Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)
1990-07-19 / 29. szám
Amerikai Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2,1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XLIV. No. 29. Thursday, July 19. 1990. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 A HOUSTONI KONFERENCIA A hidegháború utáni korszak elsb nagy nemzetközi konferenciáján nyilvánvaló lett Németország megnövekedett befolyása nemzetközi téren. Annak ellenere, hogy az USA ellenezte az azonnali pénzügyi segítséget a Szovjetuniónak, Kohl kancellár kitartott amellett, hogy Németország 16 millárd dollárnyi pénzügyi hitelt és segélyt fog adni Gorbacsovnak. A japánok pedig - ugyancsak USA ellenzése dacára-gazdasá- gi támogatásban fogják részesíteni Kínát. Az európai nagyhatalmak nem voltak hajlandók leszállítani a farmereknek adott támogatást, amit az USA Követelt tőlük. Az USA viszont nem volt hajlandó elfogadni a konferencia javaslatait a környezetvédelemről azzal érvelve, hogy az fokozná a munkanélküliséget Amerikában. Szóval nézeteltérések a "Nagy 7" (USA, Anglia, Japán, Franciaorszag, Olaszország, Németország és Kanada) között megmaradtak, de a konferencia mégis a kölcsönös megértés szellemében oszlott fel. BOTRÁNY ANGLIÁBAN LONDON. Országszerte nagy meghökkenést keltett Nicholas Ridley, kereskedelmi miniszter nyilatkozata a Spectator nevű folyóiratban. E szerint a németek készültek Európa meghódítására, nincs, aki ellenálljon nekik, Franciaország úgy viselkedik, mint a németek "kutyuskája". És ha megalakul az Európai Közösség, akkor az azt jelentené, mintha behódoltunk volna egy új Hitlernek! A Munkás Párt követeli Ridley azonnali lemondását. Németországban a Szabad Demokrata Part elnöke kijelentette, hogy Ridley vagy részeg volt, amikor kijelentését tette, vagy pedig dühös azért, mert az angolok nem nyerték meg a Világkupát! Ridley visszavonta kijelentését, majd politikai nyomásra lemondott tisztségéről. v A "NEM TUDOM" PÁRT Valami 140 évvel ezelőtt egy csomó amerikai, politikai szervezetet alakított. Kezdetben a "Csillagsávos Lobogó Pártja" volt a nevük, később azonban átváltoztatták "Amerika Part"-ra. Jelszavuk ez volt: Kiebrudalni a katolikusokat, kiebrudalni - németeket, kiebrudalni a feketéket, kiebrudalni a zsidókat. De ha valaki kérdezősködött!; pártjuk iránt, ezt válaszolták: "Nem tudok semmit." (I know nothing.) Ezzel a névvel kerültek be Amerika történetébe: "Know nothing Party." Egyetlen elnököt sikerült megválasztaniuk: Millard Fillmore-t. Utána azonban eltűntek a sülyesztőben. Jelenkori utódaik azok a szervezetek, amelyekről lapunk ezen az oldalán Írunk Neo-náci mozgalmak. Amerikában címen. Náci jellegű szervezetek az amerikai politikai és társadalmi élet legszélsőségesebb réteget alkotják, de veszélyes lenne lebecsülni jelentősegüket. E szervezetek, a "Fehér Arja Ellenállás", a "Börfejúek", a "Posse Comitatus" és a Ku-Klux-Klan tagjai, a gyűlölet apostolai, valójában maguk is áldozatai a korszellemnek, a mélyreható gazdasági torzulásoknak, az atomkorszak által kiváltott különböző méretű lelki betegségeknek, az óntudatválságoknak. Bár ezek a szervezetek önmagukban, vagy együttesen természetesen nem jelentenek még komoly veszélyt az amerikai társadalmi rendre, de - visszagondolva századunk történelmére, amely arról tanúskodik, hogy beteg, válságos időszakokban rendellenes, gyűlöletre alapozott alakulatok milyen veszélyes gyorsasággal növik ki magukat uralkodó mozgalmakká - súlyos hibát követnénk el, sőt vétkeznénk a jövő nemzedékkel szemben, ha nem figyelnénk fel rájuk, nem próbálnánk elemezni őket és ellenszereket kidolgozni hatástalanításukra. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy volt Ku-Klux- Klan vezér már bejuthatott Louisiana állam törvényhozó testületébe es készül arra, hogy szenátorként jelentkezzen a washingtoni kongresszusban. Ha ehhez hozzátesszük,hogy a republikánus párt nem tartózkodott kimondott rasszista módszerek használatától az 1988-as elnökválasztáskor (amikor egy elitéit fekete, Willie Horton esete'ert a demokrata jelöltet, Dukakist r tették felelőssé és igy nyerték meg a választást); ha arra gondolunk, hogy Reagan elnök szükségesnek látta náci katonák sírja előtt tisztelegni (Bitburg)-, ha eszünkbe jut, hogy Bush választási kampanyaban a nemzetiségi csoportban egy volt nyilas működhetett, akkor rá kell jönnünk arra, hogy ilyen légkörben válság esetén kifejlődhetnek a náci mozgalmak. A "Klanwatch" nevű szervezet felmérése szerint jelenleg a következő neo-náci mozgalmak működnek az Egyesült Államokban. (Földrajzi elhelyezkedésüket illusztráló térképet a 4. oldalon közöljük.) 1.) Kimondott náci szervezetek. Ezeknek tagjai náci egyenruhát viselnek, szervezetűket George Lincoln Rockwell alapította 1959-ben. (folytatás a 2. oldalon...) KI NYERTE MEG A HIDEGHÁBORÚT ? 43 évvel ezelőtt George Kennan, az USA moszkvai nagykövete cikket irt egy amerikai folyóiratban, amelyben azt állította, hogy ha az USA gazdasági és politikai zárlat alá helyezi a Szovjetuniót néhány évtizedre, akkor a szovjet vagy szét fog hullni, vagy pedig lényegileg meg fog változni. Napjainkban e történelmi változás tanúi vagyunk. A változás az USA nyomásának volt a következménye. Olyan fegyverkezési versenybe kényszeritette a szovjetet, amely tönkretette gazdaságát, elidegenítette azokat, akik erkölcsi és szeUemi vezetést vártak tőle. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy azok, akik eUenezték Amerika hidegháborús politikáját, s ezekhez később már Kennan is csatlakozott, tisztán látták, hogy mi lesz e politika következménye magára az USA-ra, hogy ez a politika aláássa majd demokratikus intézményeinket. Nem szűntek meg figyelmeztetni bennünket, hogy ha az USA "győzni" fog, akkor a Nyugat és elsősorban maga az USA is nagyon nagy árat fog fizetni érte. Mar mindjárt a hidegháború elején Walter Lippmann, kiváló politikai iró, megjósolta, hogy az USA kénytelen lesz egész sereg csatlós állammal szövetkezni és ezek a csatlós államok idővel vezető szerephez fognak jutni. Hogy bebizonyítsuk, hogy mi védelmezői vagyunk minden antikom- munista államnak, sorozatos katonai kalandba fogunk sodródni, amelyek ellentétben állnak igazi nemzeti érdekeinkkel. Az, ami Vietnamban történt, s amelynek következményeitől a mai napig sem szabadultunk meg, bizonyítja ezen megállapítás helyességét. Azok, akik kritizálták az USA külpolitikáját, rámutattak arra, hogy ez az elszigetelési politika (containment) súlyos eltorzulásokat fog okozni az ország közgazdaságában. A katonai kiadások eltereltek a szükséges befektetéseket iparunk modernizálásától, kibővítésétől, ami gyengítette exportképességünket es egyre inkább kényszeritett bennünket külföldi behozatalra. Azok a nemzetek, amelyeket nem terheltek óriási katonai kiadások, mint Nyugat-Németország és Japán, fölülmúltak bennünket termelékenységben, elhódították tőlünk külföldi piacaink egy részét és végül jelentékeny tért nyertek itt az USA-ban is. De az elszigetelési politika gazdasági következményei eltörpültek azon súlyos sebek mögött, amelyeket ez a politika az amerikai társadalom lelkületűben okozott. A külpolitikával való elfoglaltság miatt elhanyagoltuk az alapvető hazai reformokat. A titkos rendőrség kiterjesztése, a döntéshozatalnak a Fehér Házra való koncentrálása, botrányok magas politikai körökben lettek ennek a következményei. Mindez aláásta a kormányban való bizalmat. A lakosságnak alig fele vesz részt a választásokban. Iskolarendszerünk, közlekedési rendszerünk válsága csak egy kis hanyada az árnak, amit e politikáért fizetünk. Ha azt mondjuk, hogy a Nyugat nyerte meg a hidegháborút, ebből a győzelemből Amerikának vajmi keve's rész jutott. Inkább azt mondhatjuk, hogy a hidegháborúban a két ellenfél súlyosan meggyengítette Önmagát. A "győzelmet" Ny.Nemet- ország és Japán élvezi. (C. Lash történész, eevetemi tanar cikke.) NEO-NÁCI MOZGALMAK AMERIKÁBAN (Elinor Lange riportja a NATION c. hetilap július 23-ai számában.)
