Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)

1991-09-12 / 34. szám

Amrikaí E HETI MELLÉKLETÜNK: New York Express HIRDETÉSI ÚJSÁG Tel: (212) 628-2500 Ért. a* 2nd Clan Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. jgSN 0194-7990 Vol. XLV. No. 34. Thursday, Sep. 12. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 ANTHONY BENN , AZ OROSZ ESEMÉNYEKRŐL A new yorki WBAI rádióállomás kétórás program keretében foglalkozott szeptember 3-án az oroszországi politikai földrengéssel, az augusztusi puccskísérlettel, annak meghiú­sulásával és az azt követé eseményekkel. Ennek keretében Somory( Marksman, a program vezetője meginterjuolta Anthony Benn angol munkáspárti képviselőt, a part balszárnyának világszerte ismert vezető személyiségét. Közérdekű mivoltára való tekintettel közöljük az alanti részleteket Benn elemzéséből. * Rámutatott arra, hogy a londoni "The EUROPEAN" nevű hetilap az oroszországi eseményekről irva idézte azt a kozvelemeny- vizsgálatot. amely szerint Angliában, Németországban, Franciaorszagban a nép többsége a hét vezető ipari állam vezetőinek julius 18-i konferenciáját okolja az orosz válságért. Ezen a konferencián megtagadták a segélyt a gazdasági válsággal küzdő Szovjetuniótól, illetve annak vezetőjétől, Gorbacsovtól. Benn szerint Nyugat felelőssége ennél sokkal régebbre, az első világháborúra vezethető vissza. Ebből a háborúból, melyet a vezető demokratikus kapitalista államok, Ausztria-Magyarország, Franciaország, Németország mérhetetlen önzésből robban­tott ki és amelyben fiatal európaiak mil­lióit mészárolták le, az orosz nép mindennél nagyobb vérveszteséggel került ki. Végül is forradalom tort ki Oroszországban, elűz­ték a cárt. EGY KORSZAK VÉGÉTÉRT "Es lezárul a korszak könyve Ha minden lapja végetér Lecsapódik dübörögve A titokzatos nagy fedél Es megnyílik a végzet könyve Örök sötét rejtelmesen, S nem tudja, hogy mi van benne megmondani senki sem" (Novus Ordo Seclorum) 74 év múltával betelje­sült Churchill kívánsága, amit 1917-ben az orosz forradalom hire vételekor fejezett ki: "A bölcsőjében kell megölnünk a szocializ­must." Churchill és a világ szerencséjére nem sikerült a szocializmust még a bölcsőjében megsemmi- ' siteni, mert ha sikerült volna, akkor ma német fennhatóság alatt lenne Anglia, a németek szolga­népe lennének a lengyelek a magyarok, litvánok, ukránok és aligha létezne ■■ Izrael állama, Megvalósulhatott volna Hitler világuralmi terve. A szocializmus bölcsőjéből azonban sajnos nem egy olyan társadalom nőtt fel, melyet a szocializmus nemes eszméjében hivő emberek milliói reméltek. A társadalmat idővel megfertőzte a bürokrá­cia, a korrupció. Es a demokrácia elfojtása megakadályozta azt, hogy a nép megtisztíthassa önmagát és társadalmát e fertőzéstől. Ez végül is a rendszer bukását vonta maga után. Századunk sorozatos sorstragédiái, a két világháború, a milliók életét megnyo­morító tönkretevő gazdasági depressziók, az egész emberiség életét kockára tevő atomfegyverek halmozása, a környezet világkatasztrófával fenyegető mérgezése mellett a szovjet birodalom összeomlása tornyosul, mint századunk egyik legdrámaibb eseménye. Lapunk, mint az amerikai dolgo­zók és haladó értelmiségiek magyar nyelvű szócsöve, sohasem csatlakozott, most sem csatlakozik azokhoz, akik csak hibákat és bűnöket láttak a szovjet társadalom fejlődésében. Tény, hogy ismerve, mert itt élűnk, az amerikai politika működését, gyakran az amerikai diplomácia, valamint