Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)

1992-12-17 / 48. szám

12. Thursday, Dec. 17. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO Erdélyi és amerikai karácsonyok (folytatás a 8. oldalról) tottuk szokásos helyere , a zongora tetejére. Óvatosan raktuk az ágakra a gyertyatartó­kat, akasztottuk rá a díszeket. Egy doboz csillagszórót is ráaggattunk. Édesapám dróttal kikotÓzte a felső végét, Édesanyám fehér vattadarabkákat ( tett az agakra: hópihéknek néztek Ki. Szép lett a fa. Kimen­tünk a konyhába vacsorázni. Megettük a töltött káposztát, utána diós és mákos kalácsot és vártuk a csengőt. Az angyal minden karácsonykor "csengetett", bar már rég tudtuk, hogy nincs titok. Csrr! Csrr! Bementünk a szobába és megilletŐdve álltuk körbe a fát. Elfelejtettük, hogy azt mi diszitettük fel alig egy órával azelőtt. Ott akkor minden titokzatos volt és ünne­pélyes. Édesapám leült a zongorához, mind énekeltünk: "Mennyből az angyal, lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok, hogy Beth- lehembe..." S akkor kopogtak >az ajtón. Valaki járt az udvaron. Aztán ismét ko­pogtak. Édesapám arca kemény lett. Mi történhetett? Ismertem ezt a tekintetet. Az ismétlődé! lehetetlen helyzetekre készülő konok tekintet. "Gazemberek!" A karácsonyfa percek alatt bekerült a zongora alá. Pattog­va, csörögve törtek szét a díszek. A gyertyák kopogva estek a padlóra. Mi nem tudtuk, hogy miért, de bűnösöknek éreztük magun­kat. Rajtakaptak...Ha egyszer nem lehet 24-én Karácsonyozni, miért nem értettük meg... Aztán nyilt az előszoba ajtó és Édes­apám hangját hallottam, amint az idegen látogatóval beszélgetett. Átmentünk a másik szobába. Az idegen végigjárta a házat, majd távozott. De aznap este mar nem énekeltünk több karácsonyi éneket, pedig sok lett volna még. Én egyet zongoráz­ni is tudtam, de mindegy. Mi lefeküdtünk, de Édesanyám későig járkált a konyhában, Édesapám ült a karosszékben, nem szólt. Hónapokig nem szólt, de ha ránk nézett, mosolygott, ne gondoljuk, hogy ránk haragszik. A következő években is kestek a karácsonyok. Ami olyan nagy bűn volt 24-én, csodálatos módon, ügy látszik, senkit nem zavart 29-én. Igaz, hogy akkor nem volt tanácsos azért angyalról beszelni, mert nem lehetett tudni, hogy mikor lehet baj belőle. , És itt a rossz álom véget ér. Alom volt, álom bizonyosan. Kinézek az ablakon: a Broadwayn vásárolnak, ünnepelnek. Frank a gyerek arcát fürkészi. "De akkor igazán ügy legyen! Tessek rendet rakni!" "I'll have the biggest Christmas tree ever!" raprog a gyerek arca és beszalad a játekszobaba. Lucy és Frank mosolyogva néznek utána. Hadd legyen neki fája! S én azt gondolom, miért ne, itt senki nem tiltja... S mintha kárpótolni akarná a sors. Most tiz nappal hamarabb kapok karácsonyfát. KARÁCSONY 1987- SOMERSET Endre fiammal húsokat válogatunk a Shop-Rite üzletben. Vendégeket hívtunk karácsonyra s a legjobbat szeretnénk. A fényes polcok dugásig megrakva ízlésesen becsomagolt különféle húsokkal. Nehéz választani. Otthon ilyet elképzelni sem tudnak. S erre rögtön összeszorul a szivem. Miért is nem lehet ennek egy részét hazaküldeni? Egy egész üzletet Szentgyörgyre s egyet Szeredába? S hirtelen az üzlet elsötétül... A gyengén világított utcában siető lépteket hallani a Carne feliratú üzlet irányába. Nedves,hideg van; havas esŐ hull. A hideget bundán, prémsapkán, csizmán át is érzed. Érzed minden tagodban. Előttem a sorban barna, kopott kabátos öreg bámul a semmibe, füles sapkája alól. Piros az orra, de a hidegtől felig megmerevedett ujjaival sürún szájába illeszti "Marasesti" cigarettáját. Az nem marad el tőle, a cigaretta; hozzátartozik itt is, ebben az istenverte hidegben. Az, ami még, na, a cigaretta... A havi egy kiló disznóhüs adagunkért