Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-09-03 / 33. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 3. 1992. Új lap: Világszövetség A magyarok III. világtalálkozójára megjelent Világszövetség cimu lap első kettős számát mutatták be az írószövetségben. Az új lapot Koczkás Sandoi) az írószövetség főtitkára köszöntötte, s kijelentette: az új lap pár beszed lévén megtalálta - remélhetőleg megtalálja - a közös érintkezési pontokat a széttagolt egyetemes magyarság soraiban. A lap főszerkesztője) Hornyik Miklós arról szólt: a világban éld több mint tizenhatmilliós magyarság lapja kívánnak lenni. Céljuk a magyar nyelvközösség fennmaradása, az ( egyetemes magyarság közös szellemiségének megteremtése, ( a lelki Trianon felszámolása. A lap ^azdaja a Tótfalusi Kis Miklós Alapítvány, s támogatja Őket természetesen a Magyarok Világszövetsége, de az újság nem annak közlönye. Amerikai segély magyar orvosoknak Az Amerikai Magyar Orvosok Szövetsége ígéretet kapott Bush elnöktől, hogy jelentős pénzügyi támogatást kapnak a magyarországi orvosok szakmai továbbképzéséhez. Hogy mekkora összegről van szó, még nem tudni, de másfél miiló dollárra vonatkozó ígéretről hallott Dr. Krisztinicz Irén , az orvosszövetség elnöke. Az Észak-Amerikában mintegy kétezer tagot számláló szövetség szakmai programja keretében elsősorban a fiatal és a vidéki orvosok külföldi továbbképzését segítik. Lovaggá ütik Szentágothai professzort A világ 16 országában 166 tagja van a Johannita Rendnek. Magyarországon mindössze heten mondhatják magukat e rend tagjainak. ( A rend Pápán tartott közgyűlésén elhatározták, hogy minden évben Magyarországon tartják a lovagi napokat, azaz a közgyűlést. A Johannita Rend legfontosabb alapelve a szolidaritás, a segitőkészség. Ennek szellemében az idén a pápai Református Gimnáziumban szerelnek fel orvosi rendelőt. Az Esterházy- kastélyban rendezett tanácskozáson előadást tartott Szentágothai János profeszszor, akit a rend lovagjává avattak. Kassa, mint önálló városállam? Több állampolgári kezdeményezés aláírói azt szeretnék, hogy Kassa a jövőben önálló városállam legyen. A felhívás aláírói ezt azzal indokolják, hogy a város teljesen elveszítette a történelem során megszerzett előjogait. Az elképzelés a németországi Hanza-városok jogállását, az olaszországi San Marinőt, esetleg Szingapúrt tekinti/ példának. A szlovák-cseh határvonalat alkotó Morva folyó egyik hidján hidvámot fognak szedni. Bán Ervin Utóhang az Olimpiához Ezt az elmélkedést olyan ember Írja, akit nem érdekel a versenysport. Nyolc esztendős korában ment utoljára futballmeccsre. A televízió sportadasait csak az olimpiai játékok idején nézi. Az olimpiában keresi az évezredek emlékét - egyre híguló emlékét észleli... Alkalmas tehát a gondolkodása arra, hogy sporton kívül tanulságokat vonjon le a versenyek eredményeiből. Kik győznek, kik kerülnek az éremrangsor élére? A téli olimpiák eredményei logikusak: általában azok az országok aratjak a legnagyobb sikert, amelyeknek a téli sportágakra alkalmas terepük és (éghajlatuk van. A nyári játékok eredményeire nincs ilyen logikus magyarázat. A gazdagság, a pénz? A modern sport - és versenyszellem szülőhazája, Anglia, jelentéktelen helyezést ért el többször, igy Barcelonaban is, ahol nem is szerepel az első tiz helyet tartalmazó ranglistán. A belső viszonyaikkal egyáltalán nem magyarázható élvonalbeli eredményeket olyan országok érték el évtizedeken át, amelyekben (az USA kivételével) ideológiai alapon álló monolitikus diktatúra volt hatalmon. (Tehát nem akármilyen diktatúra) 1936-ban Németország nem csak azért lett a játékok legsikeresebb szereplője, mert házigazda volt, hanem az£rt is, mert az európai történelem legdurvább önkény- uralma kormányozta. A Szovjetunió 1952-ben jelent meg a színen - azonnal, olimpiai tapasztalatok nélkül, a leglátványosabb eredményt érte el. Azóta is őrzi a rangját. Ám Helsinkiben a legnagyobb csoda Magyar- ország volt. A kis, koldusszegény, a háborúban eltaposott ország a harmadik legeredményesebb szereplőként tizenhat aranyérmet szerzett; csak a két szuperhatalom előzte meg, a többi nagyhatalom mind mögeje került. Hihetetlen volt a románok sikere a Los Angeles-i olimpián. Ceausescu uralkodása ideién, amikor a népnek kenyere sem volt. Ugyanígy érthetetlen a hétköznapi józan ész számára Kuba, Bulgária, Észak-Ko- rea rangos helyezése. Amióta Kina részt vesz az olimpiákon, szintén az elsők köze kerül a táblán - a siker hátterében ott a többszáz milliós holtszegény tömeg. Említenünk kell még Kelet-Nemetországot is, amely a gazdag testvérénél viszonylagosan mindig, esetenként számszerűen is többet teljesített. Magyarországon 