Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-05-13 / 19. szám

Thursday, May 13. 1993. 5. Szabó Pál száz 1893 áprilisában született Bihar megyében, Bihar- ugrán, 1970 októberének végén halt meg Budapesten, hamvait végakaratának megfelelően szülőfalu^1 jában temették el. Egész életében egyetlen cél érdeké-j ben munkálkodott: az őseivel hasonló | sorban éló paraszti nép felemelkedéséért. Ezért szervezkedett 1919-ben,, csatlakozott alapitó tagkent a Bihar megyei Független Kisgazdapárthoz, szerkeszti a késóbb Móricz Zsigmondnak átadott Kelet Népét, ezért vállalt feladatokat a Nemzeti Parasztpártban. Népből jött tehetségként Móricz Zsigmond karolta fel: "Ady Endre: Vér és Arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség elótt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember könyvet, Szabó Pál: Emberek... aki irta, hat elemit végzett kisgazda.... Ez a könyv a mai magyar irodalom legnagyobb Ígérete: itt megszólalt elóttem a néma, es könyvet irt a ( magyar analfabetizmus valami isteni csoda áltál...." A Szabó Pál-életmü es eletut rendkívül ellen mondásos, Veres Peterhez fogható. Minden bizonnyal Czine Mihálynak van igaza, aki szeretete és őszinte megbecsülése mellett látta a pálya furcsa kanyarulatait, a müvek gyarlóságait is. "Legalább kétezer ivet irt, negyven-öt ven kötetet tett le az asztalra - irja, ha minden müve csak előkészület vagy epilógus volna, a Talp­alatnyi föld - vagyis a Lakodalom, Keresz­telő, Bölcső - egymagában is megőrizné századokra Szabó Pál nevét. A tegnap magyar falujáról nem ismerek szebb re­gényt. Szebb filmet sem láttam a Talp­alatnyi földnél, s a falu új életre indulásá­ról sem írtak nagyobb szívvel az Isten malmainál." PÁRIZS. Bartók Bélának szentelte szinte teljes műsorát az elmúlt vasárnap a francia állami rádió. Az est egyik fénypontja volt a Kékszakállú herceg vára bemutatá­sa. Az operát négy előadásban játszotta a párizsi Chatelet színház, Márton Éva és Airizer Csaba megszólaltatásában. A paraszti jövendő mai kérdőjelei Kovács Margit: Kenyérszelő (1952) Újkori történel­münk az agrárkér­dés négy nagy reformját tartja számon. Az 1848. évi jobbágyfelsza­badítást, az 1945. évi földosztást, a mező^azdasag kollektivizálását és végül napjaink folyamatait: a föld magántulaj­donosoknak való visszaadását. Mind­egyik reform sajátos nemzetközi és hpzai gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok köze­pette ment, illetve megy végbe, (más­más előzmények, eszmei, szervezeti előkeszitesek vagy éppen azok hiánya mellett. A politika azonban - s ez ismétlődő jelensége történel­münknek - az éppen aktuális érdekeihez kapcsolja, végső soron tehát szubjektív indítékokból egyik vagy másik agrárátala­kulást kiemeli a történeti folyamat egészé­ből, s jelentőségét hangsúlyozva direkt vagy indirekt módon messze a többi elé helyezi. Ezáltal pedig - akarva nem akarva - torz tükörben láttatja a valóban nagy jelentőségű agrárátalakulásokat, a hozzá legközelebb állókat is. Az 1945. évi földreformot többen a parasztság földinsége megszüntetéseként fogták fel. Az agrárvilágot felkészületlenül érte a termelőszövetkezeti mozgalom 1949 évi meghirdetése. Nem volt hazai előzménye csak külföldi mintájú,nevezetesen a szovjet kolhozrendszer a termelőszövetkezeti átalakulásnak. Ennek szervezése az Önálló gazdálkodáshoz és a föld magántulajdonához ragaszkodó parasztság kör eben, jelentős ellenállásba ütközött. Eközben az 1950-es évek elején érte a parasztságot újkori történelmének legsúlyosabb traumája, az erőszakos kolhozitás, a kegyetlen beszol- gáltatási rendszer, az üldözés, elsősorban a kuláklista révén. Az 1970-es évekre azonban a termelőszö­vetkezetek mellett kialakultak a szövetkezetek egyeb változatos formai is, erősö'dni kezdtek az egyéni érdekeltségű háztáji és kisegítő gazdaságok. Az agrártermelést a kedvező