Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-07-09 / 28. szám

Ért. is 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.JJ.Y. Ára 50 coat ISSN 0194-7990 VoL XLV. No. 28. Thursday, July 9. 1992. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Mire e sorok megjelennek és e lapszámunk olvasóink kezébe kerül, minden valószínű­ség szerint végétért a Nagy Hét, a világ hét leggazdagabb állama kormányfóinek müncheni találkozója és bekopogtatott hozzájuk Jelcin, az Orosz Kó'ztarsaság elnöke is. Minden bizonnyal megmondta nekik, lassabban az agarakkal, ne siettessetek a privatizációt, már igy is túl nagy a zúgolódás szerte az országban. Valószínűleg követelte azt is, hogy halasszák el a szovjetnek nyújtott kölcsön visszafizetését. A sajtónak adott nyilatkozatában Jelcin kijelentette, hogy ő nem fog térden áUva könyörögni segítségért. * Bush elnökünk keserű szájjizzel ment a konferenciára, mert a munkaügyi minisz­térium f a Unemployment Rate munkanélküli- ———————■ ség jelentős r>ercent Of^bor force, seasonally adjusted. emelkedésé­ről jelentett. 7.8%-os a ráta, de a többi vezető állam is egyre súlyosbodó gazdasági gondokkal küzd, f külö­nösen Németország és Japán. Az elnök kijelentette, hogy a munkanél­küliségi statisztikákat nem szabad túl komolyan venni, mert azok mindig "kés­lekednek", azaz a fellendülés már megindult, de egyelőre még nem mutatkozik a munka­nélküliségi ^ statisztikában. Mondja csak ezt az elnökünk a 8000 Hughes-gyári mun­kásnak, akiknek menesztését most jelen­tette be a nagy repülőgépgyár, vagy az Aetna biztositó vállalat 4.800 alkalmazott­jának, akik most kapták meg a "rózsaszín" cédulát menesztésükről. * Julius 4-ét úgy ünnepelte elnökünk, hogy egy North Carolina állami városkába, ment beszédet mondani, melynek tiszta fehér a lakossága és amelyben nemreg a Ku Klux Klan tartott felvonulást. * ZAVARGÁSOK NEW YORKBAN, MÜNCHENBEN Mintegy emlékeztetőül a nyugati világ számtalan megoldatlan problémájára, súlyos zavargások voltak New Yorkban, a Demok­rata Párt konvenciója előtti héten és Münchenben, a hét vezető állam képviselőinek ottani konferenciája alkalmával. Manhattan észak-nyugati részén egy dominikai bevándorolt állítólag teljesen indokolatlan lelovése váltotta ki a munka- nélküli fiatalok haragját; autókat gyújtottak, járókelőket inzultáltak. A dominikait egy civilruhás rendőr lőtte le. Münchenben főleg a környezetvédelmi csoportok tüntettek és számos résztvevőt letartóztattak. BUDAPEST. Az Amerikai Szakszervezeti Szövetség (AFL-CIO), amely sosem műkö­dött együtt állampárti szakszervezetekkel, Magyarországon a Ligát és az azzal kapcsolatot tartó szakszervezeteket tartja hitelesnek - jelentette ki Lane Kirkland, az AFL-CIO elnöke, aki a Liga meghívására érkezett Magyarországra. Kirklandet fogadta Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Antall József. A magyar államfő az amerikai szakszervezeti vezető­nek "Magyarország demokratikus átalakulá­sa érdekében kifejtett tevékenysége elis­meréseként" kitüntetést adományozott. (Ezzel kapcsolatban egyébként Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkáss^ovetség elnöke levélben tiltakozott Göncz Árpádnál, azzal vádolva Kirklandot, hogy az elmúlt négy évben Ö és az általa képviselt szervezet sorozatosan beavat­kozott "a magyar szakszervezetek demokra­tikus kialakulásának folyamatába".) Horn Gábor, a Liga vezetője a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy szervezetük komoly szakmai es pénzügyi támogatást kap az AFL-CIO-tól. Kirkland mostani íoo Éve történt.__ A Homestead-i sztrájk 1892 julius 6-án zajlott le az amerikai munkásmozgalom egyik legvéresebb esemé- nye. A pennsylvaniai Homestead városában volt annak idején a legnagyobb acélgyár. Amikor a munkások szervezkedni kezdtek a gyártulajdonos Andrew Carnegie lezáratta a gyárat és 300 fegyverest bérelt a Pinker­ton detektivügynókségtől, hogy űzzék ki a gyárat lefoglaló 5000 munkást. A 300 fegyveres bárkákon érkezett hajnalban Homesteadre. De a munkások fegyverrel és ágyúkkal felszerelve vártak rájuk. Az összecsapásban tiz munkás és három fegyveres életét vesztette. A fegyveresek megrettenve a nem várt ellenállástól, megadták magukat. Carnegie erre áthelyez­te a gyár működését máshova és berendel­tetett 8000 főnyi nemzetőrséget. A sztrájkot letörték és a munkások csak valami 40 év múlva tudtak szakszer­vezetet teremteni az acéliparban. "Mindig ezek a kintről jött agitátorok okozzák a bajokat!" látogatása "újabb gesztus a független szakszervezeti mozgalom felé" - tette hozzá Horn. Lane Kirkland hangsúlyozta: az amerikai szövetség kezdettől fogva kapcsolatot tart a Ligával; a szakszervezeti mozgalom alapvető erejet eppen a nemzetközi szo­lidaritás jelenti. E szolidaritást azonban fontos elvekre kell alapozni: a szabad és demokratikus szakszervezeteknek a munkások, nem pedig a politikai pártok, vagy a vállalati vezetők eszközeinek kell lenniük. A szakszervezeteknek feladatuk befolyásolni a politikai életet, a politikusok­nak azonban nincs joguk befolyásolni azokat - emelte ki. Kirkland a Düsseldorfban megrendezett szakszervezeti fórumról szólva megemlítette állásfoglalását, melyet a vezető tőkés országok szakszervezeti mozgalmainak: képviselői nyújtottak át Kohl német kancellárnak a Hetek júliusi csúcstalálkozójával kapcsolatban. A dokumentumban a szakszervezetek hangot adnak a növekvő munkanélküliség miatti aggodalmuknak. ROMÁN VÁDAK SOROS, LANTOS ÉS HÁMOS ELLEN Adrian Motiu RNEP-szenátor (az ideig­lenes román kormány úgynevezett erdélyi ügyekkel foglalkozó államtitkára) heves kirohanást intézett Soros György ellen, amiért állítólag pénzeli a független sajtót, a románok közül is magyar bérenceket toboroz, sŐt oktatási pályázataival is többnyire magyar vagy félig magyar szár­mazású fiatalokat pártol, akik aztan a románellenes történelmi felfogásban nőnek fel. Külön említést tett a budapesti Soros- alapitványban vezető szerepet játszó Köpeczi Béláról, aki "ama inkriminált" (folytatás a 2. oldalon) HALÁLOS FENYEGETÉS SZELES MÓNIKA ELLEN If f -f Ugylatszik, nincs hatara az aljasságnak, amelyre egyes betegelméjü emberek képe­sek. Világbajnoksági teniszversenye küszö­bén Szeles Mónika - akit előzőleg horvát nacionalisták megfenyegettek, hogy ne szerepeljen mint jugoszláv a versenyeken - kijelentette, hogy Ő ezentúl, mint ameri­kai fog versenyezni. Most konkréten halál­lal fenyegették a 18 éves fiatal magyar származású nÖt. Reméljük, hogy a hatósá­gok elcsípik az üzenet küldőjét és elejét veszik annak, hogy ismét fenyegessen, vagy zaklasson bárkit is. Budapesten az AFL-CIO elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom