Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-31 / 5. szám
Merikai ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLV. No. 5. Thursday, Jan. 31. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 AMERIKAI MAGYAR A BÉKEMOZGALOM ÉLÉN Szerte az Egyesült Államokban nagyarányú mozgalom van kifejlődőben a Perzsa-öböl vidékén megindult háború minél előbbi befejezésére. Nem csekély büszkeséggel jelentjük, hogy ezen országos mozgalom élén - több más kiváló amerikai közéleti és egyházi t vezető mellett - előkelő helyet foglal el Molnár Alex wisconsini egyetemi tanár honfitársunk is. Tevékenysége elsősorban a hadbavonult emberek családtagjainak szerves egységbe fogása körül összpontosul. Szervezetének neve: Military Families Support Network, amely támogatja katonáinkat a fronton azáltal, hogy sürgeti a minél előbbi fegyverszünetet és békét. Címük: Box 11098 Milwaukee, Wis. 53211. Dr. Molnár fia a tengerész- <*~ gyalogságban van Arábiában. Idézzük Molnár professzor egyik legutóbbi kijelentését: "Kormányunk hadat üzent saját katonáinak. Mi egységre, katonáink szeretetére és támogatására és e szörnyű háború politikai ellenzésére szólítunk fel minden amerikait". Alex Molnár , GUMBLETON PÜSPÖK NYILATKOZATA Thomas Gumbleton, a detroiti katolikus érsekség nevében a következő nyilatkozatot bocsátotta ki az arábiai háborúval kapcsolatban. "Sokan azt mondják, hogy most, amidőn katonáink már a harctéren vannak, nekünk mögöttük kell felsorakozni. De ha egy háború igazságtalan, akkor nem lehet azt támogatni. A legjobb módja hadseregünk, fiatal katonáink támogatásának, ha mindent elkövetünk, hogy minél hamarább hazajöhessenek." PAUL MOORE N.Y. EPISZKOPALIS PÜSPÖK NYILATKOZATA USA es szövetségeseinek pilótái e sorok írásáig több, mint 20.000 berepülést tettek Irak fölé 250 katonai célpont bombázására. Hogy egy ilyen példátlan méretű bombázásnak mik voltak a következményei, arról egyelőre keveset hoztak nyilvánosságra. O'Connor new yorki érsek január 27—i szent- beszédeben elitélte a kormány titkolózó politikáját. Bar a célpontok katonaiak voltak, de az amerikai hadvezetőség már beismerte, hogy szétbombázták Bagdad - egy ot millió lakosú város - villanytelepeit és vízvezeték- rendszerét. Nem hivatalos jelentések szerint a bombázások eddigi áldozatainak száma százezrekre tehető. Tony Benn, az angol parlament munkáspárti tagja, egy katonai kimutatásra hivatkozva úgy véli, hogy eddig már 150.000 iraki pusztult el vagy sebesült meg. Az iraki nemzeti rádió 300.000-re becsüli az áldozatok számát. Peter Jennings, az ABC televízió riportere szintén 150.000-es számról beszél. Az Egyesült Nemzetek Menekültü^i Hivatala 400.000 menekült befogadására tett előkészületeket, de eddig csak néhány száz irakinak sikerült a határon átkelni. Ezek a menekültek az első áldozatai a Harmadik Világháborúnak, helyesebben a Harmadik Világ első háborújának. A nyugati hatalmak USA-val az élükön, nem azzal a céllal mentek bele ebbe a háborúba, hogy veszélyeztessék a környezetet. Az Egyesült Nemzetek Környezet- védelmi Programja már tavaly megállapította, hogy a Perzsádéból vidéke tartalmazza a világ egyik legtörékenyebb és legveszélyeztetettebb környéket. Az ENSZ tavalyi genfi világkonferenciáján Husszein jordani király kijelentette, hogy egy háború az Öböl vidékén nemcsak emberéletben okoz majd felbecsülhetetlen károkat, de olyan katasztrófát fog előidézni a környezetben, amely gyors, súlyos és pusztító lesz. Dr. John Cox angol vegyész és környezet- védelmi szakértő szerint, ha Szaddam felgyújtaná Irak olajmezőit (ez részben meg is kezdődött), a kifejlődő fústfellegek megváltó ztatpák a vidék éghajlatát, . monszunt, Miután a kongresszus hűtlen lett a néphez a háborús politikájával, ennek a háborúnak tömegtiltakozással lehet véget vetni. Minden módon növelni kell a békemozgalmat. , TOMPA KATALIN, MAGYAR BANYÁSZASSZONY W. VIRGINIÁBAN. ” Ne folyjon amerikai vér olajért. Egyedül tárgyalás utján lehet ennek a válságnak véget vetni. A környékemről csaknem minden tartalékos Arábiában van. 40 százalékuk szegény vagy fekete. Ezeknek kell most harconi azért, hogy Amoconak, Chevronnak és Exxonnak nagyobb legyen a profitja?" NAGYARÁNYÚ TÜNTETÉSEK USA-ban - Saját tudósítónktól WASHINGTON, D.C. Mint sok tízezer más new yorki, én is autóbuszon érkeztem Washingtonba a jan. 26—i háború elleni tüntetésre. A tüntetők számát a washingtoni rendőrség 75.000-re becsülte, ami bizonyíték arra, hogy legalább 150.000 ember vett azon részt. Csaknem négy órát vett igénybe, mig felvonultunk a.Lincoln Mall-tól a Fehér Ház mögötti Eclipse térre. Én már sok felvonuláson vettem részt, de ennyi fiatalt még sohasem láttam. Sok volt a fekete tüntetők száma is. Az elhangzott beszédek fő témája az volt, hogy nem volt háborúra szükség ahhoz, hogy Irakot Kuvait kiürítésére kényszeritsük, a háborút elsősorban az olajérdekeltségek és a modern hadigyártók kényszeritették kormányunkra. A legnagyobb szolgálatot úgy tehetjük katonáinknak, ha minél hamarabb hazahozatjuk őket. A tüntetők között feltűnően nagy volt a különböző egyházakat képviselő csoportok létszáma. Megható volt egy hadiözvegy felszólalása, akinek hadnagy (folytatás a 2. oldalon) “VAD ROHANAT-BAN A KATASZTRÓFA FELÉ "Vad rohanat"-ban az apokalipszis négy lovasa. óriási aszályokat okoznának, amelyek egy milliárd ázsiai élelmezését veszélyeztetnék. Emlékeztet arra, hogy az 1987—i cali- forniai erdőtüzek által okozott füstfelle- gek 20 fokkal csökkentették a vidék átlagos hőmérsékletét. De mindezeknél súlyosabb katasztrófát tartogat magában annak a lehetősége, hogy az amerikaiak által bombázott nukleáris reaktorok, amelyekről Schwarzkopf tábornok már jelentett, rádióaktiv elemeket bocsájtottak szabadjára. És ha a bombázások Irak vegyi üzemeit is célbatalálták, szabadjára engedhetik a legpusztítóbb mérges gázokat, amelyeket Szaddam tárolt. Hivatalos körökben ritkán emlékeztetik az amerikai közönséget arra, hogy a közel- keleti válság gyökerei 1951-ig nyúlnak vissza, amikor egy iráni hazafi, Moszadeg miniszterelnök államosította az Iránban működő angol és amerikai olajvállalatokat. Ez természetesen nem tetszett az olajtulajdonosoknak. Gyülevész elemekből forradalmat szerveztek ős elűzték Mosza- deget ős visszahozták a saht. Ennek aztán több milliárd dollár értékű gazdasági és katonai segélyeket adtak. Mindezt hatalmas terror kíséretében (SAVAK). Irán népe fellázadt ez ellen Khomeini vezetésével. Ez megint nem tetszett Amerikának és ezúttal Irakot kezdték támogatni, hogy megbuktassák Khomeinit. Ez azonban nem sikerült Iraknak 8 évi háború után sem. Hogy kárpótolja magát a háború költségeiért, Szaddam fokozni akarta olaj jövedelmét, ez viszont a kuvaiti olajfejedelmek ellenállásán bukott meg, akik túltermeléssel leszállították az olaj világpiaci árat. Kuvait megtámadása lett erre Szaddam valasza.
