Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-01 / 9. szám

Amerikai ARA 50 CENT MAGYAR SZÓ Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XLV. No. 9. Thursday, March 1. 1990 AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Mi újság Magyarországon­A Magyar Nemzeti Bank február 20—i hatállyal 2 százalékkal leértékelte a forin­tot. A mostani leértékeléssel a Magyar Nemzeti Bank 1990-re kimerítette hatás­körét, mivel egész évre plusz-minusz 5 százalékkal változtathat a forint árfolya­mán, s ezt a mostani intézkedéssel az év eleje éta megtette. Kényszerszabadságra küldtek a Csepel Autógyár t'óbbj mint hatszáz ( dolgozóját, mert leállítottak a járműgyártó részleget. A döntés oka, hogy legnagyobb megrende­lőjük, az Ikarus több mint egy milliárd forinttal tartozik az autógyárnak. Az Ika­rus tartós fizetésképtelensege miatt kény­szerültek a konvertibilis exportot kiveve leállítani az autóbusz fenékvázak szállí­tását. A döntés láncolatot indított el, mert ugyancsak arról érkezett hir, hogy az Ika­rus is leáll. ^ A Magyar Politikatudományi Társaság febr. 19-i viatülésén Horn Gyula külügymi­niszter kifejtette: ahhoz, hogy Kozép-Kelet- Európa és Nyugat Európa között ne táguljon tovább a meglévő szakadék, egységes es demokratikus Európát kell létrehozni. Ez oly módon lehetséges, hogy a Helsinkiben lefektetett elveket tovább^ kell bővíteni, úgy, hogy az ajánlások helyébe fokozatosan a kötelezettségek lépjenek. Ez uj szemlelet­módot hozhat magával, melynek keretében végső soron még hazank NATO tagságát sem lehet kizárni. A külügyminiszter a nem távoli jövőben elképzelhetitek tart­ja egy európai kollektiv védelmi-biztonsági rendszer kialakítását. S ehhez az üt többek között azon keresztül vezet, hogy hazánk is szorosabb együttműködést alakítson ki a NATO különböző - mindenekelőtt poli­tikai - szervezeteivel. A Reuter hosszú Írást szentelt Horn Gyula kijelentésének - amely szerint a külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarorszag majdan belepjen a NATO politikai szervezetébe, s rámutatott: Buda­pesten nyugati diplomaták meglepetéssel fogadták a megjegyzést, mert eltér a koráb­bi magyar állásponttól, amely szerint mind­két katonai szövetségnek fel kellene osz- lania, Magyarország pedig hosszútávon semlegességre törekszik. A diplomaták szerint a kijelentés összefüggésbe hozható a választásokkal, amennyiben "az ilyesmi kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából". • BUDAPEST. A Magyar Nemzeti Bank jelen­tése szerint Magyarországnak az idén további 2,5 milliárd dollár hitelre van szüksége adósságai törlesztéséhez és devizatartalé­kai csekély mértékű emeléséhez. Tavaly év végén az ország külföldi adóssága 29.7 milliárd dollárt tett ki. A törlesztés idén 1.7 _ milliárd, a kamatteher 1.4 milliárd dollár lesz. 50 PART VETELKEDESE EGY ÚJ POLITIKAI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁÉRT A fenti címmel kozol ( terjedelmes elemzest a New York Times febr. 22—i szama buda­pesti kulöntudosi- tója, Celestine Bohlen tollából. . . > . . * \V Az ujsagirono bevezetőjében megállapítja, hogy a kommu­nizmus hanyatlá­sa következteben keletkezett hatal­mi vákumot öt­ven kisebb-na­gyobb párt próbál­ja betölteni a március 25-én esedékes válasz­tásokon. Jeszenszky Géza, a Magyar Demok­rata Forum nem­rég az USA-ban járt külügyi szóvivője szerint ez a választás "ugrás a sötétbe". A legnagyobb harc a nyugat-barát Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a cent­rista-nacionalista Mapfyap Demokrata Fórum (MDF) között várható. Ok, valamint a Kis­gazdapart - a cikk szerint - külön-külón a szavazok 15-20 százalékának támogatá­sara számíthatnak. Bohlen szerint még nem biztos, hogy ki lesz a győztes, de az biztos, hogy a "kommunisták lesznek a vesztesek". Az MSZP várhatóan a negyedik helyet szerzi meg, de a három legerősebb ellenzéki part közül egyik sem hajlandó koalícióra lépni a volt állampárt utódjával. A kelet- európai változások elhessegették a félel­met Moszkva esetleges beavatkozásától. A part tulajdonával és az állambiztonsági szervek illegális tevékenységével kapcso­latos botrányok is rontották az MSZP esélye­it. Az is kérdéses, hogy az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, a növekvő infláció és munkanélküliség, valamint a változásoktól való félelem miként befolyásolja a válasz­tók döntését. Korábban az MDF volt a legnagyobb ellenzéki erő, de határozott antikommunis- ta politikájával felzárkózott mellé az SZDSZ. Az MDF-nek ártott túlfeszített nacionalizmusa és néhány vezetőjének antiszemita megnyilvanulasa. "Az emberek valójában kevesebbet gon­dolnak magyarságukra, mint arra, hogy az ország hogyan válhatna Ausztriához vagy Finnországhoz hasonlóvá" - mon­dotta Levendel Adam, a budapesti közvé- leménykutato intézet vezetője. A Kisgazda Párt az elmúlt félévben meghá­romszorozta támogatóinak számát. Ezt elsősorban a föld magántulajdonba való visszaadásának követelésevei erte el. Bár a két legerősebb ellenzéki párt között komoly ellentétek vannak, mégis várható, hogy a választások után koalícióra lépnek. Az ujságirónő érdekes elemzését a mar idézett Jeszenszky Géza szavaival zárja, aki szerint "A jelenlegi, szinte háborús helyzetben nemzeti összefogásra van szükség, ezért nem kívánatos, hogy egy erős ellenzék jöjjön létre." Bush-Kohl találkozó Bush amerikai elnök es Kohl nyugat-nemet kancellár február 24-25-én Camp Davidben megtartott találkozón vitatták meg a német újraegyesítés kérdéseit. A találkozó után tartott sajtótájékoz­tatón a két politikus elsősorban arról igye­kezett meggyőzni az újságírókat, és rajtuk keresztül a világ közvéleményét, hogy (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom