Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-08-23 / 31. szám
Thursday, Äug. 23. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Interjú Zwack Péterrel Magyarország washingtoni nagykövetevei Beregi Tivadar, Párizs VAN GOGH BUDAPEST. Az első üzletember, akit meghívtak az alakulő budapesti sajtóklubba. Mert ide üzletemberkent hívták meg, az interjút is hangsúlyozottan úgy adja, mint lehetséges washingtoni nagykövet, mint jelöltje a kormánykoalíciónak.- Nem fél attól, hogy önről Amerikában mindenkinek az Unicum jut majd eszébe? Zwack Péter egy kicsit elcsodálkozik, azűtan a fejét rázza. - Az üzletet es a diplomáciai munkámat szigorúan elválasztom egymástól.- A magyar állampolgárságát már megkapta? , ( i i f- Igen, és kék útlevelem is van mar. Es amint megtörténik (kinevezésein, lemondok az amerikai állampolgárságról. Ez volt a legnehezebb döntesem, mert az állampolgárság nem ing, amit az ember levesz magáról. Es Amerika nagyon jo volt hozzám.- Nincs önben szorongás?- Nincs. Pontosabban, ami van, az abból adódik, hogy meg kell szoknom: ez a beosztás sok bürokráciával jár. Bár megígértek a legnagyobb mozgásszabadságot es azt, hogy az adminisztrációval nekem viszony-^ lag keveset kell foglalkoznom. Magátol a nagyköveti munkától nem félek.- De nem is olyan reg azt mondta, hogy politikával nem foglalkozik.- Szerintem a diplomácia nem politika. A követség olyan, mint egy vállalkozás. A követ azért felel a kormánynak es a társadalomnak, hogy jól vezesse ezt a vállalkozást. Az a doljjja, hogy "eladja" az országot, megfelelő erkölcsi és gazdasági képet alakítson ki róla külföldön. És en küldetésnek érzem azt, hogy Magyarországról jó képet alakítsak ki Amerikában.- Eddig meglehetősen óvatos volt az amerikai tőke,még a Bush elnök által megígért segítséget sem kaptuk meg teljes egészében.- Éppen az lesz a feladatom, hogy a kongresszusban és az üzleti világban "lobbizással" meggyőzzem a tőkét, erdemes ide invesztálni. S,S,- Halálának 100. A nagy holland festó több, mint 130 képét állítják ki most az amsterdami Van Gogh Múzeumban és ugyanakkor az otterloi Krol- ler Muller képtárban láthatóak Van Gogh kevésbé ismert ceruzarajzai. Ez a kiállítás lesz 1990-ben a nemzetközi festőművészet legkiemelkedőbb eseménye. Van Gogh Groot-Zundertben született 1853-ben protestáns papcsaládból. Tizenhat evesen egy hágai képgalériában dolgozott, hogy művészeti ismereteit tökéletesítse. Ugyanilyen állásban volt Brüsszelben, Londonban és Párizsban. Huszonnégy éves korában misztikus vágyak vonzzák és teológiai tanulmányokra adja magát. Hisz misszionáriusi küldetésében es a belga Borinage-szénbánya munkásaihoz megy prédikálni. Egy ideig igy élt Belgiumban meggyőződve arról, hogy megmutatta a nagyon szegény banya munkásoknak a "világosság és a boldogság útját, amely az Isten felé vezet." Legjobb életrajzírói szerint az extatikus művészét keresésekor a fiatal Van Gogh felfedezte képességét a festészethez, valami különleges illuminációval, gondolva, hogy igy még jobban fogja szolgálni az Istent, az emberiséget, a dolgok igazságát képkompozicióinak eredeti új és kiforrott technikájával. Erősen serkentve, buzdítva ebben az elhatározásában Theodore bátyjával először is a rajztechnikát kezdte alaposan elsajátítani. S amikor 31 éves korában visszatért a családi házba, hozzáfogott első nagy dimenziójú képei megfestéséhez. A Szövök, a Krumplievokben nem volt szándékában a szépét, a fantasztikumot kifejezni és ábrázolni, hanem inkább az emberi fájdalmak mélységet, sötét színezéssel. Ezek az első képei érzékeltetni akarták a bérmunkások és a kihasznált parasztok helyzetének drámai valóságát. Párizsba ment, hogy most már ott rendezze be műhelyét. Megismerkedett Tanguy apóval, az impresszionistákkal, a pointillistákkal, Gauguin, Seurat, Cezanne baráti körével. Azután a délvidéki Arles-ben telepedett le, amelynek meleg napfénye, a természet pompás szépsége különösképpen vonzotta. Egyébként Arles-ban festette legszebb kepeit, elfogva, elragadottan az alkotás vágyától. Éjjel-nappal dolgozott hevesen, izgatottan, szenvedéllyel csak azért, hogy a legjobb, a legszebb, a legtökéletesebb képeket hozza elő zsenijének mélységéből, nem tudva meg, hogy képeivel egyszer a világot fogja meghódítani. Azonban ennek az emberfölötti erőfeszítésnek, a lázas teremtő szenvedélynek lökése egészen meghatározatlan extázisig, hogy szolgálja a művészetet és Istent, előidézte Van Gogh megdöbbentő kimerülését. Legyengülve a sokszori böjtöktől, az állandó nélkülözéstől, amelyek idegrendszerét megrendítették; következtek a veszélyesen súlyos neurotikus krízisek és ilyen pszichikai zavar idejen Gauguint egy borotvával megfenyegette. Tó'bbszÖri öngyilkossági kísérlet után tele lelkiismeretfurdalással, bünbánattal élve, megbüntette önmagát. Levágta egyik fülét es elküldte egy prostituáltnak. A helyi lakosság megrémülve látta ezeket, ezért Van Goghnak el kellett hagynia Arles városát. Szomorú, reménytelen volt, mert évfordulójára nem tudott többé Arles-ban a meleg napsütés alatt festeni. Lemondva, megalázva, szerencsétlenségében kedvetlen, melankolikus lett. Kény- szeritették, hogy egy évre Auvers-sur-Oise- ba, egy észak franciaországi faluba vonuljon, ahol bátyja elhelyezte Gachet orvos neurológiai (intézetében. Lassacskán visszanyerte kedvet a festéshez annyira, hogy életének utolsó két évében 350 képet festett és újra magával ragadta az alkotás szédülete, friss lendülete. Ámde a búskomorság érzése ezentúl nem hagyta nyugodni, vele élt éjjel-nappal, mint egy elmaradhatatlan kényszerképzet. Mert tudatában volt anyagi, morális, fiziológiai és neurotikus bajainak, tudva azt is, hogy az ó nyomorúságának sohasem lesz vege. 1890 Julius 27-én nem a cellájában, hanem a napfényes réten, ahol virágzott a vörös pipacs, amit Van Gogh annyira szeretett reménytelenségében "elérve a nyomor legnagyobb mélységét" revolverrrel végzett magával. Hat hónappal később jóságos, szeretett, gyengéd, vigasztalhatatlan bátyja követte a halálba. Elvonatkoztatva misztikus koncepciójától, amelyben Van Gogh egyesítette a festőművészetet az isteni divinációval, - nem fogjuk most vitatni ennek etikai vagy vallásfilozófiai érvényét, minthogy ez nala pusztán lelkiismereti probléma volt -, enélkúl is a zseni műalkotása jelenik meg befejezett tisztaságában, kiegyensúlyozottságában, olykor szimbolizálva, meglepő logikai nagyszerűségben* A komor realizmus első periódusa után Van Gogh kitűnő szinérzékével a tónusok kecses, élénk, friss változatait, a sárga, ibolyaszin, vörös, kék színárnyalatait kereste, amelyek sokkal vonzóbbak voltak és a termeszét szépségeit jelenítették meg olykor Rembrandt, Delacroix, Millet palettájára emlékeztetve. Elég ennek a festő géniusznak és technikájának illusztrálására megemlíteni: Kalapos önarckép pipával, a Postás Roulin portréja, Búzamező Ciprussal, Napraforgók, az Arles-i hid, a Búza vető, a Szék és a pipa, tFoglyok, Ciprusok, és Éjjeli nap alatt, az Éjjeli kávéház, Adeline Ravon arcképe, TinquetaiUe hídja, Vincent alvószobája, a Kaszáló Arle- sienne című képeit. "Nála - írja egy francia mukritikus^z ecset meghatározza a színek, vonalak, a föld es az ég ritmusát. Mennyi a fénysugár és a mozdulat, az intenzitás csodálata. Ennek a hevességnek és lágyságnak, szelídségnek a keresése, amely annyira jellemzi Van Gogh temperamentumát, arculatát, ezt a két sajátos vonást megtaláljuk még akkor is, amikor az Auvers—sur-Oise elmegyógyintézetébe menekült az őrület orvoslásáért. Az élet realitásainak és a pillanatnyi impresszióknak festészeti interpretációját látjuk és felfedezzük Van Gogh alkotó zsenijének titkát, amit sem korának vetély- tarsai, sem közepes tehetségű féltékenyek sohasem vonták kétségbe. Nem botrányos és lázitó-e azonban az, hogy Van Gogh nyomorüságos életében csak egy festményét tudta eladni, de azt is milyen olcsón? Csak azért, hogy ne haljon ehen! Ma festményeiből a képkereskedők, merkantilisták dollármilliókat keresnek. De ez a meg nem értett, alábecsült zsenik sorsának iróniája volt a XIX. század vége felé. s—a— MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL j LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON U anélkül, hogy külföldi állampolgárságát es jogait feladja Hotel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk. | Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. EMPIRE STATE BUILDING 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, NY 10118 Telefon: (212) 695-2245 Este: (212) 684-2175
