Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-09-10 / 34. szám
Thursday, Sep. 10. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Illés Sándor 1 estvérem: a kenyér Beregi Tivadar (Párizs) j KASSAK LAJOS A MUNKA ÉS A DOLGOZOK KÖLTŐJE Nekem soha nem volt édestestvérem. Magányosan telt el gyermekkorom, a kiscsi- kóval kötöttem barátságot a nagy paraszt- udvaron, beszélgettem olykor a borjúval, meg a malacokkal, meg-meglobálva kezemben a száriziket, mint felsobbségem jelvényét. Bakos Andrisnak öt testvere volt. Amikor iskolába iratkoztam, ő ült mellettem a harmadik padban. Csodálatos üveggolyói voltak, meg nadrággombjai, de soha nem engedte át nekem játszani. Csak a testvéreivel tett kivételt. Elmondta azt is, milyen csodálatos érzés, amikor együtt alszanak a dunyha alatt a szalmazsákon: összebújnak a jó testverek és melengetik egymást. Irigyeltem, s nagyon fájt akkor, hogy nekem nem lehettek testvéreim. Elképzeltem néha éjszaka, amikor nem jött álom a szememre, milyen jó volna Összebújni egy testvérrel, s nem félni a sötétben. Mert en egyedül mindig féltem. Egy éjszaka csodálatos élményben volt részem; arra eberedtem, hogy a mama felkelt, s meggyüjtotta a lámpát. Két székre állította a dagasztóteknöt, amit mar az este bekészitett, s szitálni kezdte fölötte a lisztet. Paskolta tenyerével a szitát, táncoltatta, ide-oda villant a szita háncsa a lámpa fényében, akár a szökkenő lepke a mama két kérges tenyere kozott. El-elszunnyadtam közben, s csak a tejizii félálomban láttam fel-f elriadva, ahogyan dagasztott, hajlongott a falon óriási árnyéka, s láttam olykor felvillanni az arcát is. Sugárzóan szép volt és áhitatos. Azóta már tudom, a készülő kenyér áhítata fénylett rajta. Olyan volt, mintha áldozna. Később arra ébredtem, hogy gyengéden felhajtja a dunyhámat: "kisfiam, berakom melléd a tésztát, nehogy kihűljön. Te csak aludj tovább, de vigyázz ám nagyon ra! Melengesd, amig én befűtöm a kemencét..." Aludtam tovább és almomban is vigyáztam rá, félve mozdultam csak, amig a mama szarizekkel felfütötte a kemencét. Láttam azt is, amint a liszttel behintett asztallapon kiszaggatta a kenyeret és lepénynek is simított belőle. Azokban a percekben ébredt az udvar, pittyentettek a tollászkodó tyúkok, vakkantott a kutya a konyha előtt, s reszelésen felbögott a kisborjú anyja tőgye után az istállóban. Csodálatos volt a reggel, s akkor éreztem először, hogy nem vagyok már egyedül, hiszen mellettem aludt a mama dagasztott kenyere. Az a régi izes, édes házi kenyer, amelynek illata még most is kisért. Pedig már régen nem a mama dagasztotta kenyerét eszem. De meg most is, öreg koromban, ha kenyeret szelek, azok a petroleumlámpa-fenyes hajnalok jutnak eszembe, amikor a mama mellém büjtatta a dagasztóteknÖbÖl kivett kovászt, hogy melengessem. Azóta erzem, hogy édes testvérem nekem a kenyér, és nincs kedvesebb, szebb emlékem a hajnali kenyérsütésnél. Sajtóhiba Theodor Billroth nemet orvosprofesszorhoz gyakran járt egy bete^, aki szívesen olvasott orvosi könyveket, es ezek alapjan próbálta meggyógyítani magát. Csak akkor kereste fel a hires professzort, amikor próbálkozásai kudarcot vallottak. Amikor egyszer ismét elment Billroth rendelőjébe, és elmesélte neki a saját maga választotta gyógymódot, a professzor a fejét csóválta:- Vigyázzon kedves barátom,(mert egyszer meg egy sajtóhiba fogja a vesztet okozni. Szerszámlakatosnak indult az életben. De már húsz éves korában erőteljes verseket irt, amelyek a budapesti szocialista napilapban/ a Népszavában jelentek meg. Már akkor a fiatal Kassak magabizo tehetségével készítette elé irodalmi pályájának ütját. Ösztönösen irta verseit, kevés kultúrával, amelyek formaválasztásukban, zengő ritmusukban teljesen különböztek a "gondtalan békekor" idejének költÓi( Ömlegéseitől és haszontalan álromantikájátol. Kassák Lajos szegény érsekújvári szülék gyermekeként 1887-ben született és már korán megismerkedett az élet nehézségeivel, mint egy ipari munkás fia. Tudta már fiatalon, hogy a műveltség mennyire szükséges hogy eligazodni tudjon a világviszonyok között. Olvasni kezdett, először Petőfit majd magyar és külföldi költők, regényírók müveit, köztük Dosztojevszkij és Gorkij regényeit. Amikor műveltsége már elég fejlett volt/ a világot is akarta látni. De hogyan? Pénze nem volt és vakmerőséggel elhatározta, hogy gyalog megteszi az utat Párizsig, mert annak nemzetközi irodalmi, művészeti élete, mozgalma vonzotta. Párizs volt a modern Athén, a világ kultúrájának központja. A bohéméletül, a nyakigerö müveszhajat, fekete orosz inget viselő Kassák megismerkedett az akkori avantgarde fiatal írókkal és festőkkel: Apollinaire, Cendrars, Picasso, Modigliani korévei, akiknek hatása volt Kassak költői és művészi fejlődésére. Párizsban is irt verseket, mert "az irás természetes megnyilatkozása volt." Azokat elküldte a budapesti Független Magyarország-nak, amely leközölte. Sokat barangolt Párizs zajos, kivilágított kőrútjain vagy a Szajna partján a hires Szent Mihály utcán, amit Ady is megénekelt, vagy a diákok középkori Cité-negyedében, a Cluny-ek régi kolostora előtt, betekintve abba a kis középkorból itt maradt templomba, ahol Dante imádkozott párizsi száműzetése idejen. Ha Párizs "áradással öntötte el bensőjét", nem tudom miért írja barátnőjének» Jolánnak "de én egyáltalán nem tudom ügy látni Párizst, mint ahogyan Ady látja; ö csodálkozik mindenen itt és mindentől el van ragadtatva, én egyszerűen tudomásul veszek mindent." Végeredményben Kassak inkább kiábrándultán hagyta el Párizst "ahová én éhen és szomjan elzarándokoltam.... s amiből, ime nem láttam semmit." Ez volt az Ö szubjektív véleménye, mint fiatal forradalmáré. Aztán hazaindult. A párizsi magyar követség egy "semmirekelÓ csavargót" látott benne es Kassáknak nagy nehezen sikerült tőlük egy vasúti jegyet kikönyörögni. Amidőn visszaérkezett a magyar fővárosba szetszakadozott ruhában, lyukas cipóben szakmájába vágó elhelyezkedést talált egy gyári üzemben, közben újabb verseket, tárcákat irt, melyek rendszeresen megjelentek. Ady lírája nagy hatással volt rá, egyébként a nagy költő csodáiéi közé tartozott. Kassák közel nyolcvan müvet alkotó munkájának kidolgozásában látható az a tudatos célszerű fejlődési folyamat, amely minden t lírai regény és dramaturgiai témakörét jellemzi. Az első világháború idején az emberpusz- titó világvérengzes ellen tiltakozott, s mint szocialista forradalmár a béke mellett tett hitvallást, Balazs Béla költővel szemben, akinek a Nyugatban megjelent háborúra uszító, a háborút "szentnek" hirdetett cikket Kassák ijÖlháborodással olvasta. 1916-ban kiadott Uj költók könyve címen egy lírai antológiát. Ugyanabban az évben a belügyminiszter betiltotta a Tett c. folyóiratát a "hadviselés érdekeit veszélyeztető"tartalKASSAK LAJOS ÉS EGYIK FOLYÓIRATA A SZÁMTALAN KÖZÜL ma miatt. A folyóirat erősen progresszív szellemű volt es az új irodalmi törekvéseket propagálta. Helyébe Kassák megjelentette a Ma c. folyóiratot, amelyet rövid idő múlva szintén betiltottak. A Kom műn alatt irányi tó szerepet játszott az irodalmi es műveszeti szakszervezetben. 1919-ben a fehér terror uralomrajutása hónapjait átvészelve Bécsbe menekült feleségével Simon Jolánnal, ott élt, irt, szerkesztette lapját, folyóiratát a Kortársat. Még Bécsben tartózkodott, amikor megkezdte Egy ember elete c. biográfiáiénak írását, melyet a Nyugat publikált legelőször 1924— ben. Egyébként Kassák ennek a közhirü kulturfolyoiratnak is munkatársa volt évekig. Amikor becsi száműzetéséből visszatért Magyarországra, lázas irodalmi munkára vetette magát. Főműve Egy ember élete c. önéletrajzának teljes kiadása következett azután, amelyben leegyszerűsített realisztikus stílusával, világos, szabatos szinte klasszikus mondatfüzéseivel Összefoglalta egész emberi és irói életpályáját, bemutatva kora társadalmi, politikai, morális és szellemi állapotát ideológiai megvilágítás keretében. Ez az irodalmi műalkotás megalapozta iroi hírnevét. A Rákosi diktatúra némaságra Ítélte ( az 1950-es években. Nem tudott publikálni, festményeit sem tudta kiállítani. De o nem emgedett eszméiből, soha nem mondott le izzó szabadságszeretetéról, gondolati függetlenségéről. Szegény maradt holtáig, de Öntudatában, etikájában büszke, emberi méltóságérzetével, felemelt fejjel egyetemes humanizmusával a költészet és művészet végtelen rajongásával, mint Petőfi, Ady és Babits egészen a halhatatlanságig. FAMILY PRACTICE Dr MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos. 83 39 DANIELS St. Bri3 rwood (Queens) NY. 11435 Tel: (718)291 5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok
