Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-08-15 / 30. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 15.1991. (DAtaáciná tfyá/c TÁMOGASSUK AZ ERDÉLYI MAGYAR SAJTOT! Nemrég személyesen is tapasztalhattam, hogy az amerikai emigráció ószinte erdek- ló'déssel és nem kévés aggodalommal figyeli az erdélyi magyar kultúra intézményeinek sorsát. Sajnos arról is meggyőződhettem, hogy az itthoni sajtó gyakorlatilag nem jut el Amerikába, márpedig igaz képét a mi kultúránkról éppen újságaink, folyóira­taink nyújthatnának. Szamunkra erkölcsi és anyagi segítséget jelentene, ha Önöket előfizetőink közt találhatnánk, és bízom abban,hogy cserében mi is adhatunk valamit: mostani erdélyi irodalmunk legjavát. Ez a kölcsönösség jogosit fel arra, hogy egy irodalmi folyóirat főszerkesztőjeként elő­fizetési felhívással forduljak az amerikai barátainkhoz. A LÁTÓ cimü marosvásárhelyi szépirodal­mi folyóiratról van szó. A LÁTÓ havonta jelenik meg és az elmúlt másfél esztendőben nagy örömmel közöltük olyan rangos szerzők müveit, mint SŰtŐ András, Kanyádi Sándor, Székely János. A szerkesztőség belső munka­társai maguk is irók, költők, kritikusok: Farkas Árpád, Galfalvi György, Káli István, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nemess László. A washingtoni Erdélyi Kulturális Alapít­vány felajánlotta segítségét amerikai elő­fizetési rendszerünk megszervezésében. Ez olvasóinknak is, nekünk is előnyös megoldás. Egy évi előfizetési dij 40 dollár. Amennyiben úgy dönt, hogy előfizet folyóiratunkra,a csekket az Erdélyi Kulturális Alapítvány számára kell kiállítani és elküldeni (Cultural Foundation for Transylvania, P.O.Box 1487. Washington, D.C. 20013-1487) A csekken jelezze, hogy a pénz a LÁTÓ előfizetési dija, kísérőlevélben pedig tüntesse föl pontos címét és azt is, hogy mikortól kéri a folyó­iratot. Tisztelettel: Markó Béla, Marosvásárhely FLUSHING, N.Y. Itt küldöm előfizetésemet a Magyar Szóra az 1991-es évre. Szeretem az újságot. Egyébként unalmas óráimban Írogatok es ezekből ide mellékelek egy kis elmélkedést. , NYÁRUTÓ Elmúlt a nyár, sárgul a levél a fan. A csicsergő madarak új hazát választanak- Rovidebbek lesznek a napok Ritkábban ragyognak a csillagok. A ködös hűvös reggelek Bús napokra ébresztenek. Lezárul újra egy év, szaporodnak a múlt t emlékei De az újév talán hozza meg az élet örömeit Ülök a szobámban, hol jó kedvben, hol búsan, Bőven van időm turkálni a múltban. Eszembe jutnak régi történetek Amik a családban és velem megestek. Boldog fiatalság, de kár, hogy elmúltál! De üres napjaim ezek kiszínezik Es a tél unalmát részben átsegítik. Violet Szolnoki • WINDSOR, Ont. Szeretettel üdvözlöm a Magyar Szó és az Évkönyv olvasóit, a szerkesztőt és a belső- és külső munkatár­sakat. JÓ egészéget kívánok nemes munká­jukhoz. Simon Mary LOVELAND, Colo. Láttam az angol rovat­ban, hogy közölték "pen paT’-t kereső leve­lemet, sajnos eddig senkitől sem kaptam választ. Tudom, hogy sokan nem szeretnek levelezni. Hank Galasso Dr. Palotás Miklós jogtanácsos küldte el szerkesztőségünknek az alanti cikket, mely a Magyar Hírlap ezévi egyik szamában jelent meg. INGATLANPIAC Ha külföldi akar vásárolni változatlanul érdeklődnek a külföldiek Magyarország, illetve az itteni befekte­tési lehetőségek iránt, bár mind gyakrabban hallani bosszús, csalódott véleményeket is, a rendezetlen tulajdon- s egyéb viszonyok miatt. Ez nemigen bátorítja az idegent, inkább elviszi a pénzét máshová. Mi a hely­zet most a külföldiek magyarországi ingatlan- szerzésével kapcsolatban? - teszik fel sokan a kérdést. Átmeneti állapotot talál az érdeklódó. Tavaly szeptember végéig a külföldön élő magyar állampolgár (ha magyar útlevéllel rendelkezett) kaphatott devizahatósági engedélyt a vásárlásra, ha volt értékbecs­lés és bemutatta a tulajdoni lapot. Ma a Pénzügyminisztérium egyedüli elbírálása alapján írják az ingatlant a kérelmező külföldi nevére. S ez az az átmenet, amely ki tudja meddig tart, vagyis, mikor születik meg a várva várt szabályozás. Milyen hatása is lehet a külföldiek magyar- országi ingatlanvásárlásának? Az eddigi tapasztalatok szerint nagyon sok külföldi úgy érkezik, hogy a pénz nem számit (például üzlethelyiség vagy iroda esetén), csak a fekvés legyen kedvező. Ez kétségkívül árfelhajtó tényező, annál is inkább, mert Budapesten egyelőre még a kínálat alatta marad a keresletnek irodák­ból, bar erre az évre az építkezések nyomán változás várható. (S ez a másik hatás: az építkezések zömét ugyanis külföldi vállal­kozók végzik, s az ó jelenlétük ily módon végső soron valamelyest ármérséklődést eredményezhet.) Ami lakásokat illeti, sokan keresnek bérelhető lakást, s ez ma a kiadónak jó üzletet jelent, mert akár havi 1000 dollárt is hajlandók fizetni, mondjuk egy három­szobás budai lakásért, vagy akár ennek dupláját is ónálló házért.Ez az összeg alkalmasint megfelel a külföldön elfogadott bérleti dijaknak, igy az idegen különösebb kivetnivalót nem talál benne. Ugyanakkor ezektől az áraktól a magyarok vérszemet kapnak, s igyekeznek tovább srófolni az összeget. Sokszor voltaképpen már annyit kérnék, amennyit nem szégyellnek, bár, hogy me^ is kapják, az más kérdés, mert azzal számolni kell, hogy a külföldi nem balek. (Ez a jelenség egyébként mar ingatlanpiaci adás-vételnél is nagyon jellemző manapság.) A külföldiek elsősorban a kiemelt zöldövezeti területeken keresnek lakást, igy mindenekelőtt a II. és a XII. kerület iránt érdeklődnek. S hogy ez az érdeklődés mennyire lesz tartós, az a remelhetÖleg mihamarabb megszülető, a külföldiek ingatlanszerzését szabályozó törvénytől függ majd. Az még ugyanis kérdés, hogy a majdani szabályok mennyire lesznek liberálisak, hiszen felme­rült például is, hogy az állami tulajdon kivételével minden más szabadon értéke­síthető majd (persze az is kérdés, mi számit állami tulajdonnak). Új román bankjegyek Julius közepétől Romániában fokozato­san kivonják a forgalomból a lej 1966-ban nyomtatott címleteit. A papírpénzek cseré­jét egyfelől az indokolja, hogy azokon még a "Román Szocialista Köztársaság" olvas­ható, másrészt oly mértekben elhasználód­tak, hogy azokat a pénztáraknál számos esetben el sem fogadjak. Romániában sokan aggódnak amiatt, hogy a pénzcserének esetleg a lakossági megtakarítások látják majd kárát, bár román banktisztviselők megígérték, hogy a "pénzváltás" fokozatos lesz és nem meglepetésszerú . SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata KÍNA Óriási erőfeszítéseket tettek eddig is Kínában azért, hogy az analfabetizmust felszámolják, azonban idöről-idóre újra kell kezdeni a kampányt. Ezért nem furcsa tehát, hogy az iskolázottabb emberek néme­lyike hivatásos íródeákként keresi a kenye­rét. A szépen megirt papírra pedig a festék­be mártott upját nyomja oda a megbízó. Az irásí(olvasás megfelelő szintjének ítélik meg vidékén az 1500, városon a 2000 írás­jel elsajátítását. Általánosan Kínában azonban mintegy 8000 írásjelet használnak az élet különböző területén. Arról nem is szólva, hogy egy idó után a nem használt készség feledésbe merül, elvész, elsorvad. Éppen ezert meg sokáig szükség lesz a hivatásos ecsetforga­tókra az országban. Az egyébként rosszul fizetett pedagógusok tiltakoztak az ellen, hogy írni, olvasni nem tudóknak iparengedélyt adjanak ki, mert ezzel csak rontják az irásjel-vetés értékét. Kínában elsősorban a fiúgyerme­kek kiváltsága a tanulás, a lánynak a családi tűzhely körül a helye, ezért már korán abbahagyják a( további padkoptatast. Az alapfokú oktatás egyébként kötelező volta ellenére, minden évben 4 millió gyermek hagyja abba az iskolát Kinaban. Az évente 15 millió fővel szaporodó Kina egyik legna­gyobb gondja mégis az elóregedes. Az eddigi adatok szerint 91 millió 60 éven felüli állampolgárt tartanak nyilván. Ez a szám az ezredfordulóra megközelítheti az össz­lakosság 10%-át is. A gazdaságilag elmaradott országra ez vészesen na^y terhet ró majd. Talán éppen ezert határoztak el a gazdaság élénkítése és a töke becsalogatására a kínai politikusok, hogy megnyitják az értéktőzsdét, ami 1990 december 19-én valósággá vált. Az első napokban élénk forgalmat regisztráltak Sanghaiban, amit a szakemberek jó jelnek tekintenek, s talán a békés átmenet egyik fontos lépésének tekinthető. Mindenesetre a világ legnépesebb országában történték nem közömbösek a földgömb többi országának sem. Kevesen tudják, hogy a világ legnagyobb fegyvergyűjteménye a grazi Landeszeug- hausban található. Jövőre ezt már az amerikai polgárok is megtudhatják, amikor Stájerország fegyverkincsei t a császári Ausztriában címmel a Grazban őrzött középkori kardokat, alabárdokat és egyéb gyilkokat, valamint a sisakokat és a páncélzatokat kiállítják San Franciscóban, New Yorkban, Washingtonban és Houstonban. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 243 Hamilton Street NEW BRUNSWICK, Ki 08901 TcLt (201) 247-9220 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek Kocsik Csemegecsomeg Televíziók • Háztartási gépek FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom