Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-09-03 / 33. szám

Thursday, Sep. 3. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Márai Sándor naplója 19581967 (Az iró kiadásában 1958-ban Dario Detti romai nyomdájában jelent meg első kiadása. New Yorkban kezdte Írni, alig egy évvel a megrendülés után, amikor a forradalom hírére Európába repült s egészen a magyar határig utazott, hatha hazatérhet. Elkésett. Sosem érezt^ magát igazán otthonosnak az Egyesült Államokban. Aki ily mélyen gyökerezik bele egy valóságos vagy képzelt európai hagyományba, az nem is szokhatja meg az ottani életformát, s különösképp az zavarhatja, hogy ennek az országnak nincsenek hagyományai. Semmiképp sem lehet csodálni, hogy a szeszélyes egymásután­ban születó naplójegyzetekben éppen a hagyományok kapnak kiemelt szerepet, közülük is elsősorban az a rétegük, melyet az irodalom őriz kötetekbe és emlékekbe zárva. Szilárd és kikezdhetetlen, nem vehet erét rajta az a rontás es romlás, melynek jeleit Márai fájdalmas iróniával és némi konzervativizmussal veszi számba. Az Öregedő iró a felbomlás jeleit tapasztalja a művészetek világában: "A felbomlási tünetek - színpadon, képző­művészetben, irodalomban, mozivásznon - monotonok és általánosak. HŐs nincs többe, mindenki lárvát visel stb. A probléma nem az, mi a felbomlási tünetek oka és értelme - erre lehet felelni. Az atomrobbanás nem elszigetelt fizikai tünemény; a láncreakció reng tovább a művészetben es az irodalomban is. Titok­zatosabb, mi az, ami igy felbomlik. Világkép? Nyersanyag? Az emberi tudat? A szakállas, rücskös ripök végül is csak következmény. De minek a következménye? Ez titokzatos." (1958) , Naplója harmadik kötetében Marai újra meg újra visszatér a hajjyományok világába, akár a megidézés szándékával, akár az értelmezés igényével. Kötelességének érzi ezt olyan közegben, amelyben a szó elveszítette hagyományos, megjelenítő szerepét: ( ( "A szavak ebben a dramaian cselekmenyes időben elvesztették 'elbeszélő' jellegüket. A szó, amely csak előad-elbeszél, nem hat többé. A szó a történelemben - mint regényben - sokáig eszköz volt; alakot adott a fogalomnak. Ma a szó csak akkor ható erő - a diplomáciában, mint regényben -ha cselekedet." (1961) Kik is használják ezeket az azon nyomban valorizálható szavakat? A hagyomány nélküli ország "polgárai", akiket azonban nem illethet meg az elnevezés, hiszen nincsenek gyökerei, nem ismerik a viselkedés kultúrá­ját. Ok azok a kevesek, akiket gazdagnak neveznek: Kié a Guernica? "New York. - Este tizenegykor a Metro­politan Museumban egy Gauguin-kiállitás megnyitója. Gauguinnal senki nem törődik, a meghívottaktól nem látni a képeket. Az emberek egymást nézik: sok öreg no, ereim eszesedéses, hypertoniás társadalmi kiválóság. Aztán mások: e centrikusak, a nagyváros 'upper bohemian'-jei. Proust írhatta volna ezt az estét, ha egyszer elté­ved Amerikába: Guermant hercegnő szalon­jának árnyalakjai nyüzsögnek a termekben, de Charlus báró itt: értékpapirügynök. Swann: filmmágnás. Az arcokban neuroti­kus feszültség, merevség. A nők, bohócnak Öltözött daliás csoroszlyák, mint egy álarcos­bálon, jelmezben. A férfiak most a század- eleji dandy-t utánozzák, 1900-asan öltöz­ködnek, bársony gallért varratnak a felöl­tőre, és boka körül keskenyreszabott, fel­hajtásnélküli nadrágot viselnek. Megint divat a köcsögkalap,a melon. Az alacsonyabb rendű bohémia női statisztáinak öltözéke most térdigérŐ fekete gyapjuharisnya^ középkori lábtyükre emlékeztető hegyesorru filcpapucs vagy fekete bársonyból szabott Picasso talán leghíresebb művé­nek hányatott sors jutott osztály­részül. A hatalmas, körülbelül 8 méter széles, 3 és fél méter magas fest­mény a t spanyol polgárháborúban a Kondor-légió által földig bombá­zott baszk városka, Guernica emléké­re készült. Ennél azonban jóval többet mond: a háború és a különleges művészi értékű mementót. az erőszak elleni tiltakozás csodálatos művészi megfogalmazása. Először az 1937-es Párizsi Világkiállítás spanyol pavilonjába került a nézők elé. Ezt követően a New York-i Modern Művésze­tek Múzeumának adták át megőrzésre. Ott is maradt mindaddig, amig Picasso örökösei teljesítettnek nem látták a művész végakaratában megszabott feltételt. Picasso azt kívánta, hogy a Guernicát a hozzá készült tanulmányokkal csupán akkor vigyék spanyol földre, ha ott már demokrácia lesz. Végül 1981 október 23-án, Picasso születé­sének 100. évfordulóján láthatta először spanyol közönség a képet a Prado egyik melléképületében, ahogy akkor hitték, végleges helyen. A Prado felűgyelóbizott- sága mind ez idáig sikeresen ellenállt minden olyan kísérletnek, amellyel meg akarták fosztani a XX. század egyik legfontosabb alkotásától. Pedig nem akármilyen igénylők jelentkez­tek. Elsőként maga Guernica városa, amely egy helyi múzeumban szerette volna látni Benyújtotta igényét Barcelona is, Picasso ifjú korának városa. A katalán főváros csupán (kölcsön szerette volna venni a Guernicát, mert ki akarta állítani az egykori világkiállítási pavilonban. Ezeket a kéréseket a kép esetleges károsodására hivatkozva hárították el. A Zsófia Királyné Művészeti Központ viszont élvezi egyrészt a kulturális minisz­ter, másrészt a spanyol képzőművész társa­dalom nagy részének támogatását. A művészek Örömmel fogadják, hogy a kortárs művészet végre méltó saját otthont kap, ahol megkülönböztetett hely jár a század nagy öregjének. A Pradonak egyetlen ütőkártyája maradt, a Picasso végrendeletére való hivatkozás. Abban ugyanis az szerepel, hogy a Guerni­cát a Pradoban kell elhelyezni. Igaz viszont, hogy a mester halálakor, 1973-ban az új múzeumnak még a tervei sem léteztek és Zsófia királyné is csak hercegnő volt. Kérdés most már az, hogy ki mellé állnak az örökösök. Lempert Marta filccsizma, vörös zsákruha; hozzá ponnyfar- kas, lengő hajszovzet." (1959) S egy ur\yancsak jellemző, Márai kívülállását, irónikus kritikáját bizonyító feljegyzés: "Mindenütt a horda. A parton, a homok­ban, szakállasán és szőrösen, gépi zenével, melynek narkotizáló recsegése nélkül már nem tudnak meglenni. Ortega ir arról, hogy Kongó majomszerü törpe emberei nem mernek egyedül maradni önmagukkal, félnek. Ezért folyton játszanak valamivel; vagy alszanak. Mint az állatok: a primitiv horda-emberek is menekülnek önmaguk elól a tömegbe, a zajba és az alvásba." (1960) Pedig Márai is a tengerparti életet válasz­totta. Talán mert a sivárságát ellensúlyozta a nyugalmassága, az a lehetőség, hogy itt az iró zavartalanul idézhette vissza azokat az életértékeket és hagyományokat, melyek közvetlen környezete tagadott vagy tagadni látszott. Alit a tornácon és azon tűnődött, vajon a közönyét jóléttel, nyugtalanságát az új civilizáció technici- zált nagyszerűségével leplező Amerika valaszolhat-e ( a nagy (kihívásra: emberszabásúvá teheti-e még a világot. Ahogy előre haladunk az időben, a naplók egyre inkább kétféle időben játszódnak: Marai jeleneben, amelyet a nosztalgia fénykörébe von személyes múltja, az a mod, ahogyan megjeleníti párizsi éveit - meglehetősen kevés adatunk van egyelőre itteni tartózkodásáról, a rá emlékezók is elsősorban titokzatos megjelenéseit, előkelő különállásának gesztusait írják le - akkori nagy irodalmi felfedezéseit: Martin du Gard-t, Proustot és a többieket, azt a hihetetlenül termékeny szellemi inspirációkat tartalmazó irodaim iasságot, amely mindenkit megejtett, aki kapcsolatba került vele. A remény, a kultúra megmaradásának es erejenek bizonyossága a napló legfontosabb tanítása. Márai hisz abban, hogy a gépi civilizáció elkényelmesedett nyugati embere egyszerre megunja majd a stopperórás rohanást, a folytonos és kényszerű nyüzsgést, az( asztalra csap, és visszatér egy békésebb, melyebb szellemi eszmény megvalósítá­sához, melyben ismét becsülete lesz a szerves műveltségnek és a szellemi embernek. Majd meglátjuk.... Rónay László MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hótel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat kérésünk. Senior Citizen Otthon indul junius j 30-an Erden. Egyszeri beszallási költség $ 25.000.- plusz általános költségek kb. $ 2.500.- Havonta élel­miszer ellátásra $ 250.- Külön studio lakások teakonyhával. Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. Uj címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Telefon: 212/695-2245 Este: 212/654-2175

Next

/
Oldalképek
Tartalom