Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-06 / 6. szám
Thursday, Feb. 6.1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Duroaecz András M Toronto, Kanada Az Obötháború kanadai szemszögből • / i I I / Az elmúlt ev legszemleletesebb es meretet, hatását tekintve világmegrázo fordulata a Szovjetunió, mint államrendszer széthullása volt. Nem vitás, hogy e fordulatot alapjában véve a szovjet belső gazdasági, politikai és parancsuralmi rendszere hozta létre. Viszont az is kétségtelen, hogy a belső bomlaszto hatások mellett, mondhatni ugyan olyan erővel hatottak a külső, a nemzetközi, és főként a volt, s egyben a kapitalista ellenség és szuperhatalmi "társ" Amerika és szövetségesei szüntelen nyomása. Ha ma még nem is egyetemes, de a racionális történelem igy ítéli meg. Tehát az egyik szuperhatalom sorsat- ha teljesen nem is értjük - látjuk. Viszont van a mérlegnek másik serpenyője is, amelyben a nagy "játék" másik szuperhatalma, az USA helyezkedik el. Hitelt érdemlő forrás az. amit John Stock- well, a CIA kötelékéből kilépett eddig legmagasabb rangú tiszt könyvében, a "The Preatorian Guard: The US Role in the New World Order" olvasunk, ahol intőleg állapítja me^ a komor valóságot, miszerint az USA es a Szovjetunió máris megharcolta és elvesztette a harmadik világháborút. A Szovjetunió mór csődbe jutott és az USA rohanva közeledik afelé, ahogy a belső szabadsága és jóléte széthullóban van. Ugyanott olvasható, hogy Stockwell becslése szerint csak Bush elnök CIA főnöksége alatt több, mint 6 millió embert öltek meg a CIA rendezte konfliktusokban. Ez a hanyatlás - állapítja meg Stockwell- egy újfajta háború korszakának a forrása. A következtetés ebből az, hogy az USA nem ura tovább gazdasági jövőjének, s ráállt a militarista kaland veszélyes útjára, hogy új szerepet csikarjon ki magának, mint a világ egyedi és domináló szuperhatalma. Célja ezzel: 1./ Elterelni népe figyelmét a belső bomlasztó bajokról; 2./ túladni kolosszális fegyverkészleten és tovább fejleszteni hadiiparát (Richard Cheney- jelenti a budapesti Népszabadság - nemrég Magyarországon is járt, s tárgyalásai során "az amerikai védelmi miniszter emlékeztetett arra a döntésre, amely Magyarországnak is lehetőve teszi amerikai fegyverek vásárlását) /Ehhez azt volna jó tudni: mi célja van egy USA-magyar katonai kapcsolatnak és ki vagy mi ellen fegyverkezik egy Magyarország, ahol előbb hajléktalanok es munkanélküliek koplaló tömegeit kellene emberileg ellátni? - DA/ Ismert a Time magazin közléséből, hogy az USA 48 államában működik hadiipar vagy más katonai létesítmény, s egyes államokban ez a gazdasági élet alapja; igy valami 40 millió amerikai a haderőből és militarizált gazdaságból él. 3./ monopol uralmát biztosítani a közép-kelet olajmez'ói fölött. Ma már általánosan ismert tény, hogy az USA - minden más látszat ellenére - a Szovjetuniót túl fegyverkezve, "megnyerte" a hidegháborút. A fent említett jelenségek, tények jelen voltak már egy évvel ezelőtt is, csak nem ennyire láthatóan, érezhetően, mint most, amikor az Öból-háboru hagyatéka is teljes meztelenségében mutatkozik meg. Egy éve, az indulás előestéjén, George Bush, Amerika elnöke és országa emelt fővel, büszkén állt a világ előtt, s úgy nézett ki, hogy Amerika legnagyobb ’^tonai győzelmét fogja learatni ebben az évszázadban. Ma már világos, hogy az amerikai vezetésnek sikerült egy meggyúrt Biztonsági Tanáccsal a legnagyobb nyugati és arab hatalmak koalícióját összetákolni egy nem egészen 30 milliós lakosságú Irak ellen. Ismert, hogy a világ azt remélte és várta, hogy gazdasági szankciókkal Szaddam rákenyszerithető, hogy kivonuljon Kuwaitból. A Biztonsági Tanács ülése még ezen a megoldáson munkálkodott, amikor Bush önkényesen kiadta a parancsot a "Desert Storm" támadásra. Erre nyilatkozta nyomban az Egyesülj Nemzetek főtitkára: "Ez nem az ENSZ háborúja, ez Amerika háborúja." (Mellékesen megjegyezve: a szegény kis törpe Magyarország volt az egyedüli a volt szocialista országok között, amely egy gyógy-osztaggal beszállt ebbe a kalandba, hogy segítsen Bush "Vietnam lidércnyomását" levetkőzni.) Hogy Kanada népe túlnyomó többségének nem volt ínyére ez a Fehér Ház-Pentagon- CIA által már egy évvel korábban kitervezett háború, amely végül is 100 milliárd dollárt emésztett fel, jórészt a Dárius-kincsével rendelkező Kuwait és Szaud-Arábia olaj-királyi kincstáraiból fizetve - azt mutatja a Toronto Star, a legnagyobb kanadai napilap - méltán a nép hangulatát kifejezve, mikor vezércikkében ezt irta a háború kitörése napján "What in the Hell Canada is doing there?" Hogy mennyire időszerű, tényszerű, a nemzet javanak hangulatát kifejező volt ez a kihívó számonkérés, azt mutatja országunk akkori, és ma már az Öböl-háború hagyatékaként látható helyzete , Kanadának. Lapunknak egy heti számát tudnám megtölteni azokkal az országvesztó esetekkel, lépésekkel, a Mulroney tory-kormany tetteivel, ahogy a Fehér Ház, a Wall Street, a Pentagon kiszolgálójaként taszítja csődbe az országot. A Bush háború olajos csuzdájan az elmúlt évben 80 ezer a kis- és középüzletek, üzemek csődjének száma; szinte napirenden jelentik hány tucat, száz? ezer dolgozó kerül az utcara a kis virágárustól a nagy General Motors autógyárig. (A 74.000 elbocsátandó munkásának 80 százaléka Kanadában lesz szélnek eresztve) ; a nyugati aranykalászos rónák, a világ egyik legdúsabb kenyeres kosarának dolgozo farmerei tönkretéve menekülnek földjeikről. Mind érezhetőbb, mint száz év óta többször már, hogy Amerika a gazdasági válságát Kanadaba igyekszik exportálni s terhét a mi rovásunkra enyhíteni. A kanadai nép ideges annak láttán, amit Irakban hagyott Amerika. Az eredmény elképesztő, még a polgári sajtó visszafogott jelentése szerint is. Tudni kell, hogy a Bush által összetákolt ( úgynevezett koalíció összlakossága legalább 500 millió, a legfejlettebb országokban, s ez zúdította erejet a nem egeszen 30 milliós Irakra, józan ész ezt nem foghatja fel "háborúnak", amelynek az áldozata 343 szövetséges halott, ebből valami 150 amerikai, s annak is csaknem fele a saját fegyverétől esett el, a képzetlenség és rossz vezetés miatt. Irak vesztesége: 110 ezer katona és a Greenpeace mozgalom számítása szerint 220 ezer civil halott, legnagyobb része gyermek. De más hiteles adatok szerint csak a gyermek halottak száma eddig 300 ezer, s a számuk hetenként 600-al emelkedik, a villany, viz, gyógyszer és élelem hiánya miatt. S az USA diktálta ENSZ szankció miatt csak minimális segélyt engednek be Irakba. Majd a közel 2 millió menekült, főleg 1 