Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-15 / 7. szám

Thursday, Feb. 15. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Bányászni a Déli-sarkon? Meg kell védeni a Déli-sarkvidéket, eb­ben egyetértettek az Antarktisz Egyezmény aláírói. A védelem mikéntjét illetően azonban megoszlanak a vélemények. "Van-e félelmetesebb látvány, mint ez a néma, széljárta végtelen?" Robert Schott britt sarkkutató tette fel ezt a kérdést, mielőtt maga is áldozatul esett a Deli-sark fagyos pusztaságának. A válasz pedig: igen, van. Nevezetesen a kontinens megroha- nása olaj, szén, nemesércek és turista örömök reményében. A tudósok többsége azon a véleményen van, hogy az érzékeny déli-sarki környe­zet nem képes megbirkózni az emberi tevé­kenységgel elkerülhetetlenül együttjáró szennyezéssel. A Greenpeace International és más környezetvédő csoportok még a kutatási céllal a kontinensen lévő mint­egy 50 települést is azzal vádolták, hogy bepiszkítják a területet. Januárban súlyos válságot okozott, amikor az argentin iizem- anyag-szállitó hajó, a Bahia Paraiso elsüly- lyedt az Antarktisz közelében lévő egyik sziget mellett, és a kiömlő dízelolaj felbe­csülhetetlen károkat okozott a kontinens szélén fekvő és a tengerben élő ökoszisz­témáknak. Októberben az 1959-es Antarktisz Egyez­mény 39 aláírója arról tanácskozott Párizs­ban, hogy hogyan lehetne megvédeni a kontinenst. Abban egyetértettek, hogy sürgősen tenni kell valamit. "Kötelessé­günk, hogy megóvjuk a terület tisztaságát" mondta Michel Rocard francia miniszterelnök. A cél megvalósítását azonban akadályozza az egyre hevesebb vita, amely a fosztogatók elleni védelem mikéntjéről bontakozott ki. A központi kérdés a bányászat engedélye­zése, illetve betiltása. Júniusban az Antarktisz Egyezmény 33 aláírója Wellingtonban egy megállapodást kezdeményezett, ami a talajkutatás, feltárás és bányászat kérdését szabályozná. Tálán még évek múlva sem lesz olyan technológia, amelynek segitségével hozzá lehetne férni ahhoz az ércvagyonhoz, ami egyes geológusok szerint a terület - helyenként 3 mérföld vastag - jégpáncélja alatt rejlik. A bányászatra vonatkozó, ha mégoly szigorú szabályok megfogalmazásaval is, az érintettek alkalmat adtak a fosztogatásra. Néhány kormány azóta elhatárolta magát a megállapodásban foglaltaktól. Augusztus­ban Ausztrália és Franciaország - két ország a hét közül, amelyeknek területi követelé­seik vannak a kontinensre és egyetértésük ezért feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a wellingtoni megállapodás egyáltalán e’rvénybe léphessen - megtagadta a támogatást. Canberra és Párizs követelte továbbá, hogy az Antarktisz legyen termé­szetvédelmi terület. Ezt a lépést melegen üdvözölték a kör­nyezetvédők, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a hideg földtömeg életbevágóan fontos szerepet játszik a Föld éghajlatá­nak szabályozásában. A viszonylag ősi környezet révén a kontinens értékes labora­tóriumként szolgálhat az olyan fegyegetö változások vizsgálatában, mint az ózon- csÖkkenés és a melegház hatas. "Az Antark­tisz állandó, szennyezetlen mérőállomás lehet a számunkra, ahonnan felbecsülhet­jük, hogy mi történik a világban", mondta a párizsi találkozón Cassandra Phillips, a Worldwide Fund for Nature képviselője. A tárgyaló felek további vitákba bocsát­kozták, de a megállapodást nem sikerült befejezni. — Mezei András beszélgetése Egri Györggyel — Sarlós András magyaror­szági megbízottja, tanács­adója vagyok - kezdi Egri a beszélgetést. O 1956-ban hagyta el Magyarországot, s szépitgetés nélkül ma is elmondja, hogy valaha kommunista volt. 1956-ban szabadságharcos lett. Ma egyike az amerikai kontinens legismertebb beruházási tanácsadóinak és tőkekezelőinek.- Nagyon gazdag? Sokan vannak, akik a saját vagyonukkal jóval gazdagabbak, mint ó. De azok között, akik idegen tókék forgatásával foglalkoznak, akikben a nagytőke teljes mértékig megbízik, azok között vezető helyet foglal el. Ö az a beruházási tanácsadó, akinek hetven ügyfele közül tizenöt-husz a világ vezető cégeinek ranglistáján igen előkelő helyet foglal el. így például Ronald Lauder az Estéé Lauder kozmetikai cég egyik tulajdonosa. A Reichman család, a York Olimpia Irodaépitö Vállalat tulajdonosai, akik a Forbes Magazin szerint a világ ötödik helyén vannak gazdagságban, nem maradnának vacsora nélkül akkor sem, ha a privát vagyonukból kifizetnék a magyar államadósságot. Sarlós András ügyfelei közt ott van a NOVA, az észak-amerikai kontinens legnagyobb petrokémiai vállalkozása. Hadd ne soroljam tovább - sokan vannak.- Sarlós: altruista? Jóember, Mentóan- gyal? , ,- Másfél éve ismerte fel, hogy a politikai változások, melyek az un. szocialista tábo­ron belül elkerülhetetlenek, hatalmas gaz­dasági lehetőséget nyitnak meg. Sarlós magyar ember, épp ezért úgy gondolta, hogy a lehetőségek kiaknázását Magyar- országon kell megkezdenie. Az Ö nevében beszélek, ha azt mondom: nem jótékonysági intézményt akar csinálni. Sarlós tőkés, Sarlós üzletet akar. "NEM RABLÓ KAPITALISTÁK."-A mai modern tőkések azonban nem azonosak a múlt századi rabló kapitalis­tákkal. Úgy csinálják az üzleteket, hogy az mindenkinek hasznos legyen, ne csak a vállalkozónak. Sarlós munkájának is ki­fejezetten ez a célja. Ezért hozott be egy nyolcvanmilliós, úgynevezett első magyar pénzalapot privát vállalkozások támogatá­sára. Mar működik. Most alapit újabbat, amiről az az elképzelése, hogy az( új kez­deményezés tizenhat hónap leforgása alatt kétszázötvenmillió dollárt hoz be az ország­ba, amit teljes egészeben reprivatizációra kívánunk fordítani. Arra, hogy kialakuljon az a réteg, az az osztály, amely Magyaror­szágon szinte teljesen kihalt, és amely nél­kül egy modern társadalom elképzelhetetlen: az önállóan vállalkozó középosztály, az új polgárság kialakulásáról van szó.- Hogyan szerzitek meg a kétszázötven­millió dollárt? Mi kell hozzá Amerikában? Mi az akció ideológiája?- Az amerikai magyar lobby azt mond­ja: az Izrael államának adakozók azért vonhatják le adományaikat az adóikból, mert annak idején az amerikai zsidó lobby el tudta fogadtatni a szenátussal, hogy a huszadik század szörnyűségei után az egyik legnagyobb pozitívum Izrael állam megalakulása. Több, mint negyven évvel később kétségtelen, hogy a legpozitivabb szerepet Magyarorszag és Lengyelország vitte a sztálini tipusu diktatúrák nagy áldo­zatokkal járó megtörésével és teljes felbom- lasztásával. Az amerikai magyar lobby Sarlós úr szerint és a saját szerény véle­ményem szerint is el tudja érni, hogy a magyar átalakulást se^itö pénzbeli, gépbe­li, technológiai adakozásokat is levonhassák adóikból az amerikai magyarok, akik lega­lább háromszázezren gyakorolhatják azt a történelmi missziót, amire a kérdés vo­natkozik. Biztos vagyok benne, hogy a pénz össze fog jönni a kis- es a középvál­lalkozások megsegítésére.- A te szemedben milyen Magyarország mai helyzete?- Katasztrofális, de abban, hogy milyen lesz a jövő, optimista vagyok. Néhány éven belül Magyarország lehet Európa első kis­tigrise. A magyar népnek van egy különle­ges adottsága: (a hibákról most nem beszé­lek) a vállalkozó szellem. Ma mindenki tele van ötletekkel, mindenki nyüzsög, próbálkozik. Tiz eset közül kilencben értel­metlen, naiy a gondolat, de ha egy jó, az mar kiindulási alap. Nehezen tudom elkép­zelni, hogy Lengyelországban ugyanilyen lehetőségek nyilvánulnának meg. A lengye­leknek más erényeik vannak. A SZU-ban is nehezen tudom elképzelni a szabadpiac kialakulását. Magyarországon már látom az első tétova lépéseket. A lehetőséget.- De miből?! Kétmilliárd dollar kamatot kell törleszteni évente. Labraállni igy kép­telenség.- Mondtam volt: napjainkban befejező­dött a harmadik világháború. A nagyhatal­mak elöbb-utóbb fel fogják ismerni, és ki tudják számítani, mit spórolt meg az emberiség azzal, hogy az atomháborút sikerült kikerülnie. Minden, amit ebbe a világrészbe befektetnek, az egy töre­dékmorzsa ahhoz képest, amibe egy ilyen háború került volna. Bulgáriában Andrei Lukanov kommunis­ta kormányt alakított, miután nem tudta rábírni sem a Földműves Partot, sem a Demokratikus erők Szövetségét koalíciós kormány alakítására. TERJESSZE LAPUNKAT Pesti riport: Rohanunk-e a kapitalizmusba?

Next

/
Oldalképek
Tartalom