1956 után lazult a diktatúra, és csökkent az aranyérmek száma, bár az ország szegénységéhez mérten jelentős maradt. Feltűnőbb volt az általános helyezési táblán való lefelé csúszás. Hol vagyunk már a harmadik helytől! Ennek elsősorban az az oka, hogy több ország gyorsan és látványosan elóre tört. Mi történt Barcelonában? Az oroszok megint elsők lettek, talán még soha akkora arányban nem eló'zték meg az Egyesült Államokat, mint most. A magyar küldöttség ugyanazt az eredményt érte el, mint Szöulban, az ezüst- és bronzérmekkel egy kicsit jobbat. Hogyan lehetséges, hiszen Oroszországban megbukott a monolitikus diktatúra? Demokrácia ugyan ma sincs - Jelcin fókommunista volt, és ver nem válik vízzé - de ez a diktatúra nem monolitikus (bár szívesen lenne az). Nem valószínű, hogy a FÁK sikerében szerepe lenne. Magyarország is messzire van még a Nyugattól . politikai fejlődésben, de összeroppant az az erő, amely a versenysportot a csúcsra nyomta (miközben az átlag magyar nagyon keveset sportolhatott). Úgy vélem annak az általános igazságnak van ebben érvénye, amely szerint az ok megszűntével nem szűnik meg mindig az okozat is. A magyar és az orosz siker még a múlt vetésének a beérése. (Kicsit talán érvényes ez Dél-Koreára is) A német győzelmekben ott van az NDK hagyatéka. De meddig működik még az okról levált okozat? A románok jóval alaja csúsztak egykori önmaguknak. A bolgárok sem a régiek már. Kina és a koldussá süllyedt kommunista Kuba azonban "jól tartja magát". Ez igazolni látszik azt a feltételezést, hogy az általam monolitnak nevezett diktatúrák versenysikerei nem véletlenek, hanem nagyon is megalapozottak, tartósak. A feltételezéssel dr. Franki Róbert foglalkozott a Népszabadság aug. 8-i számában. Keresi a társadalomlélektani magyarázatot és említi, hogy a szuperdiktatura csak a sportban adptt "kifutási" lehetőséget az egyénnek. Én inkább úgy mondanám: csak a versenysportban hagyta meg a cselekvés szakszerű szabadságát. Hitler elhallgattatta Webert, mert "korcs zenét" irt, Sztálin múlt századi stílust parancsolt a nagyon rokonszenvesen és emberarcuan modern Sosztakovicsra - még a zenébe is beleszóltak... Majd a legközelebbi egy vagy két olimpián eldől, hogy szükségszerűen hanyatlást okoz-e a sportban a diktaturaváltozás. Oroszországot a politikai háttér változásán kívül más veszély is fenyegeti: Ukrajna valószínűleg saját csapatát küldi majd el, megszűnik a birodalmi sportközösség, ez több esélyes sportoló elvesztését jelenti. A magyarok jövendő szereplése fontos jelzŐmüszer lehet. Ha Kubában összeomlik a diktatúra és aztán a sportdicsŐseg is, ha Németország szereplésében jelentkezik a "befékezés", az a mondottak bizonyítéka lesz. Azzal kezdtem, hogy általánosságban távol áll tőlem a versenysport. A náci és a marxista hatalom sportsikereit érdekesnek és tanulságosnak tartom, de lelkesedést nem ébresztenek bennem. Ez Pest Nevelés Ragyogó példájával találkoztam az állampolgári türelemre nevelésnek az elmúlt forró napokban a pesti utcán. Egy kietlen sarkon nagy tabla vágott mellbe egy üzlet- helyiség ajtaja fölött, ezzel az egy szó felírással: sor.... A nap hétágra tűzött, mint az alföldi síkon, a nyeldeklŐmben megállt a nyál s én egyből befordultam a kicsiny kricsmibe, ahol már vagy öten-hatan ácsorogtak a bádogpult előtt. A pénztárhoz tódultam, ahol már hárman várakoztak, de a kasszatündér még nem bocsátotta le ibolyaszinü körmeit a billentyűkre, ehelyett egy pemzlivel bajlódott, amit kis üvegbe dugdosott, majd lila festéket kent a szalagra. Úgy szemre nagyon mutatós, szórakoztató munka ez a szalagfestés. Mögöttem szaporodik a sor, beáll a közeli mozi jegyszedője és odakiált a pénztárosnÖnek:- Van sör, kislány? Tekintve a pénztárosnó korát, ez itt tréfának számit, a pénztárosnő is annak tartja, mert nevetve visszafelel:- Türelem.... Es tovább keni a szalagot. Most egy szeneslegény szép kokszporos baritonhangon előreszól:- Van sör? A pénztárosnÖ szigorúan és fennkölten:- Türelem.... A sor szaporodik, s egy ájtatos hang megrendíti:- Van sor, instállom? A válasz nem késik:- Türelem.... Már szépecskén ácsorgunk a gép előtt, amikor a pénztárosnő befejezi a kenést, leteszi a kis üveget és a pemzlit, megbocsátó mosolyát körülhordozza az egybegyűlteken, lehettünk már vagy tizenöten - és igy szól:- sör, uraim?.... Az nincs.... b.g. Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: ÚJ CIMÜ! 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv., Forest Hills, N.Y. 11375 MINDKÉT OFFICE TELEFON: (212} 744-9700 Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás <fijtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Aaamjviamwwwvvvwvwvvvwvwviiwmm
