Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-10-31 / 41. szám

Thursday, Oct. 31. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZO ' 3. Ahogyan én látom A szerkesztőnk észrevételei Cüth Janos: VAGYUNK,MINT MINDEN NÉP, FENSÉG A MAGYAR NÉP SZÁRMAZÁSTANA A Forbes üzleti folyóirat egyik október elejei számában közli Amerika 400 leggaz­dagabb polgárának névsorát, vagyonuk Összegével együtt. Örömmel közlöm kedves olvasóinkkal, hogy hála Istennek, vannak közöttük magyarok is szép számmal. Nem annyian, ahányat megilletne közülük szorgalmukért, tehetségükért, de igy se rossz Legtöbbjük azért szerzett szép vagyont mert követték a régi bölcs magyar tanácsot, hogy "Van annak, aki meg nem issza!" Szóval a leggazdagabb egyén közöttük a legnépszerűbb amerikai magyarok egyike, Soros György honfitárs, aki bokezií alapít­ványaival megkönnyíti népünk számára az átmenetet a szabad piaci közgazdaság­ra. Soros honfitárs vagyonát 975 millió dollárra becsüli a Forbes. Utána következnek magyar téren a Lauder család tagjai. Egyenként "csak" 600 millió dollár fölött rendelkeznek, viszont a család három tagja mindegyikének van 600 (milliója, összesen tehát egy milliárd 800 millió dollárt tesz ki vagyonuk. Az Ötödik magyar a milliomos listán Dr. Tauber Nándor László, akinek 500 millió dolláros vagyona van. Dr. László N. Tauber Egy kis szerencsével nekünk is juthatott volna egy morzsányi ebből az irdatlan vagyonból. Megmondom kedves olvasóinknak, hogy mikent. Lapunk egyik derék támogatója iskolatar- sa volt Dr. Tauber Lászlónak Budapesten. Ideérkeztük után is fenntartották kapcso­latukat és a mai napig is jóba vannak. Dr. Tauber köztudomásúlag ingatlan befekteté­sekkel építette fel roppant vagyonát. Amikor az első befektetést eszközölte, - ez valami 30-35 évvel ezelőtt történhetett - 10.000 dollárra volt szüksége, de akkor csak 5.000 dollárja volt. Megkérte, hát a mi barátunkat, aki már akkor is olvasója volt lapunknak, hogy ő is fektessen be 5.000 dollárt és legyenek partnerek az ingatlan üzletben. A mi kedves barátunknak vagy nem volt 5.000 dollárja, vagy nem mert a realestate üzletbe menni. így hát Dr. Tauber más társat keresett és kapott is. Ha ez a kedves olvasónk betársult volna Dr. Tauberhez, akkor lehetséges, hogy ma annak az 500 millió dollárnak a fele az óvé volna. Ismerve öt, tudom, hogy ez esetben nem engedné, hogy lapunk állandóan anyagi gonddal küzködjon, mint jelenleg és a Magyar Szó ma már ismét 12 oldalon tudna megjelen­ni. Nekem pedig volna egy szép új Írógépem és nem volna annyi álmatlan éjszakánk a lap anyagi helyzete miatt. A balti-államok által a szovjet csapatok kivonására kitűzött december 1-i határidő nem tartható be, főként a súlyos országos lakáshiány miatt - mondta a balti szovjet katonai körzet parancsnoka a TASZSZ-nak nyilatkozva. Landbergis litván elnök azonban úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió húzza az időt, mert "legalizálni akarja csapatai jelenlétet Litvániában." "Sem utóda, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok mint minden ember, fenség Észak fok, titok, idegenség." (Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének.) "Anyám kun volt, az apam félig székely félig román, vagy tán egészen az..." [József Attila: A Dunánál) Ady és József Attila a magyarság leg- bensobb énjét szólaltatták meg a fenti tépelődő sorokban. Ady a magyar nép vélt rokontalansága fölött kesergett, József önmagáról ir, mint boldog "ősök"-ről. Dr. Czeizel, akiről az alanti sorok szólnak, élt volna az ö idejükben, vagy ha Ady és József Attila ma élnének, akkor a rokontalanság érzése nem jelentkezett volna költészetükben és a magyar nép, mint "fenség" de nem mint titok élt volna lelki­világukban. Dr. Czeizel Endre, méltán világhírű gene­tikus, ez év nyarán ismét Kassán járt, a ! kassai Fábry Klub meghívására. A neves orvos-genetikus nemrég megjelent könyve, "A magyarság genetikája" szolgáltatta előadásának témáját. A magyarság őstör­ténete szakembert és laikust egyaránt ér­dekel. A történelemtudomány a nyelve­zet, a településföldrajz, a néprajz, a ré­gészet és az embertan nem tud pontos adatok­kal szolgálni minden területen, évezredekre visszamenőleg. Ezen a területen segíthet a genetika, miután a génekre alig hatnak külső tényezők és a változásokat, amelyek szigorú szabályoknak vannak alávetve, híven megőrzik. Sajátságaik tehát megőrzik a múltat, mindössze meg kell tanulni olvasni belőlük. Jogos remény, hogy egyszer” a genetika is a történeti segédtudományok sorába lép. Czeizel