fel sem szisszent mar. Napok óta igy történt, megszokta már. Hogy mi történt voltaképp ezen az utolsó reggelen - miközben Germán Tibor vitamininjekciónak álcázott halálos dózist előbb feleségének, aztán magának is beadta - miről beszélhettek, milyen lelkiállapotban lehetett egyikük, aki tudta, hogy számukra ez a Végzet Napja, ezt a shakespearei méretű drámát soha nem tudjuk már hitelesen rekonstruálni. Bajor Gizi ötvennyolc évet élt, ebből harmincnyolcat, tehát a nagyobbik felét a színpadnak szentelte, és negyvenkét éve már, hogy kráterszerü űrt hagyva maga után örökre eltűnt a szemünk elől. Egyéniségé, varázsa, hite, embersége, hűsége, de hűtlenségei is olyan tulajdonságok, amelyekből külön-külőn is óriási hiány van napjainkban. Bános Tibor Finnair Express Connections to Budapest from: Arr Dep Arr Gateway Gateway Freq Dep HEL* HEL BUD Time New York ’ Sun 5:55pm 8:50am 11:15 am 1:00 pm 145 min "New York Frí 5:55 pm 8:50 am 9:40 am 11:25 pm 50 min San Francisco | Thu 5:10 pm ' 1:20 pm 4:20 pm 6:05 pm 180 min----------------1------------------------■-------------------—— j Additional connections available ' Next day artmi FinnAir gyors és könnyű kapcsolatot ajánl fel a Helsinki Gatewayn keresztül Varsóba. FinnAir szolgáltatásai a legmagasabb színvonalúak. Dijat nyert konyhája, kitűnő borai és minden utasra kiterjedő személyes figyelem, minden repulöutat emlékezetessé tesz. Információért és rezervációért hívja: Utazási irodáját, vagy a FinnAir-t New Yorkban, 212-889-7070 vagy 800-950-5000 telefonszámon ^/=IA/Af/¥//7 Uncommon Concern For The Individual AMERIKAI MAGYAR SZO Tíz éves volt a Magyar Színház N.Y.-ban
