Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-04-08 / 14. szám

e"KeJ/emeb Mábwétot, §Pa kémeit /cwántmÁ: Ára 50 irat Ért. a> 2nd Clast Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. Of N.Y.,N.Y. ISSN 0194-7990 Vol. XLVU. No. 14. Thursday, April 8. 1993. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003,Tel: (212) 254-0397 NINCS BÉKE BOSZNIÁBAN A szerb nacionalisták újra felrúgták az ENSZ közvetítésével nagynehezen összetákolt beketervet. A három érdekelt fél közül ketté, Horvátország ésL Bosznia, ha nem is készségesen, de beleegyezett a területi kompro­misszumokba, Bosznia tiz önálló tartománnyá alakí­tásába, de a bosz­niai szerb vezetők­nek ez nem volt elég. Európának egyre inkább egy kiszélesedő balkáni háború lehetőségével kell szembenéznie. Döbbenetes képsoro­kat látni a televízió képernyőjén a Srebre­nica, boszniai kisvárosból menekülőkről. A várost a folya­matos szerb nehéz­ségi tüzérségi támadások miatt ki kellett üríteni és a több tízezer muszlim menekülőt biztonságosabb helyre, Tuzla köze­lébe áttelepíteni. A menekülőket szállító ENSZ kon­vojokat azonban a szerb erők nem engedték tovább­haladni és több tízezer, főleg asszony és kisgyermek rekedi meg az utón nem ENSZ-konvoj, menekülővel elegendő ivóvíz és élelem nélkül. A szerb katonai lépés egyértelmű a tűzszünet megsértésével és azzal a veszéllyel fenye­get, hogy Európa nyugati fele és az Egyesült Államok komoly katonai beavatkozásra kényszerül. A szerb nacionalisták Bosznia három részre osztását akarják rákényszeríteni a politikailag és főleg katonailag határozat­lan Clinton-kormányra. A boszniai helyzet elemzése és a megoldás keresése minden bizonnyal szőbakerült Jelcin és Clinton legutóbbi megbeszélésein. Mindenesetre Oroszországnak na^y befolyá­sa lehet az események alakitásara, hagyo­mányos szerb szövetségeseinek meggyőzésére a tűzszünet és( egy maradandóbb béke megteremtésere a térségben. A VANCOUVERI CSÚCSTALÁLKOZÓ VANCOUVER. Clinton es Jelcin találkozóján Clinton elnök tudatta az orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok 1 milliárd 600 ezer dollár gyorssegélyt fog adni az orosz "demokraták" támogatására és ezenfelül sürgetni fogja a többi vezető ipari államokat, hogy ók is adakozzanak Oroszország gazdasági talpraállitására. Ezt az első több mint másfél milliárdos segélyt elsősorban a Nyugat-Európában szolgált és leszerelt szovjet tisztek lakásainak építésére fogják fordítani. Ezenfelül küldenek gyógyszereket, élelmiszert es több millió dollárt a csődben lévő orosz nagyipar részlegeinek , vállal- lalkozóknak való eladására. Jelcin nagy dilemmában volt a találko­zón. Ha az amerikai segély túl csekély lesz, akkor nem segít Oroszország gazdasá­gi válságán. Ha viszont Amerika túl sokat ígérne, akkor Jelcin ellenfelei megvádolnák, hogy árúba bocsátotta Oroszországot a külföldi nagytőkének. Az orosz nép emlékszik arra, mi történt azzal a 24 milliárd dollárral^ amit tavaly ígértek nekik. Az Egyesült Államok pénz­ügyi szakértői szerint ebből csak 8 milliárd jutott el Oroszországba, de ezt a 8 milliár- dot elsősorban inkább az Oroszországba exportáló amerikai üzletek befektetésé­nek garantálására használták fel. Tavaly 47 ezer tonna élelmiszert kapott Oroszország, amerikai élelmiszerexport cégektől^ A legújabb közvéleménykutatás szerint az amerikai nép többsége, kb. 80%-a nem támogatja az oroszoknak nyújtandó pénz­beli segélyt, amikor Amerikának óriási az állami deficitje. Clinton ezért nem annyira külföldi segélynek, mint "pótékony- sagi akciónak" állítja be Jelcinek támo­gatását. Most már nem is annyira Jelcin támogatásáról beszél, mint az orosz demok­rácia védelméről. Clinton szerint Jelcin az egyetlen orosz, akit demokratikus módon választottak meg. De az orosz parlament, amelyet Clintonék nem tarta­nak elég demokratikusnak, mert azt még a szovjet rendszer idején választották meg, volt az, amely Jelcint az elnöki hivatalba juttatta! OROSZORSZÁG "NÉGY JÖVŐJE" A találkozó alkalmával a N.Y. Times megbízta volt moszkvai tudósítóját, David K. Shiplert,vázolja miként látja Oroszország jövőjének kialakulását. Shipler négy lehető­séget lat. 1./ Katonai puccs, amely egy konzervatív nacionalista kormányt juttat hatalomra és amelyet támogatna az orosz görög-keleti egyház. 2./ Polgárháború, amely a még mindig meglévő atomarzenál jelenlétével világválságot idézhetne elő. 3./ A jelenlegi pártkúzdelmek folytatód­nak egyideig, azután kommunisták, demok­raták, konzervatívok pártküzdelmei után egy új koalíciós kormány és gazdasági rendszer alakulna ki. 4./ Folytatódna a jelenlegi küzdelem a két csoport a piac- gazdaság hívei és a régi rendszer támogatói kozott. Oroszország olyan nagy és az ( orosz nép már annyi válságot élt át, hogy egynéhány esztendeig ezt is ki fogja bírni. Boris N. Jelcin, Brian Mulroney, Canada elnöke és Clinton elnök A WALL STREET JOURNAL VÉLEMÉNYE i i * A Clinton adminisztráció nem ellenezne, ha Jelcin egyszerűen feloszlatná az orosz parlamentet. Az orosz hadvezetŐség el­sősorban biztonságot óhajt. Itt az ideje annak, hogy Jelcin a hadsereg segítségével befejezze a forradalmat a piacgazdaságra való átmenetet, (márc. 16.) Ezt tanácsolja különben Jelcinnek A.M. Rosenthal, a N.Y. Times volt főszerkesztő­je is. Az orosz parlament tagjai meg akarják fojtani Jelcint. Meg is fojtják, hacsak Jelcinnek nem lesz bátorsága a Nyugat segítségével feloszlatni a parlamentet és megsemmisíteni a szovjet alkotmányt - írja Rosenthal (így aztán teljes lenne a demokrácia diadala Oroszországban.) MIAMI. Barbara Jansen Meller, német turistát Miami, Floridában ismeretlen tettesek megölték, amikor bérelt autójá­val eltévedt a városban. Az eset nagy port vert fel nemcsak Floridában, de Német­országban is. O volt a hatodik külföldi, akit december óta megöltek itt. Az eset sokat arthat a floridai turistaiparnak. (A hatóságok fontosnak tartják a turis­ták figyelmeztetését a veszélyekre, amelyek egyes vidékeken érhetik őket. Menekülő gyermekek a meggyujtott köny­vek melegénél. _________

Next

/
Oldalképek
Tartalom