Endre, többek között, a magyar­német népességgenetikai vizsgálatok ismer­tetésével foglalkozott előadása során. Tudni kell, hogy 26 génjei vizsgálatát végez­ték el 215.000 magyar állampolgáron, ami pillanatnyilag világméretekben is csúcstel­jesítménynek számit. A gének tulajdonképpen tulajdonság-meg­határozó szerepet - is - betöltenek. Az általuk meghatározott tulajdonságok az élet folyamán nyilvánvalóvá válnak. Ezt a hatást jellegnek hívják, röviden génnek. A gének matematikai összesítése folytan megállapítható az egyes népességek közötti rokonság (távolság), amely lehet "rövid", "közepes" és "hosszú", azaz távoli, illetve ,i. »• nem letezo. A vizsgálatok néhány közismert dolgot erősítettek meg. Pl. azt, hogy a magyarság meglehetősen kevert nemzet. Történelmünk­ből tudjuk, hogy nemzetünkbe sok keleti eredetű - türk, kun, kabar? avar, besenyő - nép olvadt be. A 18. szazadban, amikor Magyarország népessége a bevándorlás következtében a kétszeresére nőtt, ('főleg german etnikum olvadt be a Kárpat-me- dence népességébe. Ez a keveredés hasznára vált a magyarságnak, de a vele együtt élő népeknek (is. A genetikai kevertség védettséget nyújt a betegségekkel szemben. Ott, ahol atorténelem viharai nem tomboltak, szélcsend honolt, de kialakultak a "nemzeti" betegségek, mivel a kromoszómák hibái egyre több emberben érvényesültek, épp a keveredés hiánya, a zártság miatt. A szakemberek előtt ismeretesek pl. a francia, kanadai és japán betegségek. Mindez azt bizonyítja, hogy a kevertség genetikai szempontból érték. A sokszínűség véd és tehetséget eredményez. Az sem okozhat meglepetést viszont, hogy a cigány­ság és a zsidóság genetikai távolsága jelen­tős a magyarsághoz mérten. Ennek közis­mert történelmi okai vannak (etnikai elfo­gultság, vallásos elzárkózás, előítéletek, stb.). Genetikailag is megerősítést nyert az a nézet, hogy a cigányok észak-indiai és pakisztáni származásúak. Mindenképpen meglepetést okozott, hogy a magyarság közeli ’ rokonságban áll a németekkel és a szlovákokkal. Ezen pedig aligha lehet fennakadni, hiszen a szlávsag jelentős mértékben olvasztott magába germánokat, mapjyarokat, besenyő­ket és avarokat. (A germánok pedi| szintúgy asszimiláltak szlávokat, avarokat es magya­rokat. A magyarországi népességen ( belül 12 népcsoportot vizsgálták meg. A már említett zsidóságon és cigányságon túl a bukovinai székelyeket, a moldvai csángókat, kiskunokat, nagykunokat, jászokat, palócokat, matyó­kat, ősrégi "tórzsökös" magyarokat, valamint a budapesti "kevert" népességet. Kiderült, hogy rövid (közeli) genetikai távolság van az irániak (perzsák) és a csángók, jászok, matyók és a székelyek között. A csángók és a nagykunok a finnekhez állnak közel. A kiskunok genetikai távolsága a németekkel való közeli rokonságra vall. Érdekes, hogy a székelyek és a csángók közötti genetikai távolság közepes, viszont a kiskunok és a nagykunok között csak távoli rokonság áll fenn. A matyók és az ősrégi magyarok rövid genetikai távolságra állnak a szlávoktól. A budapesti "kevert" minta a szlávhoz és a némethez áll legközelebb. A palóchoz a székely, majd a finn áll legközelebb,de csak közepes távolságról van szó. Ezeket az eredményeket azonban óvatosan kell kezelni, mivel a magyarokon kívül csak a németek genetikai állományát térképezték fel, a többi etnikum adatai nem elég repre­zentatív jellegűek. A törkökkel csak távoli rokonság volt kimutatható, ami annak a következménye lehet, hogy az egyik oldalon nem Árpád magyarjai^ a másik oldalon nem az akkori türkök (törökök), illetve azok egynesági leszármazottait vetették vizsgálat alá. A szlávok esetében is csak orosz, lengyel és cseh-szlovák minta állt rendelkezésre. Jellemző, hogy Románia területére nem engedték be a kutatókat. Ugylátszik, meg­érezték: az ezirányu vizsgálódások nem támasztanák alá a dákó-román elméletet. Mindezek az eredmények bebizonyították, hogy nem vagyunk egyedül: közép-európai nép vagyunk. Ezt a mindennapi tapasztalat is alátámasztja. Amig valaki meg nem szólal anyanyelvén, aligha lehet eldönteni, hogy milyen nemzetiségű. Az idegengyűlölet tehát csakis kulturális és pszichés eredetű. Genetikai vizsgálatoknál amúgy sem szabad társadalmi következtetéseket levonni. Egészségügyieket annál inkább. ( folytatás a 4. oldalon) Dr. SZDBO EDDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS ( V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonba varok diagnózisa és kezdése 220 East 69 th Street NEW YORK N Y. 10021 Taialom (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom