Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-06 / 6. szám
Thursday, Feb. 6. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO Magyar Nobel-díjasok / * , BARANY ROBERT El nemzet e hazán... A magyarság három bűne Bárány Robert (1876-1936) Született Becsben 1876. április 22-én, elhunyt Uppsalaban (Svédország), 1936 április 8-an. Bárány csak félmagyar volt. Apja, Bárány Ignác banktisztviselő, anyja az osztrák Marie Hock volt. A Bécsi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1900-ban. Ezután Frankfurtban, Prof. Noordennel belgyógyászatot, majd Heidelbergben Prof. Pfinél neurológiát és pszichológiát tanult. 1903-ban visszatért Bécsbe, ahol Adam Politzer professzor az otológia ausztriai megalapítójának asszisztense lett. Itt, a világhírű bécsi fülklinikán Bárány 1909-ben docens lett. Ugyanebben az évben, 1909-ben megnősült, felesége Ida Berger. Két fiuk és egy lányuk született, mindháromból orvos lett. 1912-ben Bárány kapta meg a Politzer-dij felet. Bárány fő tudományos érdeme, hogy felderítette az emberi fülnek az egyensúly fenntartásában játszott szerepét, illetve ennek fiziológiai mechanizmusát. További kutatásai folyama^ Bárány bizonyítani tudta a fülben lévő egyensúlyi szerv, a labirintus, és az aggban levő vezérlő központ közti kapcsolatot. O az otoneurológia megalapítója. 1914-nem, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett az osztrák-magyar hadseregbe, mint tábori orvos azzal a céllal hogy agysebek kezelésénél kutatási elméleteit kipróbálja. 1915-ben, a przemysli erőd elvesztése után orosz fogságba esett. Bárány kétségtelenül az egyetlen ember, aki orosz hadifogolytáborban ült, amikor megtudta, hogy megkapta a Nobel-dijat a labirintuson végzett fiziológiai kutatásaiért. 1916-ban, egy térdsérülés miatt, a svéd Károly herceg és az uppsalai G. Holgren professzor kózbejárására, az orosz hadsereg- főparancsnokság szabadon engedte. Még ugyanabban az évben (1916) Svédországba költözött és 1917-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig az uppsalai egyetem orvostudományi karán a Fül-Orr-Gége Klinika igazgatója volt. Svéd állampolgárságot vett fel. Bárányt minden idők egyik legkiemelkedőbb klinikai idegfiziológusának és fülgyógyászának tartják. Lengyel István professzor St. John's University f—t—;------r~i ! HA ELŐFIZETÉSI LEJÁRT i «chreakedjék annak neguMHabbitUfcrM idejében , I |, gondolkodni Í Egy évre $25,- Félévre: $14.- A Kánadába és Európába $30.- | » Megújításra: $ .............................. A Naptárra: $......................... f Í Nev:.......................................................... | Cim:....................................................... I AMERIKAI MAGYAR SZÓ A 130 E 16th Street, New York, N.Y. I "...És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bar, de törve nem, / El nemzet e hazán." Egy évezred négy sorba foglalva második nemzeti imádságunkban. Gondoltad-e már olvasó, hogy más nyelvek nációja a szülni ige származéka, mig‘ a mi nemzetünk töve a nemzés? A magyar gondolkodásban ezzel kezdődik az élet. De akár "náció", akár "nemzet" a szó - csínján kell vele bánni: mit takar, mi az értelme? Az ókorban a nemzetfogalom a zsidóságra illett: mely hatalmas birodalmak satujában, szintén balszerencse és viszályok közt megőrizte egységének tudatát azzal, hogy ő Isten választott népe. Mikor a keresztényseg az egesz emberiségre kiterjesztette a "választott nép" fogalmát, európai nemzet fogalom született. A történelem szilárd segédtudománya, a nyelvészet megállapította, hogy a honfoglaló törzsek közül csak kettőnek, a Magyarnak és a Nyéknek a neve vall finnugor eredetre, a többié a vándorlás során f velük egyesült törzsek eredetere utal. És mégis a kettőé lett a közös nyelv, a kettőből .választották meg a közös fejedelmet. Ékes bizonyítéka annak az erős, de nem erőszakos asszimilálásnak, amely azután ezer even át végigkísérte, fenntartotta a magyar nemzetet. Csak igy, ilyen népkeveredéssel Őrizhette meg saját jellegét, hagyományát a latin, germán és szláv tengerben és Kelet pusztításait túlélve. Apostola, első királya ezt bölcsen felismerve Írásba is foglalta: a vendegek, jövevények szives befogadása és jóltartasa nélkül a Kárpát-medenceben lakók közössége gyenge és esendő. Isten keze, a természet, amikor a Kárpátok hegyláncával, a Száva és a Lajta folyókkal határolta a Dunának e vízgyűjtőjét, eszményi gazdasági egységet teremtett. Hajdan még a birodalomteremtó Rómának is csak határfolyó, "limes" kellett itt: nem is jött létre az Isten rendelte gazdasági egység mindaddig, amig meg nem jelentek a népkeveredés génjét magukban hordó honfoglalók - s az elhelyezkedés évszázada után bölcs első királyuk meg nem fogalmazta az itt egyedül érvényes elvet. Himnuszunk költője, visszatekintve a zivataros századokra, az "ért kalasz", a tokaji "nektár" és "Mátyás bús hada" dicsősége után ezt Írja: "Hajh, de bűneink miatt/ Gyűlt harag kebledben, / Elsűjtád villamidat..." Bűneik az Ur villámai. Melyik nemzet történetét nem fertőzik bűnök? Az egyház rendeli: feloldozást a gyónáshoz. Gyónjunk hát. Confiteor. Három bűnre kérünk a büntető, elsűjtott villámok után feloldozást. A hóditó Dzsingisz kán és a maga előtt hajtott tatárok harcmodorát keservesen megtanult kunok menedéket kaptak a Kárpát-medencében; aztán belső fenekedÓk üldözőbe vették Őket: ez a felsorolásban az első bűn. Az elsűjtott villám: a muhi katasztrófa. IV. Béla király gyónására jó1 a feloldozas, s a haza ismét felvirágzik. A második bűn Erdélyben fogant. A hatalmi tülekedés során már Mohács előtt alakuló osztozkodásból a fejedelemség közjoga három nemzetet ismer: a magyart, a szászt és a székelyt. Holott a székelynél alig van magyarabb; az egyre népesebb, szilárdabb románt kirekesztve - akárcsak a vallás- szabadság előőrseként négy felekezetet elismerve, a görög-keleti negligálásával - sárkányfogakat vet el. Ezek akkor kelnek ki, amikor a nemzeti romantika európai áramában kibontakozik a dákoromán kontinuitás mítosza, amely éppoly ártalmatlan volna, mint a hun-magyar testvériségé, ha nem gyülölsegre vezetne. Akar Attila, akár Decebál öröksége mint teruletfoglalási előjog csak mese, ám ez utóbbi, mint kikelt sárkányfog, mint mindmáig elsujtó villám, még közös gyónásra vár, hogy Erdély, mint a Kárpát-medence része, újra felvirágozzék. A harmadik bűn, az antiszemitizmus, nem magyar fogantatásé, de a feloldozást, amelyet világviszonylatban a II. vatikáni zsinat hozott meg ("sohasem lett volna szabad megtörténnie, hogy a keresztények... hamis teológiai-vallási motívumok alapján leírhatatlan bűnöket kövessenek el 'Isten gyilkosai' ellen"), hazánkban külön a szent király apostoli intelme kínálja. Korábbi bűneinket századunk tetőzte be a fehér terrortól kezdve a nyilas gyilkosokig. A feloldozás útja pedig: tanulni a közelmúltból, amikor az elhurcolást és a csőcselék vérengzését az irodalmi mezbe ("Solymosi Eszter vére") bűjt üszitás készítette elő, kirekesztve nemzetünkből annak világhírt szerző tudósait, művészeit, sportolóit. Ma a lelátok bunkóinak üvöltése s a patkánylyukból előbúvó nyilasfiókák irkálása az antiszemitizmus ártó vádját vonja hazánkra, késlelteti a feloldozást. A feloldozás: a Kárpát-medencét szabdaló gyűlölségeket szeretetre, együttműködésre váltani, a gazdasági egységet helyreállítani nehéz feladat, akárcsak azt elérni, hogy a zsidó vallásé és származású magyarokat ne a hitleri fajelmélet, hanem a Szent István-i intelem szerint tekintsék, es kirekesztésükkel ne Önmagukat rekesszek ki a nemzetből. IV. Béla feladata - hullákat temetni, romokat eltakarítani, építeni és újabb jövevényeket fogadni - könnyebb volt. Ma azonban nem egyetlen emberé a feladat: bizzunk nemzetünkben, mert él nemzet e hazárt. Ma divat nemzet helyett (félve a nacionalizmus vádjától) és nép helyett (mellyel jobb- és baloldali szélsőség is visszaélt) azt mondani: etnikum. Ennek meghatározása pedig annyi keveredes, szétszakítás, diaszpóra után csak egy lehet: magyar az, aki annak vallja magát. Kisebbségi jogokat követelni a szomszéd államok magyar etnikumának? Az igény jogos, a szó téves: mert ott, ahol ezer évig magyar kultúra élt (némettel, szlovákkal, ruszinnal, románnal, szerbbel, horváttal együtt), a magyar nem kisebbség. Nézzük Erdélyt: ott kisebbség a szász, örmény, szerb, de magyar a románnal együtt államalkotó. S ha a második alternatívában tévedett is Vörösmarty, mert a trianoni sirt körülvevő népek szemében nem gyászkönny ült, hanem közömbösség vagy éppen diadalmas karőröm - mi higgyük szilárdan az első alternatívát: hogy joni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakan. Rado György Dr. SZABÓ EI1DRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS v. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség * pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tb Street NEW TORKNY. 10021 Telefon: (SIS) 6S8 56S6 Appointment csak előzetes bejelentéssel
