Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-09 / 15. szám
Thursday, April 9. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. WALT WHITMAN 1819-1892 Az idén van Walt Whitman, a legnagyobb amerikai költő halálának 100. évfordulója. New York város kulturális intézményéig a Városi Múzeum (Museum of the City of New York), irányítása alatt sorozatos előadások, koncertek, szimpóziumok kereteben fejezik ki hódolatukat a nagy költő WaM Whitman emlékének az elkövetkező hetekben. Alant közöljük Whitman egyik legszebb költeményét: HOGY SÉTÁLOK A BEKE NAGY, FELSÉGES NAPJAIN Hogy sétálok a béke nagy, felséges napjain (igen, a harc, a véres háború elült, mely áltál, o, félelmes eszmény, hatalmas túlerő felett győztél dicsőn ismét, s most szaguldasz tovább, de tán veszettebb háborúk felé idővel, tán, hogy majdan még borzasztóbb küzdelmekbe ártsd magad, hosszabb hadjáratokba, válságokba és kemény próbákba). Hallom magam körül a világ harsogását, politikát és termelést, elismert dolgok hirdetését, tudományt, a varosok örvendetes növését, találmányoknak terjedését. Nézek hajókat (eltartanak még évekig), óriási gyárakat, munkavezetőkkel, munkások- kal, hallom sürgés-forgásukat, és nem tiltakozom. f f En is szilárd dolgokat hirdetek, tudás, hajok, politika, városok és gyarak nem semmiség, mint messzi kürtszóval közelgő nagy menet, mely diadalmasan arad, mozog, s szemünkben mind nagyobbra nő, mind, mind valóságok ezek - és mind, mind a helyén. Hat az én valóságaim? Mi oly valóság még, mint az enyém? Szabadság és az isteni átlag, szabadság minden rabszolgának a fold színén. A látnokok bűvös ígérete s világossága, a szellemi világ, az évszázadokig élő dalok, és a mi látomásaink, a költők látomásai: a legbiztosabb híradások mindenek közt. Jekely Zoltán fordítása 150 éve született Winnetou megálmodója Az író, akit May Károlynak hívtunk 150 éve született és nehány hét híján 80 esztendeje halt meg a világirodalom egyik legsikeresebb bestseller-szerzője, Kari May (May Károly) Ez az elcsapott és börtönviselt szász- országi tanító talán nem is akarta soha a magas irodalmat művelni, sokkal inkább kárpótlást keresett az írásban Ínséges gyermekkoráért, a pályakezdés viszontagságaiért, botlásokért és meghurcoltatásokért. Ezt a kárpótlást többszörösen meg is találta: egyfelől az irói sikerben, az olvasok rajongásában, másfelől az anyagi jómódban, társadalmi emelkedésben - harmadrészt pedig hősei börebe álmodva magát. Ahogyan Hermann Hesse irta róla: "Vaskos könyvekben teljesiti be önmaga mindazon vágyait, melyeket az élet beteljesületlen hagyott; könyveiben hatalmas, gazdag, tisztelt, szinte király, hu es hatalmas szövetségeseknek parancsol, minden ellenségét felülmúlja erejével, okosságával és nemességével csodákra képes. Elvesztetteket megment, foglyokat kiszabadit, beket szerez halálos ellenségek kozott, bűnösöket megtérít, hogy higgyenek a jóban, megrögzött gonoszokat a földre sújt ..... Nemcsak erős akar lenni és hatalmas, nemcsak elmondhatatlanul ravasz és ügyes, hanem mesésen jo is, és igy született meg minden regenyenek a hőse, aki csak nevét változtatja, de mindig egyazon vágyképet testesíti meg." May Károlynak két igazi nagy énhóse van: Old Shatterhand és Kara ben Nemzi. Mindkettő egy-egy letűnő (ha már nem letűnt), romantikus világban ( vitézkedik, egyikük a Vadnyugat indiánjai és betelepülő fehérei között, másikuk a széthulló oszmán birodalomban. Ez a két hős erős és bátor, ügyes és tapasztalt, bölcs es művelt; a legjobb cellövo es tehetséges orgonista, számos nyelv ismerője és a gyógyítás mestere (May örök nosztalgiája az orvosi pálya iránti), kiváló (lovas és a Korán tudója. Mindehhez kellően ravasz és érti a tréfát, mindennek tetejeben pedig jő és nagylelkű - szóval olyan, amilyenek bevallva-bevallat- lanul nagyon szeretnénk vagy legalábbis szerettünk volna lenni. Vagy egészen pontosan: amilyennek képzelni szerettükszeretjuk magunkat. Alighanem ez több tízmillió példányban eladott müvei sikerének titka: hogy a naiv olvasó olyan feltétlenül azonosul a hőssel, hogy szerző és olvasó vágyálmai egybeessenek. May "a legragyogóbb képviselője egy bizonyosfajta költészetnek, amely az egészen eredetiek közé tartozik, és amelyet talán a vágybeteljesülés költészetének nevezhetünk" - írja Hesse. May Károly nem volt klasszikus nagy iró, de valamit nagyon eltalált. Művei fokozatosan "süllyedtek" a helyükre, lettek kiskamaszok olvasmányai, de hát ez nála nagyobb szerzőkkel is megesett. Hogy magyarországi népszerűsége igy megfakult, az alighanem a televíziónak meg a képregényeknek tulajdonítható. Hiába, ifjúságunk a vizualitásra vevő, mondhatnánk beletöro- dőleg, sót akár egyetértöleg, ha ellenérvül nem bukkanna elő egy szinte hihetetlen mozzanat May életrajzából. Balsikeres kuruzslás eredményeként a kis Kari életenek első több mint három évét világtalanul élte le, nagyanyja és vándorlegényként világot látott kovács keresztapja meséire hagyatkozva. Lehet, hogy itt gyökerezik May Karoly képzelÓerejének csodája? Lehet, hogy a kimondott vagy leirt szó sem szegény rokon csupán a vizuális kép mellett? Hiszen May legjobb, legkalandosabb, legizgalmasabb regényei (koztuk egykori kedvenceim, Kara ben Nemzi keleti utazásának regen nem olvasható kötetei) is máig ható bizonyítékok. Meglehet, nem az esztétikai neveles eszközei, de sugallnak erkölcsöt, szárnyaltainak fantáziát, és egyszerűen megajándékoznak az olvasás gyönyörűségével. Amit további korosztályoknak is szívből kívánok. „ , T> e Szaszovszky József MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: ! ÚJ CIMÜ! ! 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 j 110-45 Queens Blv., Forest Hills, N.Y. 11375| MINDKÉT OFFICE TELEFON: (212) 744-8700 Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia ! Vese és hólyagdaganatok * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medieare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk wwwvwwwwwwwwwwwwwwwwv TERJESSZE LAPUNKATr Több, mint .25 evvel halála után, meg mindig izgatja a világot Winston Churchill személyisége, amin nincs mit csodálkozni. Csakhogy ezúttal nem a történészek, politikusok, társadalom- és irodalomkutatők jelezték érdeklődésüket a modern kor "legnagyobb angolja iránt", mikent egykor a The Times irta, hanem az orvosok. Egyes kutatók azt feltételezik, esetleg létezhet egy "churchill-gén", amely a legendás miniszterelnököt megvédte a szívbetegségtől. A zseniális politikus és Nobel-dijas memoárszerzo ugyanis a lehető legegészségtelenebbül élt, mégis matuzsálemi kort élt meg. A kutatók most számot vetettek a tényekkel: Churchill sokat ivott, rengeteget szivarozott, a háborús években óriási idegi megterhelés nehezedett rá, alacsony volt, testalkata mindig is kövérkés, ráadásul koraszülöttként látta meg a napvilágot. Ami az alkoholt illeti: a biológus-kutatok es orvosok szerint Sir Winston naponta körülbelül annyit fogyasztott pezsgőből, konyakból és whiskyből, mint amennyit az egészséges életmód szószólói egy hetre engedélyeznek. Mindezek után Steve Humphries professzor, aki a szívbetegségek örökletes eredetét kutatja, föltette a kérdést: esetleg volt-e Churchill szervezetében "védő gén", amely megóvta öt a szívbetegségtől. A londoni professzor azokat a genetikus eredetű koszorúér-betegségeket vizsgálja, amelyeket a magas koleszterinszint okozhat. Nagy-Británniában nagyjából százezren szenvednek ilyen betegségben, s a. professzor szerint e kor eredete egyfajta génkárosodásban keresendő. Humphries óva intett attól, hogy a chur- chilli életmódot bárki is a hosszú élet egyik receptjeként fogja föl. Sem a dohányzás, sem az alkohol, sem a zsíros ételek túlzott mértékű fogyasztása ne csábítson senkit Churchill utánzásara, mondja a professzor azt, amit úgyis mindenki tud: a brit politikus életmódja bizony nem garantálja a hosszú öregséget. Sir Winston úiabb titka
