Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-11-05 / 42. szám
Thursday, Nov.5. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Sir George Solti György 80 éves. Utolsó képviselője annak a roppant magyar karmesternem zedek- nek - az első Richter János volt, a múlt században még amely a világ zenekultúráját formálta át, mert mint megannyi muszáj-Her- kules, világgá kellett mennie, hogy éljen s megéljen. Solti a brit nemes, mindjárt kétszer is kezébe vette, no nem mindjárt a karmesteri pálcát, a vándorbotot. Hires jó pianistanövendeke volt a Budapesti Zeneakadémiának, s jártas a zeneszerzésben is. 1933-39 között korrepetitor, vagyis affele zenei kukta az Operaházban. Salzburgban, két nyári fesztiválon Toscanini munkatársa. Azt a bizonyos marsallbotot 1937 januárjában veheti elŐ, amikor a Székesfővárosi Zenekar hangversenyen Schubert V. szimfóniáját vezényli; egy évre rá teljes koncertet az Operaházban. Solti Györgyöt Svájcba sodorta a háború előszele. Zongoraórákból élt meg - de élt. 1942-ben megnyerte a genfi nemzetközi zongoraversenyt. 1945-46-ban szolgalatte- telre jelentkezett a magyar Operaházban, ám Komáromy Pál művészi munkájára nem tartott igényt. Mi mást tehetett volna, világnagysággá kellett válnia, ha mar magyar nagyság nem lehetett belőle. 1946-tól a müncheni, 1952-tÖl a majna-frankfurti Operaház művészi újjáépítését végezte el. 1961-tol jó tíz éven át a londoni Covent Garden fözeneigazgatója. Az egykori piac helyen épült dalszínház Solti Györgynek köszönheti, hogy a tisztes középszerből a világ vezető, a Milánói Scala, a Met, a Becsi Operaház egyenrangú társaként számon tartott együttesei közé emelkedett. Ezért lett a pesti srácból, bár vére nem kék, Sir George, brit nemes. Irányította a London Symphony Orchestrát, 1971-től a Malraux alapította Orchestre de Paris-t, egyidejűleg s szinte mindmáig, Reiner Frigyes utódaként, a Chicagói Szimfónikuso- kat. ( ( Immár négy és fel évtizede csupán ötvagy ótvencsillagos zenei együttesnek áll az élén, igényességet, keze nyomát kitörölhetetlenül viseli mindahány tömérdek hanglemeze is. Újra lehull a vasfüggöny? Beszélgetés Jonathan Eyal Kelet-Európa-kutatóval Izgalmas cikk látott napvilágot a The Independent hasábjain. Jonathan Eyal, a brit hadsereg kutatóintézetének tudományos igazgatója azt állítja, hogy a magat európainak nevező közösség változatlanul csak a kontinens nyugati felét képviseli - és ezen nem is igazán akar változtatni.A Népszabadság londoni tudósítója felkereste az igazgatót és nézeteinek ^ részletesebb, Magyarországot bővebben is érintő kifejtésére kérte meg. Cikkemet az Európa jovÖjenek kijelölését kísérő bénultság váltotta ki; jelenleg mintha semmifele döntés nem születne Kelet-Euró- pával kapcsolatban. A most folyó vita a kétsebességes Európáról tökéletesen figyelmen kívül hagyja a kelet-európai országokat. Kelet-Europa problémái olyan jelentékenyek, hogy vagy nagy hazugságokat találunk ki, ügy téve, mintha csinálnánk valamit, holott nem csinálunk semmit, vagy nem adunk semmiféle választ. Most egyre inkább az utóbbi történik. Ahhoz, hogy Magyarország meg tudja duplázni a nemzeti jövedelmét, több száz millió dollárra lenne szüksége. Még ha minden tökéletesen is haladna előre