hazai és nemzetközi feltételek is segítették. Jelentőssé vált az ipari eszközök térnyerése a nagy- sot a kizüzemben is. Mindennek eredményeként . a mezőgazdasági ágazatokban, elsősorban az állattenyésztésben számottevő növekedés ment végbe. A háztáji ós kisegítő gazdaságok is kedvező pozíciókat szereztek maguknak. Ez a térségben egyedülállónak számított. A "szocialista" országok többsége ugyanis állandó élelmiszerhiánnyal küszködött. Nálunk a parasztság jelentős hányadának jövedelme gyorsan növekedett, megjelent az új képzett agrárértelmiség, megváltozott a falvak külső képe. Mindez annak ellenére történt, hogy a termelőszövetkezetekben zavarosak maradtak a tulajdonviszonyok, hiányzott vagy fogyatékos volt a belső demokrácia, nagy teret kapott a központi utasitásos rendszer, amit a tsz összevonások is példáznak. Ezek azután súlyos anyagi, közigazgatási és közösségi károkkal egybekapcsolódtak. Részben az említett körülményekből fakadt, hogy nem alakult ki a termelőszövetkezeti viszonyokat felváltani akaró új agrárkon­cepció. Az ország tehát úgy erkezett el a rendszerváltáshoz, hogy általában a gazdaság, a termelés területén, különösképpen pedig az agrárkérdésben hiányzott az érdemi gyökeresen új elképzelés. Tálán eppen ezert e hiány következtében alakulhatott ki a máig tartó zűrzavar, amit csak fokoz a mindenfele tudományos elemzést nélkülöző politikai jelszavak sora (uj földosztás, farmgazdaság, privatizáció, reprivatizáció, kárpótlás, kártalanítás stb.) Komoly munkát igényel mai agrárátala­kulásunk mélyebb vizsgálata, termelési, értékesítési lehetőségeink felmerese. A farmgazdaságok felvirágoztatásához például megfelelő nagyságú földterületre, gépi eszközökre, hitelre, hazai és külföldi piacokra^ az; agrártermelés védelmére, az értekesitési lehetőségek Javítására, javulására lenne szükség. (Ráadásul olyan az európai gazdasági helyzet, hogy még a nagy múltra visszatekintő nyugati farmok egyresze is éppen napjainkban került vál­ságba.) Ezek után nem is csodálkozhatunk a várt privatizációs kedv elmaradása miatt. Azt is jól tudjuk, hogy a falu egyelőre nemigen számíthat helyzetének lényeges javulására, s ez az egész nemzetgazdaság­ban súlyos feszültségek forrása, még ha az összefogás, a hitellehetőségek javitasa, a szövetkezés különböző formái, hatékonyabb agrárvedelem segíthetik is a kedvező folyamatok elindulását. Ennek ellenére ma még nemigen tudjuk az új paraszti jövendőt. Ami természetesen nem csupán "falusi kérdés". Ellenkezőleg: az ország további haladásának tálán legfon­tosabb kulcskérdésé. Pölöskei Ferenc Victor Vasarely üzenete Áprilisban volt 85 éves a XX. század festészetének kimagasló alakja Victor Vasarely- A több mint hat évtizede Francia- országban élő művész, akinek művei a világ minden jelentős múzeumában megta­lálhatók, mindig búszke volt magyar szár mazására, hosszú ideje rendszeres kapcso­latban áll szülőhazájával. Születésnapján súlyos betegséggel küzd, nem tud kimoz­dulni otthonából, de az alábbi üzenetei küldte magyarországi tisztelőinek: "85. születésnapomon különös szeretettel gondolok szülőhazámra, amelyet sohasem felejtettem el. Bármilyen elismerésben is volt részem, bármennyire megtisztelték munkásságom, mindig is úgy véltem, szemé­lyemben magyar embert tiszteltek meg. Ma is Magyarországhoz tartozónak érzem magam. A legnagyobb szeretettel, a legmélyebb érzelmekkel gondolok ezen a napon is erre az országra, a hozzá fűző kapcsolatokra." AMERIKAI MAGYAR SZÓ I FAMILY PRACTICE Dr. NBLNM TAMÁS Általános, családi orvos. 83 39 DANIELS St. Briarwood (Queens) N.Y. 11435 Tel: (718)291 5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. . Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen ■ Gondos orvosi kivizsgálást es kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok Vasarely 85 éves

Next

/
Oldalképek
Tartalom