Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-10-10 / 38. szám

AMERIKAI

Ara 50 cent

ISSN 0194-7990

Vol. XLV. No. 38. Thursday, Oct. 10. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WOkD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397

ANTALL MINISZTERELNÖK BESZÉDE AZ ENSZ BEN

Részletek Antall József miniszterelnök beszédéből az ENSZ közgyűlés 46. ülésszakán.

Elnök Úr!

Először is engedje meg, hogy kifejezzem Önnek Őszinte jókívánságaimat az ENSZ Közgyűlés 46. ülésszakának elnökévé történt megválasztása alkalmából.

.... Úgy vélem, e fórum nyilvánossága előtt nem kévés büszkeséggel jelenthetem ki, hogy 1956 októberének célkitűzései teljesültek; Magyarországon a nép szabad választásokon kifejezett akaratával összhangban végbement a rendszerváltozás: hazám

valóban szabad, független és demokratikus ország, ahol a bekövetkezett mélyreható változások visszafordithatatlanok.

..... Ma Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia működik, amely szervesen illeszkedik az európai és észak-amerikai demokratikus berendezésű politikai rendszerekhez. Más jogállamokhoz hasonlóan, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok széleskörű érvényesülését a nemzetközi normákkal Összhangban lévő törvényeink szavatolják.

..... Az elmúlt időszakban a világ nemzetközi rendszerében alapvető és az emberiség számára örömteli változások mentek végbe, megszűnt az ideológiai-katonai szembenálláson alapuló kelet-nyugati megosztottság, a hidegháború korszaka lezárult.

..... A békés és prosperáló, szabad és

demokratikus Európa megteremtésének ígéretes folyamatát azonban alapjaiban veszelyeztetik az olyan konfliktushelyzetek, mint amilyennek például Jugoszlávia esetében lehetünk tanúi.

..... Európa biztonságának és stabilitásának veszélyeztetése miatt Magyarország a legkomolyabb aggodalommal es a Jugoszláviában élő félmilliós magyarság iránt érzett különleges felelősséggel figyeli a tragikus jugoszláviai fejleményeket.

..... Alapvető érdekünk fűződik ahhoz,

hogy a déli szomszédunknál kialakult válság politikai eszközökkel és demokratikus módon, a helsinki és a párizsi dokumentumokban, s az ENSZ Alapokmányában foglalt elvekkel összhangban nyerjen megoldást.

.... Üdvözöljük az ENSZ Biztonsági Tanácsának 713. számú határozatát, amely kifejezésre juttatja a jugoszláviai válság nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető jellegét, aggodalmát fejezi ki a válságnak a térség országaira, különösen a szomszédos országok határövezeteire ható következményei miatt, emlékeztet arra, hogy elfogadhatatlan mindennemű Jugoszlávián belüli erőszakos területi változtatás, és teljes támogatásáról biztosítja az Európai Közösségnek az EBEE égisze alatt kifejtett béketörekvéseit.

.... Magyarország szükebb környezetén - Európán - túlra tekintve általában a már megindult pozitív irányú folyamatok és változások folytatásának lehetünk tanúi. A kétpólusú világ többpólusúvá vált. A hidegháború lezárása lehetővé tette, hogy a korábban az éles szembenállást és rivalizálást megjelenítő régionális konfliktusok kérdésköre mára a nagyhatalmak együttműködésének elemévé vált. Mindezek fényében a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb lehetőségek nyílnak a destabilizáló hatású régio(folytatás a 4. oldalon)

AZ ATOMFEGYVEREK VISSZAKERÜLNEK A RAKTÁRAKBA

¥ f

TISZTULÓ ÉGBOLT ALATT

Bush elnök váratlan és nagyvonalú fegyverzetcsökkentési javaslataihoz újabb, még kedvezőbb hírekről érkeznek jelentések. Nyugat-Európa, de még Kina is egyértelmű helyesléssel fogadta az amerikai elnök indítványát a nukleáris stratégiai fegyverek számának korlátozásáról, a B-2-es öriásbom- bázók őrjáratának csökkentéséről, sőt leállításáról. A bejelentés mégis inkább, a másik nukleáris szuperhatalomnak, a Szovjetuniónak szólt, hogy az amerikai indítványra hasonló jellegű és mértékű fegyverzetcsókkentéssel válaszoljon.

A szovjet válasz nem késett sokáig és minden várakozást felülmúlóan még nagyvonalúbb és még nagyará- nyúbb fegyverzet- csökkentési készségről tanúskodott.

A Szovjetunió- hagsúlyozta Gorbacsov - teljes mértékben egyetért az amerikai elnök indítványával és a map részéről kész arra, hogy a Start szerződés szabta, kontingenseken túl, még nagyobb arányban csökkentse stratégiai és taktikai nukleáris készültségét, 6000 helyett 5000-re redukálva a nukleáris töltetű rakéták számát. Mindezen felül a Szovjetunió egy évre felfüggeszt minden atomfegyver-kísérletet, és szünetelteti a rövid távú, nukleáris töltetű rakétaegyséj^ek fejlesztését, visszarendeli állandó készültségükből az atomtóltetü stratégiai bombázóit.

Október 6-án kora reggel pedig újabb szenzációs bejelentéssel lepte meg a világot: a Szovjetunió egyoldalúan hétszázezer fővel csökkenti szárazföldi csapatainak létszámát.

A kétoldalú nagyarányú fegyverzetcsökkentés újabb fejezet a hidegháború végleges felszámolása útján, a kölcsönös bizalom légkörét teremti meg, s utat nyit újabb, még hathatósabb lefegyverzési tárgyalásokhoz.

Az az amerikai adófizető és az a nélkülöző szovjet bányász, akik évtizedeken át hiába kérdezték, mi értelme a határtalan pazarlásnak, az emberiség létét fenyegető nukleáris fegyvereknek, amelyeknek ö fizeti meg az árát, talán egy kicsit fellélegezhet. A fegyverek visszakerülnek a raktárakba, az őrjáratok halálos tölteteikkel beszüntetik szüntelen keringésüket és hosszú időre visszaszállnak a Földre.

Tovább reménykedhetünk, hogy a fegyverekre költött milliárdokat a nagyhatalmak jobb célra, az életszínvonal javítására fordítják.

A“kövér Berta” arab változata

Ez a különös építmény, amely Bagdadtól északra, mintegy százhúsz mérföld távolságra található, nem más, mint egy óriás ágyú kilövőállványa. Az amerikai és szövetséges csapatok még azelőtt elpusztították, mielőtt egyetlen ágyúgolyót sikerült volna kilőnie.

Jellemző Szaddam Husszein iraki elnök megolomániájára, hogy költséget nem kiméivé, tucatjával építette a sivatagba ezeket a fenyegetőnek szánt kolosszusokat.

Ma már szerencsére, csak az esztelen fegyverkezés szimbólumai.

A MAGYAR DEMOKRATÁK CHARTÁJA

A kormány és az ellenzék örökös parlamenti civakodása nemcsak megnehezíti a törvényalkotás szükséges folyamatát, de az áldatlan viták közepette akadozik, késik és elcsúszik a demokratikus átalakulás.

A kormány nem titkolja, hogy hatalmon kíván maradni, és minthogy népszerűsége egyre csökken, alkotmányellenes,

antidemokratikus lépésekre kényszerül, mint például legutóbb a sajtó, a rádió es a televízió ellenőrzésének megszerzéséért vívott csatájában.

Ezek ellen a módszerek ellen bocsátotta ki a magyar demokratikus ellenzék, pártállásoktól függetlenül a DEMOKRATIKUS CHARTA '91 c. kiadványát^ Mit kivan a magyar nemzet? reformkori példájára.

A magukat magyar demokratáknak nevező charta aláírói - mintegy négyszázan - tizennégy pontban foglalták össze a demokratikus Magyarország megteremtésének feltételeit, a demokratikus átalakulás követelményeit. Demokrácia akkor lesz... ezekkel a szavakkal kezdődik minden pont és folytatódik: ha tiszteletben tartják a Magyar Köztársaság jogrendjét, ha a polgárokat az állam hatalmával szemben megvédi a jog, ha a gazdaság szétválik az államhatalomtól, ha a vállalkozások nem bürokratikus és pártos döntésektől függenek, ha a munkavállalók érdekeit a szakszervezetek védik, ha a kormány meghajol az Alkotmánybíróság döntéséi előtt, ha az önkormányzatok szabadok lesznek, ha a hatalom nem erőltet semmiféle kötelező világnézetet az ifjúságra, ha a

(folytatás a 2. oldalon)