Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-07-23 / 30. szám
Thursday, July 23. 1992 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Lajtha Lászlóról Születésének 100. évfordulóján "Bartók^ Kodály, Lajtha" Párizsban vagy 60 éve igy jelölik ki Magyarorszag helyet századunk zenéjének világtérképén. E névsor voltaképp Kassák Lajostól ered, ő közölt kéziratos kottát mindhárom zeneszerzőtől a Ma hasábjain, s Ő volt az, aki 1919 májusában a folyóirata által rendezett hangversenyen mindhármuk zenéjét elÖadatta. Lajtha László zeneszerzői bemutatkozását köszönhette a ( t magyar avantgarde Lajtha László vezéralakjának. Először, egyszersmind utoljára került 1919 tavaszán a három név egyazon műsorlapra Magyarországon. Lajtha László a számára kimert mindössze 71 esztendő alatt roppant életművet teremtve vívta ki helyét századunk legnagyobb magyar muzsikusai között, bar ezt a helyet a hazai zenei közélet szinte soha el nem ismerte. Kimagasló jelentőségű volt zeneszerzőnek, népzene- és néptánckutatónak, pedagógusnak egyaránt. Roppant igényes kóruskarnagy és zenekari karmester, ragyogó zongorista. O volt az első magyar zenediplomata. Szakírói munkássága, bar igen tömören fogalmazott, lexikonnyi terjedelmű. Valóban megűjitott mindent, amihez csak nyúlt. Tanult Budapesten és Párizsban, a tizes évek friss szellemiséget hozta magával a Szajna pártjáról. Bartók, Kodály zene- akadémiai tanítványa 19 évesen indult el népdalt gyűjteni. Bartókhoz barati- és munkakapcsolat fűzte; az idősebb pályatárs sokféleképp egyengette útját, s igen nagyra értékelte Lajtha tehetséget. Hajón érkezett a hulladék Győri környezetvédelmi botrány Egyelőre nem deríthető ki, mennyire veszélyes az a műanyaghulladék, amely Németországból uszályban érkezett a Dunán Dunaremetéig, onnan pedig három napon át szállították teherkocsikkal a győri házgyárba Hogyan került a győri házgyárba a muanyagszemét? Mint hírlik, egy kft bérel egy üzemrészt műanyag-feldolgozásra. Itt kerül sor « a feldolgozására, ami abból állt, hogy Győrben granulátum készült belőle. Ezt Szombathelyre szállították tovább, ahol műanyag szőlőkarókat, támfalak anyagát gyártották belőle németországi visszavásárlásra. De a mostani szállítmány feldolgozására nincs pénz, igy az hever a gyár udvarán. Az ügyben ma még nagyon sok dolog tisztázatlan, homályos. De bíznak a győriek, hogy az odakerült hulladék nem veszélyes a környezetre. Remélhetőleg lesz olyan hatóság, amely kivizsgálja az ügyet. SZENTTAMÁSON megalakult a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, amelynek célja a mostoha anyagi körülmények között tevékenykedő kulturális egyesületek összefogása és támogatása. A szövetség elnöke Dudás Károly szabadkai iró lett. Székely András f f A BEKE-DIJAS KONRÁD GYÖRGY 1991 Ószén a nemet könyvesboltok kirakatából két magyar arc néz a vevőkre. Az egyik a Horn Gyuláé. Az ő meghatározása egyszerű: "az ember, aki megnyitotta a vasfüggönyt." A másik a Konrád Györgyé. Az ő meghatározása az lehetne: a Nemzetközi PEN elnöke, akinek legújabb müvéből a magyar könyvterjesztés 300 (háromszáz) példányt rendelt. Viszont lehet, hogy ezt a német közönség nem értene. A német közönség a Suhrkamp - e^y igen patinás cég - kiadásában kapta kézhez A látogatót, A városalapitot, A cinkost, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, az Anti- politikát, továbbá a Geisterfest, Stimmung^ sbencht és Melinda und Dragoman cimÜ műveket, kötve 40, zsebkönyvként 15 márka körüli áron. Frank Schumacher írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, az értelmiség es az üzleti világ lapjában: "Helyes, hogy Konrád György magyar Írónak ítéltek a dijat, mert nem csupán a legjelentősebb magyar irót és korunk egyik leghatásosabb esszéistáját tüntették ki személyeben, hanem egyben az új Kozép-Európa legfontosabb politikusát." A dij a Nemet Könyvkereskedelem Békedija. 1951 óta kapjak irók és írásban is kitűnt politikusok, bar Konrád eseteben inkább az "antipolitikus"-t, a politikát lidércnyomásként átélő irót hangsűlyozza a sajtó. A dijat jellemzi az alábbi tucat név az eddig kitüntetettek közül: Albert Schweitzer, Martin Buber, Hermann Hesse, Karl Jaspers, Thorton Wilder, Ernst Bloch, Max Frisch, Leszek Kolakowski, Octavio Paz, Siegfried Lenz, Leopold Sedar Senghor, Vaclav Havel... De megkapta ezt a dijat svéd szociológus, (orosz-amerikai hegedü- müvesz, jeruzsa- _ _ lemi polgármester, fizikusból lett államelnök, meg maga a "romai klub" is. Szóval Konrad igazán nem panaszkodhat a társaságára. Es ha figyelembe vesszük, hogy két héttel a dij után a III/III-as ügyosztály volt vezetője személyesen ismerte be a Reform hasábjain, miszerint az iró 7 2 órás Őrizetbe vétele törvénytelen volt (ezt nyilván ő is igy gondolta ugyan, de mégiscsak más szakember szájából hallani), egyáltalán nincs oka panaszra. És mégis... Még a( mosolygó Kon- rád-portrék szája- szélen is megfigyelhető egy keserű vonás. Talán azért mert- ( ahogy egy róla szóló cikk cime, "a futurista" jelzi- eszményei még mindig inkább a jövő, mint a jelen emberévé teszik. Nagy - a hazainál összehasonlíthatatlanul nagyobb - sajtója volt az október 13-an a frankfurti Szent Pál-templomban a német könyvkereskedők hagyományos egyesületének elnöknÖje által átadott díjnak: a legelőkelőbb lapok közöltek Jörge Semprun üdvözlő beszédét, Konrád válaszát, ismertették az iro életét, meglepő helyességgel Írva le szülofalvát, Berettyóújfalut (igaz, ez azért annyira igénybe vette szegény német szedőket, hogy máshol már Lucaksnak minősítettek Lukácsot). Az Európai Utas olvasói számára talán nem lesz érdektelen idézni Krisztina Koenen Mit szeret ma^a a Budapest ( nevű zsibvásáron, Konrad úr? interjújából (FA Magazin): "Hogy éli meg a kelet-európai értelmiség fontosságának elvesztését?- Nagy fontosságról éppenséggel nem volt szó. Inkább fontoskodásról... Az egyén inkább szorongott, akkor is, ha vezetó állásban volt. Attól kellett tartania, hogy valamely ballépés miatt elveszti a magas állást. Ha meggondoljuk, hogy magának Kádár Jánosnak is volt félnivalója, igazán nem tudom, ki ne szorongott volna. Vagy arra gondol, hogy az értelmiség jelentős része elvesztette állami hátteret? Ez bizony igaz. Mindenekelőtt irók, művészek, bizonyos társadalomkutatok nem kapnak több pénzt az államtól. A könyvpiac gyakorlatilag összeomlott. Ma nehezebb egy könyvet megjelentetni, mint korábban bármikor. A könyvárak magasak, a vásárlóerő alacsony. Ha bemegyek egy könyvesboltba, alig találok 1991-ben kiadott könyvet magyar szerző tollából, és az is leginkább kommersz produktum. Nem a fontosságélmény elvesztéséről van szó, (folytatás a 8. oldalon) Május elsejétől ismét közvetlenül, leszállás á nélkül utazhat NEW YORK és BUDAPEST között a MALEV/DELTA közös járattal. l UTAZZON MALÉV VAL I / A LEGITARSASAG SOK VAN, DE MAGYAR.... CSAK EGY!!! Hetente négyszeri indulás New Yorkból KEDD, SZERDA, PÉNTEK ÉS SZOMBATI NAPOKON I Vissza Budapestről minden SZERDÁN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON és I VASÁRNAP f További felvilágosítás és jegyvétel ügyében A hívja a MALÉVET; vagy Utazási irodáját! A MALÉV New York-i irodájának ^joa telefonszáma: (212) 757-6480 A New York államon kívülről: (800) 223-6884___________I A MALÉV 1993 tavaszától saját közvetlen járatot indít BUDAPEST és NEW YORK között Boeing 767-es repülőgépekkel. A fedélzeti és földi szolgáltatás tervezésében a MALÉV mindent I elkövet, hogy európai járataira oly jellemző hagyományos mottóját: * “Magyarországa { MALÉV járaton kezdődik” | tengerentúli járataira is sikerrel alkalmazza.
