Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-23 / 21. szám

Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. at 2nd Clast Matter Dec. 31. 19S2. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLV. No. 21. Thursday, May. 23. 1991. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 KI LESZ AZ ÚJ CIA FŐNÖK? WASHINGTON. D.C. Bush elnök Robert M. Graves-t, a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes főnőkét jelölte a Webster lemondá­sával megüresedett CIA igazgatói állásra. Mint Brent Scowcroft tábornok segédje, Gates tagja volt annak a szükkorú csoportnak, amely lényegileg irányítja az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetvédelmét, amelynek tagjai az elnökön kívül James Baker küliigy-, Dick Cheney hadügyminisz­ter, Scowcroft tábornok és Sununu Fehér Ház-i fonók. Ha a Szenátus helybenhagyja a jelölést a CIA főnökségére, akkor Gates elveszti a csúcskormányzati szervben lévő tagságát, de ugyanakkor ő lesz a nagy fontos­ságú hírszerző szervezet, a CIA főnöke. A jelölést valószínűleg helybenhagyja a Szenátus, ámbár még mindig sok kérdés merül fel az ő ténykedésével kapcsolat­ban a titkos iráni fegyverszállítás és az abból származó jövedelemnek a nicaraguai kontrák támogatására való felhasználásá­ban. 1987-ben már jelölték Gates-t a Casey halálával megüresedett CIA főnökségre, de akkor nem tudott kielégítő választ adni a szenátorok kérdéseire, saját szerepét illetőleg és igy Reagan elnök visszavonta a jelölést. Gates, enyhén szólva, nem barátja a Szovjetuniónak és Gorbacsovnak. Egy előa­dáson 1983-ban azt'állitotta, hogy a Szovjet­unióval való ellentéteink nem annyira a piacokkal, fegyverkezéssel kapcsolatosak, mint abból a veszélyből származnak, amelyek három és fél ezer év óta fenyegetik a szabad­ságszerető európai nemzeteket a zsarnokság részéről. Érdekes, új értelmezése ez a történelem­nek. Azt érthetnénk belőle, hogy az euró­pai államok csak "védelemből" hódították meg Észak- és Dél-Amerikát és importáltak oda valami 20 millió fekete rabszolgát Afrikából és az angolok önvédelemből fog­lalták el Indiát, Egyiptomot, Dél-Afrikát, Ausztráliát, mert az ottani zsarnokság fenyegette Őket? Ugyanezt tették a franciák Algériában, Indokínában, a belgák a Kongóban és a németek - az elsŐ világháború előtt - Kelet- és Nyugat-Afrikában. Amikor Baker külügyminiszter 1989-ben Moszkvában tárgyalt Gorbacsovval, a szov­jet elnök rámutatott arra, hogy tudomása van arról, miszerint Gatesnek azt a felada­tot adták a Fehér Házban, hogy diszkredi- tálja a szovjet vezetőséget. Kérte Bakert, segítsen olyan viszonyt létesíteni az USA és a Szovjetunió között, hogy Gatesnek más foglalkozás után kelljen néznie. DOHUK. Az Egye­sült Nemzetek egy osztaga bevo­nult ebbe a város­ba, hogy bátorít­sa a hegyekbe menekült kurdo- kat, hogy vissza­térjenek otthona­ikba. HÁTRÁBB A KÜLPOLITIKÁVAL! Nagy horderejűnek bizonyulható cikket irt William C. Hyland, a Foreign Affairs nevű folyóirat szerkesztője a N.Y. Times május 20—i számában. A Foreign Affairs számottevő tényező az amerikai külpoli alakításában. ' Hyland abból indul ki, hogy korunk kulcseseménye, avagy "meghatározó moz­zanata" (defining moment), ahogy azt Bush elnök fogalmazta, nem az Oból- háború volt, hanem a hidegháború megszűnése. Az Egyesült Államok soha nem volt kevés­bé veszélyeztetve, mint most, ugyanakkor belső jóléte soha nem volt nagyobb veszély­ben, mint jelenleg. ( A hidegháború megnyerése most legalább egy évtizednyi időt ad nekünk, hogy átszer­vezzük külpolitikánkat*, figyelmünket és minden energiánkat a belső válság megoldására összpontosítsuk. "Uj rend"-re van szükségünk úgy kül-, mint belpolitikában. Ezért Bush elnöknek olyan jellegi! nyilatkozatot kellene kiadnia, mint annakidején Truman adott ki a Marshall Tervvel kapcsolatban. Semmivel sem indokolható, hogy az elnök, most új kötelezettségeket vállaljon a KÖzel- Kelettel, vagy a Perzsa-öböllel kapcsolat­ban ugyanakkor, amikor vannak kötelezettségeink Európában és Távol-Keleten, miközben hazai viszonyaink katasztrofális helyzetben vannak: bünhullám, minden nagyobb városban, nő a kabitoszerforgalom, városaink a csőd szélén vannak, közoktatásunk elmaradott más vezető államok mögött. Ha a kormány nem oldja meg az amerikai nép problémait, akkor külpolitikánk is csőd­be fog kerülni, mert a nép nem fogja támo­gatni a végletekig. Az amerikai nép nem fogadja el azt, hogy mi Kurdisztántól Bang- ladesig minden országot támogatunk, ugyan­akkor nagylelkűen eltöröljük a nekünk járó adósságokat, miközben 2-300 milliárd dollárt költünk a védelemre, amikor a fő ellenség nem a Vörös Hadsereg, hanem egyes államok ingatagsága. Nincs értelme annak, hogy mi 500.000 főnyi hadsereget tartsunk Európában, vagy Távol-Keleten. Miért kelljen az Egyesült Államoknak fizetni azért, hogy védjük dúsgazdag európai szövetségeseinket vagy 800 millió dollárt évente a Fülóp-szigeteknek tengerészeti és légi bázisok bérléséért. Pearl Harbor óta képesek voltunk megol­dani belső gazdasági problémáinkat és őrizni nemzeti biztonságunkat. válság esetén ezt megtehetjük továbbra is, de egyre nagyobb költséggel. A lényeg azonban az, hogy erre nincs már többé szükség! Az ellenség nem a kapuknál áll, az ellenseg megoldatlan gazdasági és társadalmi problé­mák formájában itt van, benn az országban Jön az egészségbiztosítás? WASHINGTON, D.C. A világ összes államai közül az Egyesült Államok költ legtöbbet - 700 milliárd dollárt évente - egészségügy­re. Ennek ellenére 34 millió amerikainak nincs semmilyen egészségbiztosítása. Élet­várandóság tekintetében az Egyesült Államok a 15., gyermekhalandóság tekintetében a 22. helyen áll az államok sorrendjében. Más szóval, annak ellenére, ho^y ilyen roppant összeget költünk egészségvedelemre 15 más országban (Görögországban, Japán­ban, Izraelben nagyobb a várható átlagos életkor) tovább él az átlagos ember és 22 más országban kisebb a gyermekhalandó­ság, mint nálunk. Haladószellemű, liberális szervezetek es lapok - mint a mi lapunk is - évek óta követelik az altalános, mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást, beleértve az ingyenes orvosi és kórházi ellátást, de a kormány és a legbefolyásosabb orvosi szervezet, az American Medical Association (AMA) ellenezte ezt a törekvést. Igaz, hogy Kennedy szenátor ezirányú javaslatát már tavaly elfogadta a szenátus, illetve bizottsága, de törvény eddig nem lett belőle. A múlt héten azonban az orvosi testület, az AMA megváltoztatta eddigi álláspont­ját és csatlakozott az általános orvosi biztosítást követelők táborához. Miután azonban egy, a kanadaihoz hasonló egészségbiztosítási törvény növelné az üzleti világ adókötelezettségét, Bush elnök valószínűleg ellenezni fogja. Kétes azonban, hogy meddig tud ellenállni a most már egyetemessé vált népjóléti követeléseknek. MOSZKVA. A szovjet kormány megállapodásra jutott a 15 köztársaság vezetőivel, melynek értelmében az ország nyersanyagforrásai fölött ezentúl nem a központi kormány, hanem az egyes köztársaságok kormányai fognak rendelkezni. Ugyancsak joguk lesz. önálló külkereskedelemre, ezzel szemben vállalják a felelősséget a külföldi adósságok rájukesö részéért. .. * 11 ii ZÁGRÁB. A horvat nép 9096-ban a központi kormánytól való függetlenség mellett sza­vazott. Jugoszlávia a polgárháború küszöbén áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom