Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-13 / 24. szám

Thursday, June 13.1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Durovecz András AMCRIKA- KANADA "Minél többet ismerünk meg a Kanada-USA szabadkereskedelem (Free Trade) egyezmény részleteiről, annál nagyobb ingerültség, sőt egyenesen rémület vesz erőt az ország polgárain"- ezt állapítja meg a Free Trade elleni polgári mozgalom (concerned citizens), "Ez a Tory kormány olyan útra lépett, amely alapvetően fogja megváltoztatni Kanada társadalmat", erre figyelmeztet a Nemzeti Akciébizottság (National Action Committee) felhívása. Ez csak két példa arra, hogy ma már mozgalmak egész sora tette ügyévé az ország jövőbeni sorsának vitatását, és hogy mit hogyan lehet és kell tenni ahhoz, hogy Kanadát, mint önálló, szuverén országot a teljes gyarmatositástől megmentsük. Ez a mostani jelenség azonban nem új­keletű, nem a mostani Tory kormány uralmá­val kezdődött Mulroney vezetése alatt. Tulajdonképpen ez az úgynevezett "konti­nentális" (az egész nyugati földrészre kiter­jedő) gazdasági uralomra törekvés már az 1776-os amerikai fu«jetlenségi háború és forradalom után elkezdődött. A"Szabadkereskedelem" fogalma és kísér­lete arra az időre vezet vissza, amikor az elsŐ ilyen piac 1854-től 1886-ig volt érvényben. Ebben az időben még nem volt kanadai állam, a franciák és angolok által elfoglalt területek mind kimondottan angol gyarmatok voltak. Később a kontinentális láz olyan fokra nőtt, hogy az amerikai kormányzat Kanada egyenes bekebelezésére fogadott el törvényt. Ezzel szemben Kanadában függetlenségi láz terjedt el és olyan honatyák, mint Darcy McGee, aki átutazta az egész országot, figyelmeztette a lakosságot a bekebelezés veszélyére, s végűi 1867-ben létrejött a Konföderáció, Ontario, Quebec, Nova Scotia és New Brunswick szövetségével, a független Kanada e kontinens északi felében (csak emlékeztetőül említve ugyanebben az évben történt a "kiegyezés"^ ami létrehozta az Osztrák-Magyar monarchiát). Ezt követően USA kezdte megszorítani a gazdasági prést az 1880-as években, pénzt pumpálva az úgynevezett kereskedelmi unió mozgalomba. Ennek eredménye volt az első szabadkereskedelmi választás 1891-ben, amikor Kanada első konzervatív miniszterelnöke, John, A. MacDonald indított harcot a szabadkereskedelem ellen, a "Rejtett hazaárulás" jelszó alatt (Ő volt ugyanakkor, aki az ország szabad területeinek Összefogása érdekében kezdeményezte (1880), sok botrányos politikai ármány és harc után megépítette az első. tengerparttól - tengerpartig terjedő trans-kanadai vasútvonalat). Végül ez az acél sínpár, az országot egybekötő páncélőv lett Kanada önállóságá­nak biztosítéka a déli területéhez terjeszkedő nagyérdekeltségekkel szemben. Ezzel bizto­sította MacDonald azon érvelését, hogy az ilyen szabadpiaci egyezmény idegen kézbe adná az uralmát Kanadában: "Hogyan tarthatnánk meg politikai függetlenségünket, ha elveszítjük gazdasági függetlenségünket" tette fel a kérdést MacDonald. így bukott meg a szabadkereskedelem 1891-ben. De újra felütötte a fejét 1911-ben, amikor W. Laurier liberális miniszterelnök kezdett szabadkereskedelmi tárgyalást Taft amerikai elnökkel. Most újra a konzer­vatív Robert Borden kormánya volt az, amely megbuktatta az USA-Kanada szabad­kereskedelmi alkut. folytatjuk Csiang Csing öngyilkos lett? A Time magazin szerint Csiang Csing, a néhai Mao Ce-tung özvegye a múlt hónap­ban öngyilkosságot követett el. HELLER GÁBOR Szép, új világ Kuvait City állatkertjében . . . nem több, mint két tucat állat maradt a nyolc hónap­pal ezelőtti négyszáznegyvenkettóből... Az alultáplált iraki katonák agyonlőtték és megették a gazellákat, a lámákat és az afrikai tarajos hüllőket, valamint a háziállatokat a kis állatkertben. Az irakiak Bagdadba szállították a dromedárt . . . a struccokat pedig megetették az oroszlá­nokkal. A farkasok ketrecükben haltak éhen . . .A vízi bölények és a yakok csont es bőr. Aziza, az elefánt, tele van sebhely- lyel, és olyan kiéhezett, hogy lekapta egy riporternőről sárga kameráját, megpróbálta lenyelni, kiköpte, majd széttaposta . . . előző nap megette a BBC egyik videokame­ráját, valamint egy belga tv mikrofont és egy másik kamerát . . ." (New York Times, március 11.) Obszcén dolog a háború, akárhonnan nézzük. Innen, a győztes oldaléról persze nehezebb meglátni a háború szemérmetlen­ségeit, de ahogy a hazatérő katonákat fogadó ujjongás kezd alábbhagyni, úgy válnak egyre nyilvánvalóbbá a pusztítás megmásíthatatlan tényei. Az amerikai fegyveres erők százegynéhány áldozatot könyveltek el, mig hivatalos számítások szerint több mint százezer iraki halt meg a harcok során. Az amerikai főparancsnok becslése szerint a január 17-én, megkezdett légitámadások idején, két teljes hónapon át, a szövetséges csapatok átlagban percen­ként egy bombát dobtak le az ellenségre. Ilyen mértékű