Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-07 / 6. szám
Thursday, Feb. 7. 1991. 5. Bard Jenő: SERLY BÁCSI Ha valaki nekem Serly bácsit említette volna nem is olyan régen, valószínűleg megvakartam volna a fejemet. Igen, ismertem Serly bácsit valamikor, a '30-as években, sokszor beszélgettem vele az Ő daliás múltjáról, amikor szerte az országban valóságos fejedelme volt a magyar zenének. De manapsag nem nagyon emlékszem a részletekre. Inkább fia, Tibor jutna az eszembe, aki maga is neves muzsikus- brácsamÜvesz, karmester, zeneszerző volt itt Amerikában és aki annak idején a nagybeteg Bartók Béla segítségére sietett, enyhítette anyagi gondjait, rábeszélte az amerikai Művész Szövetséget (ASCAP-t) hogy fedezze Bartók kellő orvosi kezelésének költségeit. Vagy tiz évvel ezelőtt Londonban egy autó elütötte Tibort az utcán és szörnyethalt. De különös véletlen néhány héttel ezelőtt visszahozta emlekezetembe Serly bácsit bozontos ősz hajtincseivel, kapciásan kipödört bajuszával, a kis vékony hosszú "ver^ona" szivarokkal, mely állítólag Ferenc József kedvelt szivara volt. Liszt Ferenc tanítványa, Lehár es Mahler barátja, Brahms ismerőse stb. eló történet volt a mült szazad végén és századunk elején. Az történt, hogy a manhattani telefonkönyvben böngészve a Serly névre esett tekintetem, az egyetlen a Serlyre a könyvben. JÓ Isten, ez a Serly bácsi leszármazottja, vagy atyafia lehet- gondoltam. Nagy bátran felhívtam. A válaszoló férfihang Mr. Gerald Serly hangja volt. Egy-kettóre értésemre adta, hogy ö igenis Serly bácsi leszármazottja, utolsó, már Amerikában született gyermeke. Most már ö is 82 eves, nyugalomba vonultán él felesegével. Szinten zenész, csellista volt. Rövidesen magyarra fordítottam a szót, melyet Gerald ür kissé torve, a szokásos amerikai akcentussal, de eleg érthetően beszélt. Természetesen éppen úgy meglepődött, mint én ezen találkozáson, és ebből telefonbaratság fejlődött ki köztünk, így jött az Ötlet erre az írásra, mert Gerald úr mondta, hogy egy egész "tonna" anyag maradt Serly bácsiról a Juilliard Zeneaka- demia könyvtarában es másutt, többek között az ó birtokában is. Ebből szívesen küldene nekem másolatokat. Nemsokára küldött is elég anyagot ahhoz, hogy akár egy könyvet Írhatnék Serly bácsiról, ha erre kedvem volna. Ami itt következik azt ezekből az irományokból vettem. Serly bácsi Losoncon született 1855-ben. Egy jómódú tímár és börgyaros, Serly Antal fia volt, aki ot a timármesterségre akarta nevelni. De Lajoskát nem nagyon érdekelte a timárság, amikor 8 éves korában az első zongoraleckét kapta. Egész korán nyilvánvalóvá lett különös zenei tehetsége. A gimnáziumot is csak immel-ámmal végezte. De Liszt Ferenc és Volkmann Robert, pozsonyi zeneiskolájában, majd később a pesti Zeneakadémián ugyancsak Liszt tanítványaként kitüntetéssel végzett. Mindent, amit tudok - írja az egyik levelében- Liszttől tanultam... ugylátszik sokat és gyorsan tanult, mert húsz éves korában már a klagenfurti opera dirigense volt. Azután jött a többi. Óriási sikerek mindenütt, ö alapította az első magyar szimfónikus zenekart Budapesten, majd a saját zenekarával bejárta Európa nagy városait. A Nemzeti Színház karmestere volt Budapesten és Kolozsváron. A jubileumi ünnepségeken 1896-ban diszmagyarban dirigálta a zenekart, a királyi pár -Ferenc József és Erzsébet királyné jelenlétében. Ugyanezet tette Jókai Mór jubileumán, melyre eljött Párizsból Munkácsy Mihály. De hírneve még nagyobb lett, mint zeneszerző és dalköltó. Egyidoben, mint a magyar Johann Strausst emlegették mint a magyar operettek alapitóját. Három opera és vagy tiz népszínmű szerzője és több, mint 500 dal költője volt, ezek között a "Kék nefelejts", amely annyira népszerű lett szerte az országban, hogy mindenki népdalnak hitte, beleértve a népdalkutatő Bartók Bélát. A század végefelé színházat alapított és építtetett saját költségén Óbudán, hogy "azokat a svábokat megtanítsam jobban beszélni magyarul". De volt, vagy lett az éremnek egy másik oldala is. A részletek erről hiányosak. Talán színházának bukása, melyben saját becslése szerint valami 61.000 aranyforintot veszített s egyeb csalódásai revén feleségével és hat gyermekével nyakába vette a világot. A Cunard Line "Pannónia" gőzösén New Yorkban kötött ki. A hajójegyeket az állam fizette, talán hálából és tiszteletből hires fia iránt, vagy talán hogy mepzabaduljon tőle, aki az 1900-as népszámlálás kérdőivén- többek között - ilyenképpen válaszolt a kérdésekre: Neve: Serly Lajos. Milyen címen lakik a lakásán? - Agyrajáró. Mi a honossága?- Magyar rabszolga. Van háza? - Van egy színházam, de bár ne volna, a magyar hazafiasság cserbenhagyta. Mi a foglalkozása?- Magyarországon koldus, külföldön opera és koncertkarnagy, zeneszerző. Mióta tartózkodik Budapesten? - Május óta, de most külföldön szerzett pénzem fogyóban van és, megyek hat gyermekemmel. Arra a kerdesre, hogy a magyaron kívül hány nyelven beszél, igy válaszolt: tótul, csehül, horvátul, svédül, norvégul, németül, angolul, franciául, görögül, latinul. A színház, melyet Kisfaludy Színháznak keresztelt el, és amelyen annyi pénzt veszített, valószínűleg keserűségének fŐ tenyezóje volt. Egy - most mulatságosnak tűnő, de a korra jellemző, hogy a csőd egyik oka a megkülönböztető jegyadó volt. Serly bácsi színházára 4.856 forint adót vetett ki a hatosag, mert a színház k'öból volt epitve, mig a Feld színház csak 130 forintot fizetett, mert fából volt építve. Ötven eves volt, amikor Amerikába érkezett és elképzelhető, milyen problémai lehettek nagy családjával. De nem telt el hosszú idő, amikor egy 46 tagú szimfónikus zenekara volt, vagy egy 57 tagú énekkara, a férfiak huszáros egyenruhában, sapkájukon darutollal, a nők matyoviseletben.Azután alakult egy Magyar Nemzeti Színház New Yorkban, Serly bácsival az élén. Nemcsak New Yorkban leptek fel, hanem más városokban, ipartelepeken, bánya-"pléz"-eken, ahol magyarok nagyobb számban éltek és dolgoztak. Mindezek mellett ideje es energiája volt e^y Művészeti Emlékszemlet szerkeszteni, újságcikkeket Írni, egy könyvet is kiadni a bekövetkezendő embercsinálta kozmikus katasztrófáról, amely megdöbbentő pontossággal jósolta meg az élet kiirtását a földón. De Serly bácsi nem erte meg sem Hirosimát, sem Csernobilt. Csak életenek utolsó évtizedében lassúit le, de továbbra is adott zongoraleckeket. Egyik neves tanítványa George Gershwin, a híressé vált zeneszerző volt, aki a New York Times szerint büszkén mesélte, hogy egy nagyon drága művésztől vett leckeket, aki Liszt Ferenc tanítványa volt és egy egész dollárt számított egy óráért. Hetvenotödik születésnapján 1939-ben egy magasnivójú műsoros estet rendeztek barátai és tisztelői a neves festőművész, Pogány Willy elnökletével a Cort Színházban a Broadwayn. Vegrendeleteben meghagyta, hogy hamvait vigyék haza Losoncra. Ez meg is történt, de csak a háborü után, mert Tibor fia a hamvakkal csak Párizsig jutott el, amikor kitört a háború. És bár a cseh kormány meg ilyen kérdésekben is akadékoskodott, Serly bácsi porai ott nyugszanak a losonci r.k. temetőben. Amerikai tisztelői "Kék nefelejts"-böl fonott koszorúkat küldtek sirhalmára, amint a hires dal szövege kéri. Később Pásztory Ditta, Bartók özvegye egy kis márvány plakettet helyezett el - saját kezűleg a sírra, melyre a "Kék nefelejts" szövege és dallama van bevesve. Nemzeti öltözetből a kórus és énekkar Serly Lajos vezetésevei AMERIKAI MAGYAR SZÓ
