Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-09-10 / 34. szám
Thursday, Sep. 10. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Ahogyan én látom tt I 4 A szerkesztő eszrevetelei CSODA FLORIDABAN AVAGY VITÁM FEUERBACH-al QUÉBECI SZEPARATIZMUS Francia kártya Aug. 20-i szamunkban egy kedves kis riportot közöltünk a Magyar Nemzet izraeli riporterének tollából, melynek ez volt a cime: "Csoda Nazaretben", Arról volt benne szó, hogy egy palesztinai arab tulajdonában lévő Maria szobor "olajat kó’nnye- zett"t Riportját e szavakkal fejezte be Beck Anna: "Kétezer évvel Jézus születése után miért nem hullathatna csodatevő 'gyógyító könnycseppet' Abu Nikola Mária szoborkója?" "És különben is ebben a felbolydult világban mi más segíthetne rajtunk, ha már a csodákban sem hinnénk?" Egyetértek Beck Anna megállapításával még akkor is, ha tudom, hogy sokan rosszallásukat fogják kifejezni: "Na mi az? Hát a Deák már hisz a csodákban?" Igenis, hiszek a csodákban, helyesebben a csodák bizonyos fajtájában. Mindjárt elmondom milyenekben: Nem titok, hogy lapunk az utóbbi hónapokban súlyos anyagi helyzetbe került. A nyári hónapokat mindig nehezen szoktuk átvészelni, de az ideiek különlegesen nehezeknek bizonyultak. Próbáltunk mindent, hogy a nyarat megússzuk, kiadásainkat csontig vágtuk, sorsolást is rendeztünk, amire jönnek is szépen a válaszok, de a válság tovább fennáll. Es ekkor történt a "csoda". Egy kedves floridai olvasónk szivét annyira meghathatta az a levél, amelyet Beregi Tivadar irt visszavonulásáról, a lapról és rólam, hogy neki is kicsordulhatott a könnye. Csakhogy az ö könnye nem olajjá változott, hanem egy gyógyító irrá, egy 1500 dolláros csekk formájában. És mintegy jeladásra, az ország többi részéből is hasonló lelkes támogatások kezdenek érkezni lapunkhoz. Hát én ezt csodának tekintem! Tudom, hogy ezzel ellentétbe kerülök Ludwig von Feuerbach-al, a nagy német filozófussal, akiről annakidején még Marx is lelkesen nyilatkozott. Feuerbach ugyanis nem hitt a csodákban. Ezeket Írja többek között a csodákról szóló tanulmányában, amely a mai bibliakritika egyik forrásmuve: "Ha azt hallom, hogy hollók táplálnak egy prófétát (Kir. I. 17.4.6.), akkor nem tudok különbséget felfedezni eme hasznot hajtó hollók és olyan galambok között, amelyek megsütve repülnek az ember szájába.... Ha Jehova angyala emberként jdr-kel az emberek között, akkor nem tudom, hogy ennek a barátomnak vagy testvéremnek emberi mivolta, sBt talán az én emberi mivoltom is nem csupán álarc-e, amely mögött Jehova angyala rejtőzik. Amikor Sámson szüleinek egy angyal hírül adta az ő születését, akkor ez az angyal oly meghökkentően hasonlított egy emberhez, hogy még meg is kínálták, egyék egyet Québec - Kanada egészéhez viszonyítva Újabb fordulatot vett a frankofon Québec Kanadából való kiszakadása körül folyo politikai küzdelem. A szövetségi kormány a kilenc angol nyelvű tartomány támogatásával julius elején újabb alkotmányos reformcsomagot ajánlott fel Québecnek, hogy bentmaradásra bírja a szuverenitást követelő provinciát. Ottawa alkotmánymó- dositó vétójogot adna Québecnek, bizonyos számú helyet garantálna neki a legfelsőbb bíróságban, s előnyökhöz juttatná a szövetségi törvényhozásban is. Az ajánlott törvény- csomag megszüntetné a vámon kívüli korlátozásokat a tartományok közötti kereskedelemben, szélesebb jogokat helyezne kilátásba a tartományi igazságszolgáltatás, a bevándorlás és kulturális autonómia kiszélesítése területén. A kanadai belpolitikában jártas megfigyelők arra számítanak, hogy a québeci politikusok nem fogják "helyből" elutasítani az új alkotmánytervezetet. A kővetkező hónapok újabb egyezkedésekkel telnek majd el, amelyeken Quebec bizonyára megpróbál újabb engedményeket kicsikarni. A Québecet nagyfokú önállósággal kecsegtető javaslat voltaképpen újabb kétségbeesett próbálkozás a 125 éves kanadai föderáció egyben tartására. A francia és angol nyelvű kultúra, immár történelmi konfliktusainak elsimítására legutóbb 1987-ben tett kísérletet Brian Mulroney, kanadai miniszterelnök. A Meech Lake-i szerződés elismerte volna Québec Öt fö követelését, azonban 1990-ben három angol nyelvű tartomány ellenállásán zátonyra futott, aminek nyomán ismét magasra csaptak a függetlenségi indulatok a québeci franciák körében. Robert Bourassa tartományi miniszterelnök, hogy kifogja a szelet a szélsőséges szeparatista törekvések vitorláiból - s nem utolsósorban időnyerés céljából - felállított egy Québec politikai es alkotmányos jövőjét vizsgáló különbizottságot. Csakhogy a Belanger-Campeau bizottság végül is arra jutott, hogy októberben tartsanak népszavaKanada francia nyelvű tartományában, Québecben feltehetően az idén ősszel újabb népszavazást rendeznek a szuverenitás kérdéséről. Ottawa most lázasan próbálkozik a szövetségi alkotmány módosításával, hogy eltérítse szeparatista szándékaitól a québeci politikusokat. zást Québec kiválásáról. A tartományi parlament sietve törvényerőre emelte az elképzelést, s ha a referendum a kiválás mellett döntene, jövőre Québecet már öpálló államként kellene fölrajzolni Észak- Amerika térképére. A francia tartomány politikai függetlenséget akar, saját önálló külpolitikával, adórendszerrel és törvényhozói hatalommal, ugyanakkor az elszakadás gazdasági kárainak minimalizálása érdekében továbbra is megtartanák fizetőeszközként a kanadai dollárt, megőriznék a kereskedelmi kapcsolatokat Kanada "maradékával", és azt is megengednék, hogy polgáraik megtarthassák kanadai útlevelüket. Ma a 6.7 milliós Québec, ahol a lakosság 80 százaléka francia, s a nagyvállalatoktól kezdve a politikáig gyakorlatilag mindent a francia nyelvű lakosság ellenőriz, a kanadai GNP-ból közel 25 százalékkal részesedik. A hatalmas vízenergia-kapacitások révén nyert olcsó elektromos áram kedvez az energiaigényes ipari ágazatok fejlesztésének is. A tartományi politikusok is - szeparatista retorikájuk ellenére - tisztában vannak az elszakadás gazdasági árával, ha a lakosság a tartomány elszakadása mellett dönt. Ám könnyen megeshet, hogy erre nem lesz szükség. A québecieket 1980-ban egyszer mar az urnákhoz szólították, s akkor jobbnak láttak nemet mondani a provincia függetlenségére. Vészjelek Németországból Azok a szégyenletes támadások, amelyeket németországi börfejüek és velük rokonszenvező elemek intéztek ártatlan, védtelen és a sorsüldözés elöl Németországban menedéket talált külföldiek ellen, meggyalázta a lelkiismeretes v törekvést, amelyet a II. világháború utáni német kormányok igyekeztek a német nép nevét megtisztítani a nácizmus szennyétől. A II. világháború alatt a német nép és kormánya milliókat tett hontalanná, mi több, fosztott meg életétől. Erre volt utólagos jóvátétel, hogy a német kormány valóban bőkezűen engedélyezte politikai menekültek befogadását az országukba. De ezek nem kaphattak munkát és csak addig tartózkodhattak az országban, amig ügyüket ki nem vizsgálták. Emellett Németország a borjúhúsból. Ki biztosit afelöl, hogy az illető nem álruhába, bujtatott angyal?" Én már régóta gyanítom, hogy a mi olvasóink között számos álruhába; bujtatott angyal vanf Feuerbach tanulmányozása után e meggyőződésem csak erösbödött. ma kétségkívül a leggazdagabb ország egész Európában, amely megengedheti maganak a liberális bánásmódot sorsüldö- zottekkel. Racionális ok nem volt tehát a szégyenletes támadásokra. Az egyedüli magyarázat a náci szellem újjáéledésének első jelei. "Videant consules'ó vigyázzon a német kormány, de vigyázzanak a demokratikus államok kormányai, hogy a náci szellem újjá ne éledjen. Lengyelország: vízumkényszer a románoknak? A román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer visszaállítását javasolta Zielinski, a lengyel állampolgári jogok szóvivője Suchocka kormányfónek. A magukat és népes családjukat többségükben bűncselekményekből eltartó illegális határátlépők több mint 90 százaléka román, Zielienski a közrend és a nyugati szomszédokkal való jó viszony megőrzése érdekében tartja nélkülözhetetlennek e lépést.