pusztításra ilyen rövid idő alatt még nem volt példa az emberiség történetében. Egy katonai vezető a Penta­gonban alig titkolt büszkeséggel nyilatkozta, hogy "visszabombáztuk őket a kőkorszakba". Az Egyesült Államokban egyre többen adnak hangot lelkiismeretfurdalásuknak, a zabolátlan pusztítás miatt, újságcik­kekben és magánbeszélgetéseken egyaránt. A kormányszóvivők a légitámadások idején a szövetséges csapatok stratégiájának leírására egy új kifejezést kovácsoltak: surgical bombing, vagyis sebészeti bombázás; precíziós beavatkozás, amely csak ott sújt, ahol a legjobban fáj. Ezzel nehéz összeegyeztetni azt a tényt, hogy egy tizennyolc milliós ország szinte teljesen megbénult, Bagdadban nincs ivóvíz, rendszeres áramszolgáltatás, Irakban az országutak és hidak nagy része használhatatlan, a meleg évad közeledtével pusztító járványok kitörésére lehet számítani. Azt soha nem fogjuk megtudni, mi történt volna, ha megvárjuk, hogy idővel hasson a nemzetközi embargó, vagy egy hét bom­bázás után megpróbáljuk az irakiakat jobb belátásra bírni. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy a háború politikai célkitűzései­ből nem sok valósult meg. Szaddam Husszein továbbra is hatalmon van, és ha az iraki ellezéki erŐk további vérontás után végez­Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein 229 E 79 St New York NY 10021 (212) 737 2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 13848 Elder Av. Flushing.N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség* Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy. nek is vele, minden jel arra mutat, hogy a következő rezsim Nyugat-ellenes, iraki szimpatizánsokból tevődik majd össze. James Baker villámkörutja a Közel-Keleten szintúgy nem mutatott fel semmi eredményt; a palesztin kérdés ma ugyanolyan megold­hatatlannak tűnik, mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy a háború alatt tanúsí­tott magatartásuk miatt most már nemcsak Izrael, hanem Kuvait és Szaud-Arábia is ellenszenvvel viseltetik a palesztinokkal szemben (azért van közeledés zsidók és arabok között). Politikai, társadalmi kérdé­seket háborúval ebben az évszázadban senkinek nem sikerült megoldania. De félre a lányos érzékenykedéssel, győz­tünk! Nagyon kellett már ez a kis győzelem, mert bizony kezdtünk már elkeseredni. A gazdasági visszaesés lassan már egy eve tart, de a kormány szerint ez még mindig csak recession, nem pedig crisis. Pont jókor jött ez a háború. Kuvait újjá­építése a becslések szerint körülbelül 100 milliárd dollárba fog kerülni, aminek a hetven százalékát amerikai cégek kapják majd. Ez több munkalehetőséget, nagyobb adóbevételt, a kormány deficitcsökkenését jelenti az USA számára. Milyen előrelátó volt Bush elnök, mikor még tavaly szep­temberben (!) leült tárgyalni azon nagyvál­lalatok vezetőivel, akik Kuvait helyreállí­tásában a legérdekeltebbek, nehogy készü­letlenül érje Őket üzleti forgalmuk hirtelen fellendülése. Ismét tisztelnek, becsülnek minket világ­szerte. Minden oka megvolt az elnöknek, mikor egy nyilvános beszédében, pár nappal a háború befejezése után igy sóhajtott fel: "Thank God, we kicked the Vietnam synd­rome." Vagyis, hogy hál' Istennek kihevertük Vietnamot, és ezentúl nem kell félnünk itthon tüntetésektől, társadalmi felháboro­dástól, ha legközelebb rendet kell tennünk valahol a világban. Hova nem ajánlatos utazni Az Egyiptomba készülő turisták vigyáz­zanak; annak esélye, hogy útközben meg­betegszenek 60 százalékos - olvasható a brit fogyasztók szövetsége idegenforgal­mi szaklapjának legújabb számában. A lap találomra kiválasztott brit turis­tákat kérdezett ki, s igy derűit ki, hogy a tavaly Egyiptomban jártak 60 százaléka betegedett meg, főleg különböző élősködők­től. A turistákat megbetegitŐ országok rangsorában a brit lap szerint a második helyezett Gambia 47 százalékos aránnyal, a harmadik pedig Törökország 45 százalékkal. A turisták számára legegészségesebb három ország Svédország, Írország es Hollandia: mindhárom országban csak a megkérdezett brit turisták 3 százaléka betegedett meg tavaly. A legrémesebbek a latin-amerikai orszá­gok: a felmérés szerint nem csupán 45 százaléknyi turista betegszik ott meg elő­reláthatólag, de 11.5 százalékukat ráadásul minden bizonnyal ki is rabolják. A kelet-európai országok közül csak Bulgáriáról közöltek adatot, nem eppen biztatót: ott a turisták - legalábbis a britek- 40 százaléka számíthat valamilyen csúnya betegségre. 0 Erich Honecker, ( aki feleségével együtt több, mint két hónapja a Szovjetunióban él, politikai menedékjogot kért és - sajat állítása szerint, amit Moszkvában cáfolnak- kapott, nem szándékozik visszatérni Né­metországba (ahol letartóztatási parancs van érvényben ellene),* ha egészségi allapota lehetővé teszi, hosszabb időre Chilébe kíván utazni ott élő lányához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom