Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-01 / 9. szám
Thursday, . March 1. 1990 AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Szemet hunyunk problémáink fölött A Szovjetuniótól kezdve i Dél-Afrikáig, a világ csaknem minden részeben hatalmas mozgalmak indultak útjukra. A népek hozzálátták régóta húzódé problémáik megoldáséhoz. Egy ország kivételével. És ez az ország az Egyesült Államok. Pedig itt is vannak problémák. És ez nem titok. Elnöki bizottságok tanulmányozzák a problémák tucatjait. Vegyük például a közoktatást. Az USA ma azon országok közé tartozik, amelyek nem fektetnek nagy hangsúlyt az ifjúság nevelésére és oktatására. Ennek következményei már kezdenek mutatkozni abban is, hogy más országok már szinte felülmúlnak bennünket a tudomány és technika terén. Az 1988- as kampányban Bush elnök fennhangon ígérte: "A közoktatás elnöke leszek, ha megválasztotok." Megválasztották és az elnök az idei költségvetésben lényegesen csökkentette a tavalyi összeget a közoktatásra. Az egészségügy minden társadalmi rétégét érint, szegényt, gazdagot, egyaránt. Ma az Egyesült Államok egyike ama két iparilag fejlett országnak, ahol nincs állami egészségügyi program. Az az amerikai, aki megengedheti magának, vasáról kórházi biztosítást, de egyre magasabb árak mellett. De 40 millió amerikainak nincs semmilyen beteg- vagy kórházi biztosítása. Pirulnunk kell azért is, mert a gyermek- halandóság ebben az országban magasabb, mint számos nálunk sokkalta szegényebb államban. A nagyvárosokban a kórhazak egyre kevésbé kepesek betölteni hivatásukat. Nincs elég ágy, nincs elég ápoló, mert nincs rá pénz. Pirulnunk kell a hajléktalanok milliói fölött. Ki hitte volna még néhány évvel ezelőtt is, hogy megszokott látvány lesz az utcasarkokon fekvő, vagy az állomásokon éjszakára meghúzódó emberek tucatjai. Országosan három millióra teszik szamukat. És a környezetvédelem! A választási kampányban Bush elnök azt is kijelentette, hogy egyebek között a környezetvédelem elnöke lesz. Igaz, az elnök egy arra megfelelő embert nevezett ki környezetvédelmi miniszternek. De ez az ember csaknem teljesen tehetetlen, valahányszor a környezet védelmében intézkedik az elnök, akit Sununu befolyásol. így elvetnek minden jöszándékú javaslatot. Az elnök politikája egy régi történetet juttat eszer ,be, amelyben a kislány megkérdi a mamáját, hogy mehet-e fürödni. Erre a mama azt válaszolja: "Csak menj lányom, akaszd fel a ruhádat a fűzfára, de ne menj közel a vízhez!" Antony Lewis NY. Times REAGAN TAGAD WASHINGTON, D.C. Nyilvánosságra hozták Reagan, volt elnök filmre rögzített tanuvallomá: át, amely szerint 8 nem adott utasítást Poindexter volt elnöki biztonsági tanácsadónak törvénysértésre. A vád alatt lévő Poindexter ugyanis azt állítja, hogy ő Reagan elnök utasítására fordította az iráni fegyverszállításból bejött összegeket a nicaraguai kontrák támogatására, amelyet annak idején tiltott a törvény. ( , "Én csupán titkos fegyverszállitmanyra adtam utasítást" - mondta Reagan - aki ettől eltekintve úgy tett, mintha már nem emlékezne semmire. OLVASÓINKHOZ MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB TŐZSDEBOTRÁNYA Ezzel az első oldalas cimmel foglalkozik a new yorki tőzsdevilág egyik vezető hetilapja, a "Barron's" a Drexel-Bumham cég csődje hátterének ismertetésével. Példa nélkül áll az amerikai pénzvilág, speciálisan a Wall Street - botrányokban ugyancsak bővelkedő történetében -, ez a botrány, a Drexel-Burnham tőzsdecég csődje. Egy névleg három milliárd 600 millió dollárnyi vagyonnal rendelkező cég csukta be a boltot, szélnek eresztve 5.300 tőzsdeügynököt és irodai alkalmazottat, milliárdos károkat okozva befektetőknek, takarékbankoknak, biztositó vállalatoknak és nyugdíjalapoknak. A Drexel cég a Reagan-korszakban, a nyolcvanas években tornászta fel magát a legsikeresebb Wall Street-i tőzsdeügynökségek soraba. Egyik törtető alkalmazottja, egy agresszív, minden hájjal megként fiatalember, Michael Miiken a szó legteljesebb értelmében egy új tőzsdei "spanyolviaszt" fedezett fel: hogyan lehet kétes értékű kötvényekkel (junk bonds) milliárdokat csinálni. 