Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-08-27 / 32. szám

6.

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, Aug. 27. 1992

Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról.

I. rész.

Kárpótlás illeti meg az Országgyűlés 1992 május 12-i ülésnapján elfogadott

törvény szerint azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11 és 1989. október 23, között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak.

A törvény a kihirdetése napját - 1992. junius 02 - követő 30. napon, tehát 1992. julius 2-án lépett hatályba.

A kárpótlás az alábbiak szerint jár:

I. Kárpótlás az élet elvesztéséért:

Egyösszegű 1.000.000 forint kárpótlás jár az élet elvesztéséért, ha

a. / a magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítélete alapján hajtották végre a halálos ítéletet, vagy

b. / a sérelmet elszenvedő a büntetőeljárás vagy a büntető ügyben hozott ítélet végrehajtása során olyan módon veszítette életét, hogy a halál bekövetkeztének kétséget kizáróan oka az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése volt.

Kárpótlásra az élő özvegy, a sérelmet elszenvedő élő gyermeke es a még élő szülő, ezek hiányában - 500.000 forint kárpótlásra - az élő testvér jogosult.

Házassági tilalom alá eső egyházi személy esetén ha élő jogosult nincs, 500.000 forint kárpótlásra az az egyházmegye jogosult, ahol a sérelmet elszenvedő szolgálatot teljesített.

n. Kárpótlás a szabadságelvonásért:

Kárpótlás jár a személyes szabadságot súlyosan. 30 napot meghaladóan korlátozó alábbi sérelmekért:

a. / szabadságvesztés büntetés, amelyet az 1941. évi XV. törvény 9,10?14 és 15§- ban, az 1989. évi XXXVI, törvény 5.§-ban, az 1990. évi XXVI. törvény 2.§-ban, illetőleg az 1992. évi XI. törvény l.§-ban felsorolt bűncselekmény miatt szabtak ki

b. / előzetes letartóztatás és minden olyan szabadságelvonás, amelyet az 1941. évi XV, törvény 9,10, 14 és 15§-ban, az 1989. évi XXXVI. törvény 5.§-ban, az 1990. évi XXVI. törvény 2.§-ban, illetőleg az 1992. évi XI. törvény l.§-ban felsorolt bűncselekmény miatt folytatott büntető eljárás keretében foganatosítottak

c. / kényszergyógykezelés, amelyet az 1948. évi XLVIIL törvény l-13§-a alapján az 1989. évi XXXVL törvény 5.§-a, az 1990. évi XXVI. törvény 2§-ban, illetőleg az 1992. évi XI, törvény l.§-ban felsorolt bűncselekmény miatt rendeltek el

d. / magyar bíróság ítélete vagy magyar közigazgatósági hatóság határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerü fogvatartas (internálás, kényszermunka), közbiztonsági Őrizet, kényszerlakhely kijelölés (kitelepítés) miatt

e. / közvetlenül a harcoló alakulatok kötelekében teljesített munkaszolgálat miatt

f. / a szovjet szervek által történt kényszer- munkára hurcolás, továbbá a szovjet bíróság politikai indítékú ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján végrehajtott szabadságelvonás miatt

g. / a II. világháború alatt faji, vagy vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálás miatt,

folytatjuk

Dr. Palotás jogtanácsos szívesen válaszol olvasóinknak magyarországi ügyeikkel kapcsolatos jogi kérdésekre a Szerkesztőségen keresztül.

Magyar-amerikai együttműködés

Biztató szakához érkezett az a magyaramerikai kutatómunka, amelynek eredményeként - remélhetőleg - hatékony gyógyszert sikerül előállitani az AIDS-betegek gyógyításához.

A washingtoni Food & Drug Administration sejtbiológiai osztályának vezetője, a szegedi születésű Asztalos Adorján és a szegedi Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézetének társprofesszora, Molnár József - valamint munkatársaik, néhány évvel ezelőtt figyeltek fel ( egy olyan vegyÜletcsoportra, amely gátolja vírusok kötődését a szervezetben. A két professzor akkor határozta el, hogy kutatásokat kezdenek a HIV-virus kötődésének megakadályozására.

A vegyületeket a szegedi intézet küldte Washingtonba, hiszen ott a vizsgálati lehetőségek a világon a legmodernebbek. Az

első eredmények már igen biztatónak bizonyultak. Asztalos Adorján - aki a Magyarok világtalálkozójának meghívására érkezett Magyarországba, beszámolt arról^ hogy eddig négy vizsgálatot végeztek és az eredmények szerint reménykedhetnek abban, hogy egy ( vegyületcsoport, a clorpromazin-szarmazék meggátolja a HIV-virus kötődését a T4-es sejtekben, így az AIDS kórokozója, bejutva a szervezetbe, nem tud megtelepedni és szaporodni.

Asztalos professzor szerint a világban mintegy 20 ezer szakember kutatja korunk pestisének ellenszeret, s eddig még hatásos gyógyszert nem fejlesztettek ki. Amennyiben a további vizsgálatok hasonlóan pozitív eredményt hoznak, nem kizárt, hogy 1996-tól magyar-amerikai szabadalomként megkezdődhet az AIDS gyógyszereinek alkalmazása.

SZARKALÁB

A nagymamát mi Szülének hívtuk. Én, amikor hízelegni akartam neki, mindig Szülikének becéztem. Drága Szülikém! Tö'bb mint hatvan éve halott mar, s én furcsamód újra látom ahogy suhan velem a gépkocsi az országúton. Hónapok óta nem jutott eszembe, s most jön felém a búzatábla mellett, kissé előregörnyedve, botra támaszkodva, s le-lehajolva. Valamit szedeget.- Álljunk meg! - kérem a gépkocsi - vezetőt, akivel riporton voltunk vidéken, s most hazafelé tartunk az alkonyatban. Kenyérszaga van a határnak, elmúlt Péter- Pál, maholnap megkezdődik az aratás, pipacsok hajladoznak az ut szélén, vérző piros szivekként, s a Szüle meg egyre közelebb ér. Látom is már, szarkalábat szedeget. De amikor jobban szemügyre veszem, rájövök, hogy tévedtem. Istenem, hol járhat már a Szülike, aki fáradhatatlanul dolgozott reggeltől estig, gondozta a baromfit, fejte a teheneket, rendben tartotta a kertet, hordta a tüzelőt, főzött, mosott a nagyteknŐben és olykor a gang lépcsőjére ülve panaszkodott, szaggató lábfájására.

Duzzadt, püffedt volt a lába, eres és agyondolgozott, mert soha meg nem állt, nem kímélte magat, örökmozgóként sürgött a nagy parasztportán, ő dagasztotta hajnalonként k kenyeret is.

Nem a Szüle volt az, aki most a búza- földon közledett, mégis neki köszönhetem, hogy a Szülével ismét találkoztam. Eszembe jutott, hányszor kért, fussak le a rétre, s hozzak neki fűveket a fájós lábát borogatni. Olykor piócákat rakott duzzadt ereire, hogy kiszívják a vérét, mert nálunk kedveltek voltak az ilyen módszerek. Esküdött a kankalinra és a szarkalábra. Az utóbbira talán azért mert benne volt a nevében a láb, s ez csak jó gyógyszer lehet fájós lábra. Megfőzte, s a levében megáztatott

| HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT*!

A szíveskedjék araiak meghosszabtntáskról idejében I

| gondoskodni

I

Egy évre $25,- . Félévre: $14.- A

Kanadába és Európába $30.- |

A ' Megújításra: $.......................................... A

I Naptárra: $............................................... f

Í

Név:............................................................ A

Cim:...................... .................. I

AMERIKAI MAGYAR SZÓ A 130 E 16th Street, New York, N.Y. A

ruhadarabbal mosogatta püffedt ereit.

Állok a térdig érő aranysárga búzatáblában, már csak tizlépésnyire van a szarkalábat szedegető néni, s azt kívánom, bárcsak ő lenne, a Szüle, akkor odafutnék, ölembe kapnám és el vinném magammal, mert csak most érzem, hogy mennyire hiányzik nekem.

Hallom a hangját is: "Sanyikám, kisfiam, hozzál nekem szarkalábat meg kankalint. Úgy sajog a lábam, mintha kutyák marnák. Szaladj kisfiam!"

Arra is tisztán emlékszem, hogy akkor elfutottam ki a rétre, neki a széles mezőnek. A csordakútnál Bakos Andrissal találkoztam, s nyomban elfelejtettem a szarkalábat, rugtuk a rongylabdát kifulladásig. Csak az este vetett haza. Amint benyitottam a kiskapun, nyomban észrevettem a Szülét, a gang lépcsőjén ült, felhúzta a szoknyáját és lábait egy lavór vízben áztatta. Arca fájdalmas volt, de senki nem törődött az Ő fájdalmával.

Akkor jutott eszembe a szarkaláb, amit nem szedtem. Visszahúzódtam az utcára, jaj, csak észre ne vegyen. Bolyongtam, sötétedésig, csak akkor mentem haza, mikor már rémitgetett az éjszaka. A Szüle várt, megölelt, simogatta a fejem, s elmondta, hogy mennyire aggódott értem. A szarkalábról nem szólt, s úgy tett, mintha nem is fájna a lába. De én tudtam, hogy nagyon fáj.

A látomással ott az út szélén, visszatér az a régi kínzó lelkiismeret-furdalás is. Hiába tudom azóta, hogy talán jót is tettem, mert a szarkaláb (Consolida regalis) mérgező növény, veszélyes szántóföldi gyom. Nem erről van azonban szó, hanem egészen másról. De most már késÖ ezt megmagyarázni. Valamit azért tennem kellene.

Odalépek a nénihez, aki közben meUém ér, karjánál fogva segítem az útra kapaszkodni. Megköszöni, mire kérek tőle egy szál szarkalábat. Mire Pestre érünk, elfony- nyad, hervadttá válik. Amikor kiszállok a kocsiból, ottfelejtem. Már a lakásom előtt állok, a kapunál, amikor eszembe jut. Visszaindulok, de már késő, a gépkocsivezető kidobta, s elrobogott.

Olyan vagyok, akár a tolvaj, óvatosan körülkémlelek, s amikor látom, hogy senki nem közeledik, akkor visszasietek és felveszem a szarkalábat. Úgy fogom, mintha a Szüle hóna alá nyúlnék, s lassan megyek, mert most mellettem tipeg.- Vigyázz. Szüli! - torpanok meg vele. - Itt lépcső van. Na, szép lassan csak, kapaszkodj belém erősen... Látod, lassan en is hazaérek.... ülés Sándor

jí A JOGÁSZ VÁLASZOL ji MAGYARORSZÁGRÓL

! Dr. Palotás Miklós jogtanácsos rovata