az amerikai sajtó és rádió propagandájának tulajdonítottuk a szovjetben végbemenő embertelen intézkedések híreit. Most, hogy a szovjet társadalom felbomlott, tudomásul kell vennünk, hogy ez a rendszer, minden hibája ellenére fenntartotta és bizonyos mértékben együtt tartott nemzeteket, nemzetiségeket tucatszamra. Most, amikor a szocializmus válságba került, kezd a világ tanújává válni annak, Jugoszláviában is, hogy milyen pusztító erők voltak eddig fékentartva és jutnak most felszínre pl. Litvániában, ahol rehabilitáljak a náci háborús bűnösöket, (folytatás a 2. oldalon) TÁDZSIKISZTÁN-— JUGOSZLÁVIA EGYSÉGÉÉRT HÁGAI BÉKE KONFERENCIA Ha valakinek van kedve végigböngészni Európa térképét a közelmúlt politikai vál­tozásai után, meglepődve fedezi fel, hogy ez a térkép az első világháború előtti álla­potokhoz kezd hasonlítani. Külön Szerbia, külön Horvátország,, külön Csehország, külön Szlovákia, önálló balti államok és a széthulló Szovjetunió egyes köztársaságai még a cári idők területi hódításait is meg­kérdőjelezi. Már a tatárok is ónálló köz­társaságot akarnak. S mindez egyidőben történik a nyugati államok új, egységes Európa, az úgynevezett Európai Ház koncepciójával, a vámhatárok eltörlésével, egységes pénz- és gazdasági unió közeli bevezetésével, nem későbben, mint 1992. Nyilvánvaló, hogy a Nyugat aggódik, mi megy végbe Európa keleti felén és számos jelét adja, hogy közvetí­tőként kíván fellépni a nemzetiségi széthú­zás és az államok területi feldarabolasanak megakadályozására. Ezért hívta Hágaba a civakodó Szerbia és Horvátország képvi­selőit, hogy a legrangosabb európai fórum, a 12 európai állam külügyminiszterei jelen­létében kísérletet tegyen a Jugoszláv allam területi integritásának megőrzésére. Nem lesz könnyű. Még az azonnali tüz- szüneti felhívás sem járt teljes eredmény­nyel - újabb két áldozattal tetézve a mar amúgy is emelkedő nemzetiségi konflik­tus többszázra tehető áldozatainak számát. Lord Carrington, volt brit miniszterelnök, aki a hágai konferencia békéltető elnöke, úgy véli: Az a feladat, hogy olyan megegye­zést érjünk el, amellyel minden érdekelt fél egyetért. Az egységes és szabad Európa (folytatás a 2. oldalon) An 59 «Mt Az országban a jól szervezett, bár szám­ban csekély bolseviki párt ragadta magá­hoz az államhatalmat, szocialista rendszert létesítve. Bar tudták, hogy a gazdaságilag, iparilag elmaradt országban és egy nagyrészt Írástudatlan néppel nem lehet, de minden­esetre nehéz lesz szocialista államot létesí­teni, abban reménykedtek, hogy a szocialista forradalom az iparilag fejlett európai országokban, Németországban és Franciaor­szágban is ki fog törni. De ez nem követke­zett be, magukra maradtak. És mégis megkí­sérelték a világ első szocialista allamat létrehozni. Ezen kísérletüket Európa minden állama, és az Egyesült Államok kormánya is ellenez­te. 1918-ban, miközben Oroszországban már kitört a polgárháború, a kommunista kormány és a fehér eUenforradalmárok között, nem kevesebb, mint 12 állam, köztük az Egyesült Államok küldött intervenciós hadsereget az új szocialista állam leverésé­re. Ez nem sikerült, de a véres polgárháború még évekig dúlt. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem lehetett egy új társadal­mat békés eszközökkel építeni. Hadikommu­nizmus, ostromállapot volt. Csak 1922-ben kezdett Lenin a szocializmus békés, demok­ratikus eszközökkel való építéséhez. (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom