Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 2. szám
Thursday, Jan. 9. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. wwwwwvwvwwwvwwwwwwwwwv ’PáUytá Uo-éi wwvwwwwwwwwwwwwvwwwww EMLÉKEZÉS AUER PÁLRA Dr. Auer Pállal Párizsban találkoztam legelőször a fölszabadulás után. Mindjárt mely benyomást tett rám éles intelligenciája, nagy műveltsége és szilárd emelkedett jelleme. Megszerettem kedvességét, előzékenységét, amely éppen egy humanista diplomata pszichológiai alkatához tartozik. I f Annak idejen Leon Blum napilapjának, a szocialista "Le Polulaire"-nek és a francia irodalmi hetilapoknak dolgoztam. Egy napon, ha jól emlékszem 1947-ben történt, Auer Páltól, aki akkor a párizsi magyar követség diplomáciái vezetője volt, meghívót kaptam egy közös vasárnapi ebedre, ahol megjelent a Párizsban tartózkodó magyar irok és újságírók javarésze. Ott volt többek között Gara László, Fejtő Ferenc, Szelpal Árpád, Aurelien Sauvageot, az Ecole des Langues Orientales Vivantes magyar professzora és a Radiodiffusion Francaise magyar leadásainak akkori vezetője. Auer Palnak mindenkihez volt egy kedves, szívélyes szava. Mindenki véleményét meghallgatta. Ennek a követségi ebédnek - amely mellesleg kitűnő volt az akkori nehéz párizsi élelmezési viszonyok ellenére- az volt a célja, Auer Pál szerint, hogy Összehozza a Párizsban élő magyar hírlapírókat és velük megbeszélje milyen módon lehetne itt legjobban szolgálni a magyar francia szellemi és kulturális kapcsolatok újjáélesztését és további ápolását, annak ellenére, hogy a második világháború idején Magyarország a hitleri "Harmadik német Birodalom" szövetségese volt. Valóban problematikus volt akkor 1947-ben megértetni a francia olvasókkal, hogy a magyar nép és a munkásosztály ellenezte Magyarország háborús együttműködését Hitlerrel és Mussolinivel, és hogy a szocialista gyári és földmunkások ezrei, a liberális és demokrata érzésű emberek szervezték otthon a földalatti ellenállási mozgalmat, nemcsak a horogkeresztes germán invázió, de magyar helytartóik ellen is; hogy a magyarok zöme a fasiszták és a nyilaskeresztesek rémuralma és terrorrendszere idején Magyarország függetlenségenek, szuverenitásának és szabadságjogainak tiszteletben tartósat követelte. Ezért harcoltak a magvar szocialista és liberális országgyűlési képviselők a Magyarországba Özönlő nácik és a hatalmat birtokló nyrlashordák garázdálkodásai és önkényeskedései ellen- életük kockáztatásával. Amikor Auer Pállal újra találkoztam, megelégedés es őröm csillogott szemében, megköszönve, amit az űj, reményekkel teli szabad Magyarország demokratikus törekvéseiért tettünk. Mert itt kell nyomatékosan hangsúlyozni, hogy Auer Pál lelke mélyéig liberális és demokratikus gondolkozásé politikus és diplomata volt. Amikor Rákosiék erőszakos módszerekkel Sztálin utasítására a magyar népre rákény- szeritették a diktatúrát, Auer Pál kiábrándultán, meghökkenve látta a szabadságjogok elkobzását, a demokrácia meghamisítását, a szabad sajtó elnémitását, pártpolitika uralomra jutását és lemondott párizsi diplomáciai megbízatásáról. Azóta, vagyis 1948 óta egészen haláláig harcolt a "Le Monde"-ban, a "Tá-Figaro"- ban és külföldi nagynevű lapokban cikkeivel, előadásaival, könyveivel, a nemzetközi fórumokhoz intézett beadványaival, Magyarországra is vonatkozó a Brezsnyev ’korlátozott nemzeti szuverenitás” gyarmatosító doktrínája ellen, más szóval: Magyarország önrendelkezési jogaiért, szabadságának és fúggetlensegenek helyreállitasaert. Auer Pálnak is fájt Magyarorszag neo- koloniális alárendeltseg a sorsa, bel-és külpolitikai, gazdasági függési állapota a Szovjetuniótól. Ennek a tűrhetetlen helyzetnek megszűntetéséért dolgozott, verekedett nemcsak Párizsban, hanem New Yorkban, Londonban, Genfben, mindenütt, ahol Magyarország földrajzi, politikai, gazdasági es szociális helyzetének sajátos nemzeti problémáira megoldást sürgetett. Ez volt a célja, ezt akarta elérni, amikor Leon Blummal kívánt találkozni. Ezzel kapcsolatban arra kért, hogy eszközöljek ki egy vele való találkozót. Leon Blum, aki tudvalévőén akkor újra miniszterelnök lett, fogadta Auer Pált. Remélte, hogy a francia szocialista államférfi európai tekintélyével hatást tud majd gyakorolni az Egyesült Nemzetek Szervezetének new yorki ülésein a Magyarországot ért területi sérelmek és igazságtalanságok megszüntetéséért. Auer Pál diplomáciai es politikai küzdelmeinek még itt, az emigrációban is, Magyar- ország volt a központi problémája, szabadságának és függetlenségének sorsa . volt a gondja, az nyugtalanította egészen haláláig. A magyar irodalomnak, képzőművészetnek és zenenek franciaországi propagálását szolgálta, amikor Párizsba érkezett Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Cs. Szabó László, Zilahy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Gyergyai Albert; azonnal értesített, hogy ezekkel a nagyhírű és nagyértéku magyar írókkal és művészekkel találkozhatok. Készek interjút adni a párizsi lapok számara. Ezek az irodalmi vagy művészettörténeti jellegíí beszélgetések ma már dokumentumok. Megjelentek annak idején a párizsi hetilapokban Auer Pál örömére. Auer Pál az újságíró jogainak» kifejező módjának, függetlenségi magatartásának egyik legmegertőbb tisztelője volt, mert szerette a szabadságot és az igazságot. Ha valaki tanácsért, segítségért fordult hozzá, senkit nem eresztett el biztatás vagy komoly ígéret nélkül. Ezt én is tapasztaltam. _ Ezért is és sok minden jóért szivünkbe zárjuk emlékét: ezért marad a magyar szabad demokráciának az önrendelkezési jog kossuthi eszméjének örök harcosa. Beregi Tivadar Szemelvények SINKA ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai c. müvéből Hl. Mióta azonban rájöttem arra, hogy Ók az élet szánalmas gyaloghuszárjai, nem bánt ez a "nadrág-ügy". Nagyon piros és nagyon rikít s nem áll jól nekem. Én, az én Istenem bölcsességibÖl azért vakartattam meg, hogy más legyek, mint azok. Hogy nyugtalan, rohanó lovas legyek, ne szánalmas, törpe gyaloghuszár... Azokból az evekből nem sok feljegyeznivalóm akad. Mit tudjon a totyogó pihés kis vadruca? Legfeljebb emlékszik csak a vizekre, s arra, hogy jo volt neki a békalencse. Vagy a kicsi farkas mire emlékezzen? Hacsak arra nem, hogy el-elténfergett egy-két zsombok távolságáig, játszott a reáhajoló nádbojttal, fel-felüvöltott a kék égre, amiről nem tudta, hogy micsoda. Aztán harmattól csatakosan megkereste anyja vackát és vinnyogva forgolódott benne, mig fel nem melegedett. Azt, hogy mégse vagyok éppen vadruca, avval akarom bebizonyítani, hogy valamire azért mégis emlékezek. Dirib-darab kis dolgok ezek. Csak azért említem meg itt őket, nehogy valaki rámfoghassa azt az esendő, trotyli állapotot, ami a kis vadrucaknal uralkodó. A legrégibb emlékem kicsi eset. Egv nagy tölgy fabólcsőben feküdtem s a bölcső piros kendővel volt áttakarva. Csend volt, én szundikálhattam. Édesanyám elment valahova, vagy szokása szerint összeszedte a foltozni való gúnyát s kiült az utcára varrogatni a' többi asszonyok közé. O is asszony volt, s mikor valami kis jóízű pletyka került, nem igen dugta be ö se a fülit. Elég az hozzá, hogy feküdtem a bölcsőben a piros kendő alatt. Az ablakon át a nap besütött, ra éppen a bölcsőre, s a ritkaszövésu kendő alatt csodálatos fény keletkezett. Néztem egy darabig, aztán belemarkoltam. A kezem piros lett. Visszahüztam s megnyaltam az ujjaimat. Gondolom, a szilvacibere juthatott eszembe. Azt nagyon szerettem, bár attól mindig hascsikarást kaptam. Azt nem tudom, hogy mennyi ideig játszottam a veres napsugárral. Én csak arra emlék- szek, hogy a végin talpig belecsavargoztam a kendőbe. A bölcső egy darabig imbolygóit, ide-oda, aztán, mint rendes bölcsőhöz illik, felborult. Alamaradtam. Nem kevés ideig fekhettem ott, mert a végin újra elaludtam. Elaludtam igaz, de elébb a véleményemet rábíztam a piros kendőre. Csodálatos, hogy azóta mindig ez a véleményem, ha a világra gondolok, s a világban egynéhány embertársamra. Nem tudom, édesanyám mit gondolhatott, mikor összeszedett, de később többször mondta, hogy jobb lett volna, ha a bölcső vége akkor a nyakamra esik. Néha nekem is van ilyesféle gondolatom. A világból, lám az volt az első fény, amiről tudok, s az is felborított, akkor, amikor meg nem is voltam egészen három éves. Hát biz ez nem olyan nagy esemeny. Sok gyerekkel felborult már a bölcső, sokan meg alá is fulladtak. No, de éppen itt a bibi! Az, hogy én nem fulladtam a^‘" folytatjuk p- ■ 1 — — 11 ~ ........................... — Drágul a tévé előfizetési díja BUDAPEST. Január elsejétől havi 250 forintra emelkedett a televízió-előfizetési dij - derült ki a pénzügyminiszter legújabb rendeletéből. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendel&ic 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfon és csütörtök délelőtt , 13&48 Elder h. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy.