1984 és 1989 között a Drexel cég nem kevesebb, mint 20 milliárd dollárt harácsolt össze üzletek vásárlásából (leveraged buy-out, LBO az angol kifejezés ezekre) származó jutalékokból. E felelőtlen, lelki- ismeretlen üzlet vásárlásoknak egyik kiemelkedő áldozata a legtöbb amerikai háziasszony által jól ismert Safeway élelmiszerüzlet-lánc volt. A Safeway-t a Drexel cég közreműködésével a Kohlberg, Kravis & Roberts cég vásárolta meg. A Safeway jólmenőelelmiszer-kereskedelmi vállalatnak 1986-ban 2200 boltja volt melyekben 172.000 ember dolgozott. Miután ezek a cápák megszerezték a junk bondok révén az ellenőrzést a cég fölött, bezártak több, mint ezer üzletet és elbocsátottak több, mint 60.000 alkalmazottat. Valamennyien szakszervezeti tagok voltak, akik közül sokan egész életükben e cégnek dolgoztak. Ezt jelenti a gyakorlatban a "junk bond" alkalmazása és általában a felelőtlen tőzsdei spekuláció. Az elmúlt hat év folyamán a Safeway-hez hasonló felvásárlások következtében több, mint egy millió amerikai munkás vesztette el állását. A legtöbb tőzsdei spekuláció olyan, mint a szappanbuborék és mint ilyen, előbb-utóbb szétpattan. Ez történt a legnagyobb spekulativ Wall Streeti céggel, a Drexel-Burnham- mal is. A Wall Street Journal, amely időnként őszinte riportokat közöl nem sak a politikai, de az üzleti életről is, megállapította egyik legutóbbi számában, hogy a Drexel cég csődje csak a kezdet. A legnagyobb amerikai cégek tucatjai vannak terhelve lehetetlenül magas kamatú kötvényekkel. KIKET VESZÉLYEZTET A DREXEL CSŐD? Az utóbbi tiz év alatt kiadott kb. 200 milliárd dolláros un. "hulladek-kótvények", (melyeknek eladásából a Drexel cég és Michael Miiken fantasztikus prémiumot szerzett) 30 százaléka Mutual Fundok bir(folytatás a 4. oldalon) "Megenyhült a lég, vidul a határ..." és mi újra itt vagyunk tavaszi üdvözletünkkel és kérelmünkkel olvasóinkhoz, hogy segítsenek nekünk az idén is biztosítani lapunk zavartalan megjelenését. Még a XX. század viharos éveiben is példátlanul álló változásokon megy át az emberiség, köztük szülőhazánk és annak népe. De nagy társadalmi problémákká! találja magát szemben fogadott hazánk népe is. Nincs egyetlen más magyar lap, amely az események olyan mélyreható elemzését adja hét-hét után az amerikai magyarságnak, amely jobban megértetné velük az események hatterét, jelentőséget, mint a Magyar Szó. Szeretnénk folytatni ebbeli munkánkat. Mi több, szeretnénk lapunkat még jobbá, tartalmasabba tenni. Szeretnénk, hogy ezentúl minden héten 12 oldalon jelentethetnénk meg a lapot, kiküszöbölve a minden második heti 8 oldalas kiadást. Ha olvasóink is óhajtják ezt, ha megadják nekünk támogatásukat, akkor véghez tudjuk vinni terveinket. Az elmúlt évben súlyos csapás érte lapunkat es olvasótáborunkat, elsősorban a cali- forniai magyarságot a Los Angelesi Munkás Otthon megszüntetésével. Az otthon aktivistái révén minden évben hatalmas támogatást kapott lapunk. Kérjük olvasóinkat, pótolják a nagy tírt, amelyet e "munkás templom" bezárása keltett. Ahhoz, hogy feladatunknak eleget tudjunk tenni, arra volna szükség, hogy minden olvasónk, lapunk minden hü barátja legalább 50 dollárral járulna hozzá a kampányunkhoz^ Annak, aki legalább 100 dollárt küld be, egy nagyon szép, értékes művészeti albumot fogunk küldeni hálánk jeléül ajándékként. Kérjük, töltse ki az alanti szelvényt es juttassa el hozzánk postafordultával. A Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága * AZ 1990-ES KAMPÁNYKVÓTÁK ÁLLAMOK SZERINT New York $ 10.000.Florida 8.000.California 3.000.Canada 3.000.New Jersey 1.500.Pennsylvania 1.000.Ohio 500.Michigan 500.Illinois 500.Indiana 500.Connecticut 250.Dist. of Columbia 250.Vegyes államok 1000.összesen: $ 30.000.Amerikai Magyar Szó 130. E. 16th Street New York, N.Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottság Megértettem felhívásukat és ide mellékelve küldöm adományomat $.....őszszegben. Nevem:.................................. Címem:..................................
