Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-07-05 / 27. szám
5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 5. 1990. Earády a Gestapo >8. börtönében A harcok az erdélyi hágókban zajlottak. A szövetségesek Brüsszelnél és Antwerpennel nyomultak előre és a PÓ-sikság adria-parti bejáratánál tombolt a nagy csata. Budapestet sorra érték a légitámadások. Azok a hivatalos emberek, akiket Karády személyesen ismert, nagyrészt elhagyták már hivatalukat és uj tisztviselők foglalták el helyüket. Karády Katalin lemezeit már nem hallhatta a rádiókőzónség, filmjei közül egyet sem játszották a magyar mozikban. Vitéz Endre László, vitéz Kolosvary- Borcsa Mihály és Kiss Ferenc voltak az urak kulturális ügyek terén és a színpadon Muráti Lili, izeleczky Zita játszották a főszerepeket. A Madách Színházban közel századszor adták az Ártatlanok cimü darabot Toronyi Imre, Szakács Zoltán, Egyed Lenke, Zentai Anna, Tompa Béla, Hoykó Ferenc és Ignáth Gyula alakításával. A filmgyárban hallani sem akartak Karády- ról. Kiss Ferenc tiltakozott az ellen, hogy A gazdátlan asszony cimü filmet tovább forgassák vele. Barabás Pál vigjatékában Simor Erzsivel pótoltak Karádyt. Elsötétítéskor sokan surrantak be Karadyhoz régi ismerősei közül. Sokan olyanok is, akiknek csillagot kellett volna hordaniok. Eliőttek segítségért hozza, aki ekkor mar magán sem tudott segíteni, de mindig akadt valami ennivaló, vagy pénz, amit oda tudott adni. Detektívek járkálták a lakasa körül és figyeltek Karádyt. Minden reggel nyolc orakor meg kellett jelennie a tolonchazban. "EZ LETT A VESZTE...." Kiszabadulasa után, amikor először lepte át újra a tolonchaz küszöbét, a rendőr felismerte es tisztelgett a kapuban. ( Nem tudta, hogy politikai okokbol rendőri felügyelet alatt áll a hires színésznő. Fent a folyosón szándékosán váratták ket-három óra hosszat a nem politikai okokbol jelentkezésre kényszeritett nók között. Mikor aztán bejutott a szobába, az ügyeletes rendőrtiszt vidáman fogadta:- Mar vártuk magát, kedves művésznő... Őrülünk, hogy eljött. Ha nem jelentkezett volna, kirtyakorbáccsal mentünk volna magáért. ,- Majd meg taxit küldtek volna erte - szólt közbe egy erős kifestett no, aki ott várakozott a szobában. Karády némán állt a rendőrtiszt előtt, aki megfenyegette:- Máskor pontban nyolc órakor jelentkezik itt.- Itt voltam nyolckor, de nem tudtam bejutni. A rendőri felügyelet alatt álló festett né kinevette:- Ne adja a bankot! Más alkalommal a kapuban allé rendőrök vihogva fogadták:- No, művésznő, már reg láttuk.... Ez lett a maga veszte, hogy ide jött. Nem ártana magának, ha néhány hónapot bent töltene. Ingyen adunk kosztot, meg lakást, foltozzék ide. Potyán szórakoznánk legalább. Énekelne nekünk.... Nézd, hogy ki van cifrázva! A folyoson leköptek. Hetekig pontosan járt minden kedden Karády a tolonchazba. t Egy alkalommal megbetegedett es elmulasztotta a szokásos keddi jelentkezést. Folytatjuk A 70. életévét betöltött Borbándi Gyula irodalomtörténész és publicista 1949-ben vándorolt ki Magyarországról, azóta Münchenben él. Annak idején a Nemzeti Parasztpartnak ahhoz a szárnyához tartozott amelyet Illyés Gyula, Tamási Áron, Kovács Imre, Farkas Ferenc es Bibó István neve fémjelzett. A politikailag legaktívabb Kovács Imre hivenek számított. Borbándit a nyugaton elő magyarság és sokan az otthoniak közül is elsősorban az "Uj Látóhatár" főszerkesztőjeként ismerik. A színvonalas folyóirat ugyan nemrég megszűnt - nem utolsósorban a hazai változások hatására - Borbándi viszont a tőle megszokott fésült gondolatok hirdetője maradt. Interjújában melyet dél-amerikai elöadókórutja közben adott, ószintén megmondta: súlyos hibát követne el a hatalomra kerülő uj magyar kormány, ha - 1947- 1948-hoz hasonlóan - sommásan elitélné a régi államapparátus embereit, s valamiféle fprditott előjelű B-listázásnak nyitna teret. Óva intette Magyarország leendő uj kormányzóit attól, hogy - politikai megfontolásból - lebecsüljek a szakértelmet, a hozzáértést, a rátermettséget. Ehelyett a mérsékletre, .az Óvatosságra, , a körültekintésre helyezte a hangsúlyt. VITÁZNI KELL Természetesnek tartja ugyan, hogy a politikai vezérposztokra az uj kormány bizalmát élvező személyek kerülnek, de a "szélsőséges hevület" megnyilvánulásának tartaná, ha az uj vezetés megfosztaná ma^át a régi rendet kiszolgált közigazgatási államapparatusi szakemberek támogatásától és bizalmatlanul viseltetne velük szemben. Borbándi szerint Magyarországon ma a munka es a teljesitmeny becsületének helyreállítása a legfőbb feladat. Ezzel egyidejűleg pedig a türelem, egymás megértése, érdekeinek tisztelete es a lemondás arról, hogy "csak az az igaz, amit én hirdetek". "Emberi természetünkkel összefügg, hogy dolgokat máskent látunk, műltunk, hagyományaink-, családi körülményeink, nemzeti mi voltunk alapján, de ugyanakkor együtt kell élnünk és önmagával megbékélt társadalmat teremtenünk", - vélekedett. A politikái küzdelemben persze nehéz türelmet prédikálni, mégis törekedni kell arra, hogy a nézetek szembesítése civilizált körülmények között menjen végbe - ne igyekezzünk embereket megsemmisíteni, vagy lehetetlenné tenni, hanem nézetekkel, felfogásokkal vitatkozzunk, olyan erveket sorakoztatva föl, amelyeket a társadalom elfogad. Borbándi az ország fejlődése szempontjából súlyosnak tartja azt, az otthon meggyökerezett nezetet, hogy aki nem munkából, hanem vállalkozásból keresi a kenyerét, az tisztességtelenül jut jövedelemhez, s csak nyerészkedhet vagy mások bérét kurtítja. Annak, akinek van kedve és ereje, meß kell engedi, hogy szabad kifutása legyen egeszen odáig, ameddig nem sert közösségi érdekeket. Tagadja azokat a Magyarországon megismert nézeteket, miszerint liberális gazdaságpolitikával, dolgoknak a piacgazdaságra bízásával, mint valamiféle varázslattal, minden megoldódhatnék. "Klasszikus kapitalizmus gyakorlatilag már nincs sehol" - figyelmeztet és a "megőrizve, meghaladva"- elv szerint a "harmadik ut" mellett foglal állást. A harmadik út alatt az NSZK elmúlt évtizedeinek tapasztalatait érti, amelyeket BORBÁNDI GYULA hasznosnak tart Magyarország számára is. Azt javasolja az uj kormánynak, hogy kövesse Ludwig Erhard kancellárnak, a "német csoda" atyjának gyakorlatát, aki Röpkének az 1940-es evekben megfogalmazott szociális piacgazdasagi elveit váltotta valóra. Ennek lényégé, hogy érvényesül a szabad vállalkozás, az egyéni kezdeményezés, de olyan biztonsági hálóval, amely lehetetlenné' teszi, hogy óriási vagyonok keletkezzenek, miközben a nép elszegényedik. Ennek elkerülésére a fó' biztosítékot a szakszervezeti mozgalomban a fejlett társadalombiztosításban es a szociálpolitikában látja. „ F MI VAN INDIÁBAN Mig Kelet-Európábán a kommunista pártok elvesztették - Bulgária kivételével - a nép többségének bizalmát, addig Ázsiában jelentékeny mértékben növekszik az - jelenti New Delhi, Indiából Barbara Crossette, a N.Y. Times riportere. Indiában az Indrajit Gupta vezette Kom-, munista Part a legfontosabb politikai tényező a kormányon lévő Kongresszus Párt után. Gupta "deviansok"-nak nevezi a kelet- európai kommunista partok vezetőit épp úgy, mint Gorbacsovot. India népének semmi kedve nincs a "szabad vállalkozásához^ vagy a kapitalizmushoz - allitja Gupta. TI BOR’S MEAT SPECIALTIES ( VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. Hazai módra készítve, és erdélyi izek is kaphatok 1 508 Second Ave., (78-79 utcák között) New York, N.Y. Tel: (212) 744-8292 MIT AJÁNL BORBÁNDI?
