Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-10-22 / 40. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..ILY. ISSH 0194-7990 VOL. XLVI. No. 40. Thursday, Oct. 22. 1992. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003.Tel: (212) 254-0397 NOBEL BEKE-DIJ MS. MENCHUNAK Guatemalái rapszódia Guatemala varos. Az idei Béke -dijat Rigo- berta Menchu, Quiche indián Írónőnek ítélte Oslóban a Nobel-bizottsáe:. A 33 éves iró- nÖ a világ közvéleménye elé tárta Guatemala es a többi ( közép-amerikai allam indián lakosságának leírhatatlan szenvedéseit az amerikai üzletekkel szövetkezett belföldi zsarnokok részéröl. Alant közöljük Ms. Menchu önéletrajzának egy részletét, amely a N.Y. Times okt. 17-i számában jelent meg. * "Szüléimét megölték a belföldi terroristák. Ez volt a sorsa, sajnos, nagyon sok guatema- lainak. Csaladom nagyon szegény volt. Szüleim gyapot- és kávéültetvenyeken dolgoztak. Két testvérem az ültetvényen halt meg. Harmadik akkor pusztult el, amikor a birtokos permetezte a gyapotot és kint dolgoztak a mezon. Fivérem belehalt a mérgezésbe. Apám katekista volt. Hirdette az evangéliumot a népnek. 22 év óta küzdött kicsiny földjéért. A nagybirtokosok el akarták venni azt a kis földet, amit birtokolt. Perre került a dolog és apámat az egyik helyről a másikra küldték. Nem tudta igazát bizonyítani, mivel nem tudott spanyolul csak Quiche indiánul. Szaladgált mindenfele, bíróságra, nemcsak saját földjét, hanem a szomszédai földjét is védelmezte. Szomszédai segítették pénzzel, mert az utazás és a pereskedés költséges volt. A vége azt lett, hogy bebörtönözték azon vád alapján, hogy "izgatja a népet". Mialatt börtönben volt, katonák kiűztek bennünket házunkból, összetörték agyagedényeinket. Végül 18 évi börtönre Ítélték, de ügyvédek segítségével 14 hónap múlva kiszabadítottuk. Nem sokkal azután azonban a földesurak fegyveresei ismét elfogták és megkinoztak. Lakásunktól 2 kilométerre találtuk meg az országúton. Egy pap segített nekünk kórházba vitetni, ahol 6 hónapig kezeltek. 1977-ben ismét börtönbe hurcolták. A katonaság megtiltotta, hogy meglátogassuk, mivel "sok bűnt" követett el. Mozgalom indult kiszabadítására. Szakszervezeti munkások, diákok, papok, tiltakoztak. Erre kiengedték, de megmondták nekünk, hogy végezni fognak vele, mivel Ö "kommunista". 1979-ben öt álarcos fegyveres elrabolta 16 éves fivéremet. Anyámmal és szomszédaimmal mindenütt kerestük, számos város börtöneiben, városházán, de nem találtuk meg. Akkor egy bulletint adott ki a hadsereg , melyben bejelentették, hogy elfogtak több gerillát és a nyilvánosság előtt fogják őket megbüntetni. Anyámmal együtt egy egész nap és éjjel gyalogoltunk a városba, ahol a foglyokat tartották. Vegre megérkezett egy teherautó, a katonaság rengeteg embert csöditett oda, hogy tanúi legyenek a büntetésnek. Akkor leengedtek a foglyokat az autóról es az egyikben f folytatás a 8. oldalon) Jeszenszky és a Csűr ka ügy NEW YORK, N.Y. Itteni látogatása folyamán Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter fogadta az amerikai magyar zsidóság vezetőit. A baráti hangulatban végbement beszélgetés folyamán a külügyminiszter kitért a "Csurka tanulmány" által keletkezett üj helyzetre, a magyar-zsidó viszonyra, Magyarország és Izrael kapcsolatára s a közép-európai irányzatokra, igy a türelmetlenség terjedésére. Közös feladatnak ítélték meg e negativ jelenségek visszaszorítását, a magyar kormány igenis számit az amerikai tökére, s annak származása már azért sem érdekli, mert a tévhittel ellentétben tudja, a nemzetközi tőke multinacionális. A zsidó szervezetek utaltak tanulmányaikra, amelyek szerint Magyarországon a legkisebb a térségben az antiszemitizmus. A Csurka iratról Jeszenszky elmondta "elég sok benne a teljesen elfogadhatatlan, téves és szerencsétlen elemzés, melyeket j sem az MDF, sem a nép nem vesz komolyan, : sőt meg azok sem ezeket az elemeket I helyeslik, akik "üdvözölték" a tanulmányt. Szóba került még a Göncz elnök kül^oliti- i kai megnyilatkozásainak külügyminisztériumi egyeztetése körüli félreértés. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy a kormány keresi a feszültségek enyhítésének módját, nem Örül tehát a vitának. Kifejtette, hogy az államfő és a külügyminisztérium között állandó, rutinszerű egyeztetés van, 6 maga, ha teheti, hetente találkozik Gönczcel, akivel az elmúlt két évben kedvezően tudott együttműködni. Az alelnöki vita A három alelnök jelölt, Quayle, Gore szenátor és Stockdale ny. tengernagy vitája a múlt héten nyilvánvalóvá tette, hogy a republikánusok egyetlen reménysége kétessé tenni Clinton kormányzó jellemet az amerikai választókózonség ama részé előtt, amely még nem döntötte el, hogy kire fog szavazni. Szánalom ram éltó volt Quayle alelnök szerepe e vitában. Nem egy ember mondta a riportereknek a vita után, hogy Quayle-nek a vadászkutya ( vagy éppenséggel a csahos kutyák szerepet adták ki a republikánus párt vezetői; sértegetni, provokálni úgy Goret, mint Clintont. Ebben meg kell adni neki, jó munkát végzett Mr Quayle. Csakhogy az amerikai népnek most nem ! afölött kell dönteni, hogy mit csinált húsz egynéhány évvel ezelőtt Mr. Clinton vagy, ■ hogy miként reagál az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Az amerikai népnek jelentős (folytatás a 8. oldalon) Új rendőrfőnök NYrban NEW YORK, N.Y. Dinkins polgármester Raymond W. Kellyt, a városig rendőrség egyik tisztjét nevezte ki rendőrfőnöknek. Kelly kijelentette, hogy elsőrendű fontosságúnak tartja lényegesen felemelni a fekete rendőrök számát. Szavazzunk Clintonra I -r f November 3-an az Egyesült Államok népe afölött fog dönteni, hogy kinek a kezeben legyen a végrehajtó hatalom az országban, ki legyen az elnök és alelnök a következő években. Az amerikai alkotmány óriási hatalmat ad az | elnöknek. Az alkotmány fő célkitűzése a nemzeti jólét, a nemzetbiztonság es ennek| érdekeben az elnök fel van hatalmazva a kongresszus által j______________________ megszavazott száz es száz milliárd dolláros Összegek elköltésére, a világ legerősebb hadseregének vezénylésére, a gazdaság, a külpolitika irányítására. Bush és elődje, Reagan az elmúlt 12 év alatt súlyos válságba hoztak az országot. Példátlan adósságot, négy trillió dollárt halmoztak fel, amelynek kamatja nemzedékeken át fog nehezedni a jövő generációk vállára. Gazdaságpolitikájuk az USA iparának jelentős elhervadásához vezetett, elhanyagolták a nép egészségének biztosítását, oktatási intézményeink magas színvonalon tartását. Ezek és sok más okok miatt lapunk Clintonra való szavazásra szólítja fel olvasóinkat. Vannak fenntartásaink Clintonnal kapcsolatban. Nem a republikánusok által oly hevesen és hamisan felhánytorgatott hadkötelezettségi magatartással kapcsolatban. Sajnáljuk, hogy támogatja az u.n. szabad kereskedelmi egyezményt, amely fél millió amerikai munkaalkalom elvesztését fogja eredményezni. Sajnáljuk, hogy támogatja a halálbüntetést, ami szerintünk nem csökkenti a bűnözést. (Az elmúlt négy év folyamán több, mint 200.000 emberrel nŐtt a bebortönzöttek száma a szövetségi es állami börtönökben annak ellenére, hogy a legtöbb államban érvényben van a halálbüntetés.) Mindezek eltörpülnek ama tények mellett, hogy Bush mint dúsgazdag ember egyszerűen nem érzi át az amerikai nép aggodalmát, fájdalmát. Clinton viszonylag szerény sorból nagy megpróbáltatások közepette nÓtt fel és tűzte ki céljául a nép szolgálatát. Sokkal tisztábban látja a teendőket a közegészség, az iparfejlesztés, a közoktatás terén, mint a republikánus jelölt. Ezért megérdemli minden amerikai magyar támogatását. NEW YORK, N.Y. A legújabb közvéleménykutatás szerint New York lakosságának 71%-a készül Clintonra szavazni. Busht 19, Perot-t 5%-a pártolja. A fekete lakosság 88%-a van Clinton mellett, mig Busht csak 4, Perot-t csak 3 százalék támogatja. Vallás szerint a zsidók között található a Clinton támogatok legnagyobb százaléka (81), katolikusok közül 51, protestánsok közül 56% készül Clintonra szavazni. Egyetemet végzettek között 73% Clinton híveinek aránya. OKTÓBER 24-ÉN 2 ÓRAKOR AZ ENSZ SZEKHÁZA ELŐTT (47 St. és York Ave.)