Magyarországon - ami több mint kétséges - akkor is évtizedekbe telik, amig eléri a nyugati országok gazdasági színvonalat. Hadd emlékeztessek csak Spanyolországra, amelynek nem kellett négy évtized tervutasításos gazdaságát felszámolni, és mégis Franco halála után tizenöt évvel is csak az EK szegényebb tagországai közé tartozik. Ha kijelentjük, hogy Magyarországnak előbb rendbe kell tennie a gazdaságát es csak azután nyer bebocsátást a közösségbe, ez egyben annak beismerése, hogy a közösség a gazdagok klubja. Ha ez igaz, mondjuk ki kereken, hogy az Európai közösség igazából Nyugat-európai közösség. Európa többet jelent, mint Párizs, Bonn vagy London. Üres frázisok hangzanak el, mondjuk a piacgazdaság szükségességéről. Borzasztóan hibásnak tartom azt a nézetet, hogy ami a kommunizmus alatt történt, csupa szemét és ki kell dobni. Ha ilyen kijelentéseket teszünk, abba a helyzetbe kerülünk, mint amilyen Románia a kvázi fasiszta-naciona- lista-kommunista kormányával vagy Kelet- Németország, ahol iszonyú indulatok szabadultak el, mert nem tudtak belenyugodni abba, hogy egész korábbi életük semmit sem ért. A kelet-európai országokban volt sok hasznos dolog is. A Nyugatnak tudomásul kell vennie, hogy saját érdekében is foglalkoznia kell Kelet-Európával. Ha növekszik a kereskedelem, és a kelet-európai országok el tudják adni portékáikat nyugati piacokon, meggazdagodnak és ők is fognak tudni vásárolni a mi piacainkon. Ha Magyarország olcsóbban tud előállítani marhahúst vagy szalámit, mint a bürokratikus mezőgazdasági közösség, miért kényszerithessük a vásárlóinkat arra, hogy az indokoltnál többet költsenek? Egyszerűen groteszk, hogy miközben f segélyekkel támogatjuk Magyarországot, nem fogadjuk be azokat a termékeket, amelyeket a fejlesztések alapján gyártani tud. Ugyanakkor Nyugat-Eu - rópa addig nem érezheti magát biztonságban, amig a földrész perifériája lángokban áll. Micsoda problémák vannak Jugoszláviában, Örményországban, Tádzsikisztánban, Azerbajdzsánban - és még sorolhatnám! Eszak- Afrika ugyancsak labilis. Hogyan gondolhatjuk, hogy Nyugat-Euröpa a béke szigete maradhat, ahol a problémák kimerülnek a közös mezögadasági piac, vagy a fontmárka árfolyam kérdésében? Nagy árat fogunk fizetni azért, hogy ma ennyire negligáljuk Kelet-Európát. Anélkül, hogy azt várnám, avatkozzék be magyar bel ügyekbe, szeretném tudni a véleményét az elmúlt hetek vitáiról? Csurka István tanulmánya világos példa arra, mi történhet később. A kormány nem képes világos politikát kidolgozni a környező országokban élő magyar kisebbségek védelmére. Ez 1918 óta magyar tragédia, és nem hiszem, hogy a Szocialista Párt többet tudna tenni. Egyszerűen nem állnak rendelkezésre azok az intézmények, amelyek meg tudnák védeni a kisebbségi jogokat. Katonai megoldás nem jöhet szóba, ugyanakkor Magyarországnak nincsenek józan partnerei, akikkel tárgyalni lehetne, sem Szerbiában, sem Romániában, sem - attól tartok - Pozsonyban. Csak nemzetközi szinten lehet megoldani a kérdést. Ha a Nyugat nem tesz semmit, eljuthatunk a harag kirobbanásához Magyarországon. Nem foglalkozom azokkal a szamárságokkal, amelyeket Csurka leirt, hiszen hasonló fasiszta szemetet olvastam már eleget Kelet-Európábán. Amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: az elégedetlenségnek, a frusztrációnak ez az első megnyilvánulása Európa nemtörődömségével szemben, mert nem akadályozza meg, hogy emberek milliói nem részesülnek megfelelő bánásmódban. Szerintem a kommunizmus összeomlásának Magyarországon egyik oka éppen az yolt, hogy a Kádár-rendszer végnapjaiban világossá vált, mennyire nem tud mit kezdeni ezekkel a problémákkal. Az a tény, hogy a nem marxi értelemben vett internacionalizmus, a nemzetek feletti összetartozás ennyire hitelét vesztette Kelet-Európábán, kétségtelenül hozzájárult a Csurka-féle nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő magatartásához. Attól nem tartok, hogy Magyarországon jobboldali diktatúra jönne létre, vagy túl nagy hatalom Összpontosulna valamely erÖ kezében. Amire viszont a magyaroknak akkora szükségük lenne, mint egy falat kenyérre, az a transznacionális nézet, a saját nemzeti büszkeség és más nemzetek sokkal tagabb szemléletének ötvözete. ( Kétségtelen, hogy Magyarország az első számú jelölt arra, hogy felvételt nyerjen az Európa Közösségbe. Am, ha a gazdasági fejlettséget tekintik alapkritériumnak, az olyan, mintha a kocsit kötnék a ló elé. R. Háhn Veronika KISS KRISZTINA HANGVERSENYE N Y BAN Tulajdonképpen sokat gondolkodtam, mit is lehetne írni erről a koncertről. Bevallom, hogy a zene hatása alatt apró jegyzeteket vetettem papírra, hogy az élmény friss legyen, a szavak keresetlenek. Aztán mikor leültem írni, valahogy túl szimplának, vagy éppen mesterkéltnek találtam a jelzőket. Csak az jutott eszembe, hogy gyönyörű, meg csodálatos. De hát ezek ugye közhelyek, még ha ez is az igazság. A lelekzetelállitó pillanat megörökítéséről lekéstem, mert az ámulattól tátva maradt a szám. Annyit azonban szabad legyen itt elmondanom, hogy számomra Kiss Krisztina jatéka egybeforrott Liszt zenéjével, s nemcsak azért, mert mind a 10 előadást szerencsém volt látni, hallani. Nekem és meg sokaknak, ü^y gondolom nem adatott meg az az élmeny, hogy Liszt darabjait elejétől a végéig élvezhessük, s ehhez járult hozzá a művésznő legutóbbi koncertjével. Nemcsak a zenekóltö ejtett ámulatba, hanem a hallatlanul bájos egyéniség is, aki számomra ót tolmácsolta. Kiss Krisztina személyisege olyan, hogy pusztán megjelenésével képes lebilincselni a közönséget. Annyira át van itatva Liszt zenéjével, hogy már színpadra lépésével jelentőségteljes várakozást vált ki. Előadása könnyed, nincs benne semmi mesterkéltség. Liszt feltámad, önmaga szol a hallgatósághoz száz évnyi magányából. Itt New Yorkban Kiss Krisztinának köszönhetjük az Ö feltámadását, s most sem tudok egyebet Írni, mint hogy gyönyörű és csodálatos. Hadd biztassam hát a tisztelt olvasót arra, hogy december 13-án hallgassuk újra együtt Kiss Krisztinát, amint Lisztet játszik a Weill Recital Hallban. D.P. Ne elégedjen meg 3 vagy 3 i százalékos kamattala bankban lévőpénze után. A népszerű pénzügyi folyóirat, a Money számos gyakorlati útmutatást ad, miként kaphatnánk 6-7 százalékot is megfelelő értékpapírok vásárlása revén. Olvasóinknak szívesen továbbítjuk e folyóirat tanácsait megfontolás vegett. Földrengés. Erős, a Richter skála szerint 6.7 fokos földrengés rázta meg a Kaukázust, Dél* Olaszország és Grúzia területeit.