és fél millió kurd, sorsukról alig tud a világ. Ilyen embermészárlás már legalább fél millió iraki, 150 USA halott ellenében humánus ésszel nem fogható fel háborúnak. Nem háború volt az, hanem vérfürdő - olajért! így látja ezt a nép Kanadában. Emlékszik arra, hogy a sajtó, a háború végével azt irta: Bush "a világ elnöke". Az "új világrend" főnöke és rendteremtŐje. Ebből ért Kanada is, tudva: az ország nemzeti kincsén a Wall Street és a Pentagon szeme. De való Én is megkaptam végre 1992-es Évkönyvünket. Nagy elfoglaltságom miatt csak most volt alkalmam első Ízben végiglapozni. Nem akarok érzelgős lenni igy a nyilvánosság előtt, de ki kell jelentenem, hogy könnyek tolultak a szemembe. Hát csakugyan mi csináltuk ezt az érdekes, tartalmas, az erzelmek minden skáláját megpendítő 144 oldalas Évkönyvet? Mi hárman, ama mindennapos túlfeszített munka mellett, amit lapunk minden heti megjelenése igényel? Lehetséges ez? ( Óhazai ismerőseim információja revén tudom, hogy egy 8-12 oldalas hetilap szerkesztésénél, kiadásánál odaát nyolc-tiz személyre, szerkesztőre, korrektorra, levelezőre van szükség. És mi egy hetilap kiadása mellett egy ilyen Évkönyvet is képesek voltunk kiadni! De mi is van ebben a 144 oldalas könyvben? Magyar népünk sok százeves szenvedésekkel telt történelmének megrázó részletei. A ki-kiújuló fajdalom Erdélyért és annak népéért. A-z Évkönyv bevezető részében közölt 12 vers a magyar irodalom csodálatos ragyogásé szintézise. Amerikaimagyar életek antológiája. Válogatás magyar irók, mint Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kemény Zsigmond müveiből. Walt Whitman, a legnagyobb amerikai költő azt irta halhatatlan müvének, a "FÜszálak"-nak a bevezetőjében, hogy "aki e könyvet megérinti... nem könyvet, embert érint." , _ Az 1992-es Évkönyvünk olvasásával megöleljük gondolatban irodalmunk halhatatlanjait és sok-sok amerikai magyart, akik az évek hosszú során át önfeláldozóan dolgoztak, hogy sajtónk megjelenhessen és évente olyan tüneményes müvei ajándékozhassa meg olvasóinkat, mint az 1992-es Évkönyvünk. A SAKK VILÁGBAJNOKSÁG lehetőségeit fejtegeti Polgár Judit «számára első oldalas cikkben a N.Y. Times ( (feb.4.) A 15 eves magyar sakkgéniusz a múlt év decemberében győztesként került ki a 9 magyar nagymesterrel vívott versenyben. világban élünk, a "hidegháború" misztikumának vége. Ez hatol mind mélyebben a köztudatba; országos méretű mozgalom bontakozik ki, célul tűzve, hogy demokratikus rendet teremtsen gazdasági életünkben. Errol tudósit Dan Heap Újdemokrata parlamenti képviselő, jelezve, hogy érdekcsoportok tucatjai közös mozgalomba tömörülnek, a "Common Frontiers" név alatt, mint kormányzaton kívüli szervezet, amely e demokratikus mozgalmakat kapcsolja össze Kanadában, az USA-ban és Mexicoban. E szeles mozgalom szakszervezetek, gazdaságfejlesztők, egyházak, egyetemek, környezetvédők és hasonlók tömörülése, mind közös tettekre törekedve. E mozgalom szól Kanada és USA demokratikus magyarságához is, ami egyedüli út lehet a népek, nemzetek békés életéhez, az Öböl-háborús vérfürdők helyett. A fent említett Star vezércikk zárösora int bennünket erre: "Ami e háborúból, amiben Kanada is részesült, hagyatékként ránk maradt, súlyosan terheli lelkiismeretünket!" A szerkesztőnk észrevételei
