Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-02 / 14. szám
Thursday, April 2.1992 5. Szemelvények SIN KA ISTVÁN: A fekete bojtár vallomásai c. müvéből 15.- Ha Verus visszajönne, talán elmondaná nekem, mi van a pici tornyokon túl - gondoltam, - vagy megmutatná legalább az utat, mert én tűi akartam menni a tornyokon. Tűnődtem rajta, hogy vajon más tájon van-e szilva és birkadög. Hogy vajon ott is van-e Fazokas Jóskához hasonló ember, aki hajnalon muzsikáltat magának és táncol a tallókon, úgy megy hazafelé? Hogy a szolgabiró, ha vadászni megy, arrafelé is magához Öleli-e a kispulit a juhász fia, hogy megvédje a lövés elŐl? Sajnos, Verust a kopasztó és a seprúgyar sírba tette, nem jöhetett vissza s kérdésim- re és tűnődéseimre nem kaptam feleletet. így múlt el a nyár. Apám őszre beállított galuskás Balogékhoz, anyám hazaköltözött, én pedig a második elemiben megkezdtem csatáimat az első pádért. S mire a kora őszi derek megjöttek, mezítlábasán és győzelmesen bevonultam oda, a cipösók közé. Érdekes, hogy mikor elhelyezkedtem ott, úgy véltem, hogy a szin- tetŐn ülök, és latom messze a sok pici tornyot. Nem soka ra csizmát vett nekem apám s többe nem féltem tőle, hogy a ciposök letapossák a labom ujját. Mert bizony, amig csizmám nem volt, sokszor megtették. Tűrtem, mert tűrnöm kellett az első pad rendjéért, meg nem akartam árulkodó lenni. A tanítónk többször észre vette, hogy amig a fejünk semmit el nem árul, alul a lábak dolgoznak.t Tudta, hogy nem én taposom a többiek lábat. A csizmával aztan, mintha megjött volna az akaratom is: két fejjel megint előrébb kerültem. Észrevettem, hogy a tanito figyel engem. Egyszer csengetéskor odahívott magához és megkérdezte, ki az édesapám, mi a foglalkozása, hol él? Mikor megmondtam neki, elmosolyodott és megsimogatta t a fejem. Végignézett a csizmáimon, vékony kis "lékrimen" és mondta, hogy üljek be a padba. Kinn már akkor esett a hó és hideg szél fújt. Mig a többiek kinn játszottak, én sírni szerettem volna benn a pad ban Örömömben, hogy im, nem vagyok már magános a cipÖ- sök között, mert mellém állott a tanitöm s kiverekedett jogaimat elismeri cipő és matrózbluz nélkül is. Azontúl e tanítómat gondolatban mindig apám mellé állítottam. Egyek voltak bennem. Mikor a ciposök látták, hogy közöttük vegleg megragadtam, elkezdték ravasz kis rohamaikat ellenem, hogy lŐkdösöm őket, hogy taposom a lábukat, hogy a nagykabatom büdös, hogy a csizmámról a hó tócsává olvad a pad alatt, hogy fokhagymás kenyeret eszek stb. A tanítóm csak hallgatott, vagy ingerülten pirított rá a vádlókra. Ilyenkor nagy léptekkel sétált alá s fel, aztan lecsapott az elsÓ pad vidékére kérdéseivel gyorsan es váratlanul, mint a pergőtűz. Izzadtak és sápadtak ilyenkor a cipösók, mert ezek voltak azok a percek, mikor az első pádból az utolsóba lehetett jutni. Egyetlen bizonytalan dadogásnak is négy-ót pad volt a büntetése. Éreztem, hogy körülöttem titkos vita folyik az első pad és a tanítóm között. A cipő és a csizma párbaja folytatjuk ERDÖTlízEK. Erdők efgtek, nádasok, avar es( aljnövényzet kapott lángra Bacs-Kiskun, Nográd és Zala megyében. Az ók a szárazság és az, hogy a kertészkedök egyre több tüzet gyújtanak és hagynak felügyelet nélkül. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A fi t P ^yviuziika Rossini emlékezete "Ha egy szép napon elfog, élvezetünk szempontjából akár előnyösen, akár nem, a kíváncsiság, hogy behatóbban megismerkedjünk Rossini stílusával, elsősorban a Sevillai borbélyban kell keresnünk ezt a stílust; egyik legjellegzetesebb vonása szembeötlő módón kiütközik itt." A most kétszáz eve született olasz zeneköltóről, Rossiniról Stendhal irta könyvében e sorokat. Stendhalnak bizonyára igaza van: Rossininek 1816 februárjában Rómában bemutatott müve sok mindent fölfed az akkor mindössze huszonnégy éves zeneszerző különleges stílusából. Művészete korszaklezáró volt, de egyben korszakinditó is. Müveivel megteremtette ugyanis a romantikus operairodalom alapjait. Ritmikai változatosság és dallamgazdag- sag jellemzi Rossini legtöbb operáját. Toscanini iskolateremtő müsorpolitikája óta a legnagyobb dirigensek közkedvelt bevezető száma A sevillai borbély, A tolvaj szarka, A selyemlétra és mindenekelőtt a Teli Vilmos cimó operák nyitányának előadása. A mindmáig egyik legkedveltebb olasz zeneköltŐ művészetének különleges tulajdonságairól sok mindent elárulnak ezek a remekbe készült nyitányok. E müvek olykor anek- dótikus körülmények között születtek. Nem az anekdoták, hanem a valóság körebe tartozik azonban, hogy a komponista, aki A sevillai borbéllyal egészen fiatalon, művészetének egyik csúcspontjára érkezett, alig negyven esztendősen a Teli Vilmossal abbahagyta az operakomponálást, hogy azutan további negyven évig főképpen kedvenc időtöltéseinek, többek között a szakacsmüvészetnek éljen. Bármennyire furcsa is, A sevillai borbély, a római Argentina Színház első előadásán csúfosan megbukott. Igaz, a következő estéken már sikert aratott. A pesti Nemzeti Színház ezzel a miivel kezdte meg 1937» augusztus 29-én operaelőadásai sorát es ezzel is fejezte be utolsó évadját az Operaház megnyitásakor. Solti György a magyar származású világhírű amerikai karmester február végen visszatért a Párizsi Filharmonikusok elere, ahol 1972-75 között már betöltötte az igazgatói tisztet. A 79 éves karmester 1972-ben vált brit állampolgárrá. Mostani megbízatása előtt a Chicagói Filharmonikusokat vezette 1991-ig. FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TIMIS Általános, családi orvos. 83-39 DANIELS St. Briar wood (Queensí N.Y. 11435 Tét (718)291-5151 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. <5c Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok Magyar Nobel-dijasok WIGNER JENŐ Wigner Jenő (1902Szúletett Budapesten, 1902 november 17-én. 1924-ben vegyészmérnöki diplomat szerez a berlini Technische Hochschulen, majd ugyanott 1925-ben a vegyészmérnöki doktorátust (Dr. Chem. Ing.) is megkapja. Ezután először két évig a berlini, majd egy évig (1927-28) a göttingeni egyetem Fizikai Intézetében asszisztens. 1928-ban a berlini TH magántanárrá habilitálja. Wigner 1930-ban az Egyesült Államokba emigrál és a Princeton Egyetemen tanít fizikát és matematikai fizikát. 1937-ben felveszi az amerikai állampolgárságot és egy évig (1937-38) a Wisconsin Egyetemen a fizika professzora. 1938-ban visszatér a Princeton Egyetemre, mint a matematikai fizika professzora. Bár 1938 óta megtartotta a princetoni affiliaciőjat, az evek során hosszabb időtartamokra más fontos állásokat is betöltött. Wigner 1942 és 1948 kozott tagja volt az atombomba építését végző kutatócsoportnak ("Manhattan project"). Jelen volt Chicagóban 1942 december 2-án? amikor Enrico Fermi vezetése alatt az első sikeres, meghasadásbol eredő láncreakciót megindították, amely az atombomba gyakorlati alapjat képezte. 1946-47-ben igazgatója a meghasadási kutató és fejlesztő laboratóriumnak Oak- ridge-ben, Tenn-ben ("Clinton Engineer Works"), majd 1948-től 1952-ig a National Bureau of Standards munkatársa volt. 1951- tól 1957-ig és 1959-től 1964-ig tagja volt az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságát igazgató általános tanácsnak. 1952- 64 kozott a Nemzeti Kutató Tanácsnak (National Research Council) is tagja volt. Wigner 1938-ban kezdett foglalkozni a meghasa$asból nyerhető energia problémájával. 0 oldotta meg a reaktor tervezéséhez szükséges elméleti számítások egy részét, de kiterjedt ismeretekkel rendelkezett az atomreaktortervezés es építés terén szükséges technikai és mérnöki feladatokat illetően is. Wigner alapvetően hozzájárult a relati- visztikus kvantummechanika és a csoport- elmélet kidolgozásához is. 1963-ban a német J.H.D. Jensennel és a német születésű amerikai Maria Goeppert-Mayerrel együtt Wigner megkapta a fizikai Nobel-dijat a kvantummechanika módszereinek továbbterjesztéséért és széleskörű alkalmazásáért. GYOGYTURIZMUSRA KÉSZÜL CSOPAK. A helyi Önkormányzat a Bauxitkutató vállalatot bízta meg, hogy próbafúrásokkal tarja fel az eltűnt és betemetett gyógyvízforrásokat.