állunk sorban. Sokan már topognak. Az utón né^y centis jég. Az elhaladó autók kereken hallani a láncot; anélkül nem tanácsos leereszkedni ezen a lejtőn..."Kezét csókolom tanárnő!" köszön rám a gimnázium technikusa. "Meg ne tessék fázni...Nem is biztos, hogy van hús. Mindenki beállt ide, de az nem azt jelenti... " Állok. Arra gondolok, hogy Endre szereti a disznóhust. Szereti? Kell valamit enni! Disznóvágás nincs, de ezt a húst kiveszem. Ez "hivatalosan" jár. Hátam mögött lökdösődés támad r.. Kitaszított a sorból! "Most jött, mit akar. Mi már rég itt állunk!" Az emberek keserűek, idegesek. Különösen a bal lábam már nagyon fázik, bar új ez a csizma, de mégis. S mintha egyáltalán nem lépnénk előre. Miért is állok? Hát a bátyám vagy Tóniék biztosan szereznének valahonnan húst..... Minket beengednek az üzletbe, a többieket haza- küldik, hogy holnap jöjjenek, s holnap állhatnak ismét. Bent melegebb van, de a különbséget már sem az orrom, sem a fülem, s főleg a lábaim nem érzékelik. Kezemben a hús. Barna papírban. A decemberi. Gyalogolok lefelé az utón. Nem tudok örülni a húsnak, csak tudom, ezért ma még egyszer nem kell fagyoskodnom s ez jó érzés. Minden lépésemre recseg-ropog a fagyott hó. Kenyér lesz valahogy, pityó­ka van, szaloncukrot hoznak Magyarország­ról. A fáért meg sorba kell állni... A lépcső­házban ismét kiégett a körte, sötét van. Felbaktatok a negyedik emeletre. A csergő­órát fel kell húzni hatra, mert fél hétre megyek a "tej-sor"-ba. Mó későre mentünk, nem volt ertelme várni. Endre majd felvált fel nyolckor, ha addig nem kapok, ö köze­lebb jár iskolába. Nem tudok aludni, meg­fagytak a lábujjaim. Kettőkor szól a tele­fon. Ez alkalommal eltévesztették. Lehall­gatni akartak, de én nem beszéltem sen­kivel. Kattanas. Csend. Kimegyek és meg­nézem az előszoba ajtót, zárva. Visszafek­szem. Mit is csináljak azzal a hússal?? Mikor együk meg? ElsŐ ünnepen... Csinálok majd belőle... Ismét cseng a telefon, de most sem szól bele senki. Ha lesütöm, elvihetjük Szentgyörgyre... A Kórház utcában talán meghittebbek a karácsonyok. "Na, ez itt jó lesz?" Endre hangjára szét- foszlik az 1981-es csíki karácsony komor emleke. Hirtelen minden ' tyárban úszik ismét. A húsok magr osan sorakoznak a polcokon, s a Shop-Riteben mindenki válogat ünnepekre. "Na, mit keseregsz? Tudod, hogy én is hazaküldenék mindent. Nem lehet. Siessünk. Reggel edzésem van." A húsok eltűnnek a zacskókban. Fizetünk. Happy Holidays! ...S arra gondolok, hogy a kis Jézussal valami egyezség született otthon, s lehet, hogy már az a kiló disznóhús sincs, de biztosan meghaUja az éneket, s ezért mindig vigyáz arra, hogy legyen karácsony. .*4*4* 4*4*4*4*4*4*4*4* 4*4*4 Dr. színá síidre BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 22» East éftt Street MEW TOMK.MJ. 1992! Telefon: (219) 628 5686 Appointment csak előzetes bejelentéssel Üdvözlöm a Magyar Szó olvasóit, akikhez sok emlék köt. Alex Rosner A Magyar Szó volt munkatársa 1948-1967 Gratuláció Boldog születésnapot, hosszú életet és f egészséget kívánunk . kedves olvasóinknak. ír Babirák János Eszényi Steve Fodor Nagy Árpád Gary Lili Hegedűs Bela X \ Nánásy Emery 3 Paul Vilma - Polyóka Mary ^ TRIO MARKT KFT CSOMAGKÜLDÉS, HAZATELEPITÉS REPÜLŐVEL ÉS HAJÓVAL magyarországi vámkezeléssel és házhoz szállítással t PÉNZ ÁTUTALÁS MAGYARORSZAGRA 1 NAP ALATT HÍVJÁK ISTVÁNT MUNKAÜGYBEN! Ha házvezetőnői vagy babysitteri állásra van szüksége, vagy ilyen munkaerőt keres, forduljon bizalommal ALEX »ez Hungarian Employment Agency Telefon: (212)628 2500 Kívánok a szerkesztőségnek és minden magyarnak nagyon áldott karácsonyi ünnepeket és boldog egészséges űj évet. Tizekker Rozália No. Haledon, N.J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom