Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-28 / 26. szám

5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 28. 1990. Heimer György: USA: A KISVÁLLALATOK HAZÁJA A kisvállalkozásokat támogató hivatal, a Small Business Administration (SBA) elnökhelyettese, Catherine Marschall (57 éves) már hetek óta Budapesten tanulmá­nyozza a ( magyar kisvállalkozások helyzetet. A ma­gyar származású üzletasszony 1956- ban vándorolt ki, közgazdasági dip­lomáját a Miami Egyetemen sze­rezte, s rövid po­litikai pályafutása Catherina Marschall után közszolgalati hivatalba állt az SBA egyik vidéki irodájá­ban. Innen küzdötte fel magát a washing­toni irányitóközpontba. Arra a kérdésre, hogy honosithatök-e Ma­gyarországon is az amerikai módszerek, igy válaszolt: Nézze, az amerikai vállalatok 95 száza­léka legfeljebb ötszáz, de javarészt száz főnél is kevesebb alkalmazottal tevékeny­kedő kisvállalat. Mondhatnám úgy is, 3,7 millió kis cég adja a nemzeti össztermék, a GNP (Gross National Product) 43 száza­lékát, ők foglalkoztatják a munkaerő több mint felét. Igaz, hadd tegyem ehhez gyor­san hozzá, ót év alatt 90 százalékuk csod- bemegy, vagy egyszerűen megszűnik. De éppen ez az állandó mozgásban, lüktető megújulásban levő szektor - a többi ipari­lag fejlett országhoz hasonlóan - az ame­rikai gazdaság egyik legerősebb hajtóereje. A kisvállalkozásokban rejlő dinamizmust nálunk már az ötvenes években felismer­tek. Eisenhower elnöksége idején hozták létre a kisvállalkozásokért felelős hivatalt, amely ma 4500 fős apparátussal, az idén 4,5 milliárd dolláros költségvetéssel tevé­kenykedik. Ha egy kisvállalkozó bankhoz fordul kölcsönért, mi maximum 750 ezer dollár erejéig a hitel 90 százalékára garanciát vállalunk. Megjegyzem külföldiek is része­sedhetnek pénzügyi támogatásban, de csak akkor, ha a vállalkozásban többségben van az amerikai partner. Egy másik, nem kevésbé fontos, törvényben is rögzített és általunk menedzselt támogatási forma, hogy a kisvállalkozások versenghetnek az állami megrendelések 10-20 százaléká­ért. E megbízások értéke - a hadiipart nem számítva - evente 9 milliárd dollar körül mozog. Azt is lényegesnek tartom, hogy az SBA segíti az etnikai kisebbségek, mindenekelőtt a szinesbórú'ek vagy az ázsi­ai bevándorlók "grundolási" törekvéseit. A negyedik, nem kevésbé fontos csomag az oktatási, tanácsadói tevékenység. Ez változatos formákat ölt, az adokurzustól kezdve a többnapos tanfolyamokon at, egészen a kisvállalkozásokat segítő ingyenes tanácsadó irodákig. SUPPORT YOUR TRAVEL AGENT MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA’S TOURS A CRUISES 245 East 81st Strsst • Raw York, N.Y. 10021 Tsl. 212-535-3681 Tsl. 212-744-2087 DOMESTIC & INTERNATIONAL TICKETS NO SERVICE CHARGE AIR. LAND. HOTELS. CARS, TOURS. ALL APPOINTMENTS, IMMEDIATE SERVICE. OFFICIAL TRANSLATIONS, NOTARIZATIONS Open: Monday-Saturday 9 A M.—7 P.M. Saturday only till 5 P.M. A nemet hadsereg képviselői 1945. május 9 -en Berlin-Karlshorstban, a szovjet had­sereg főhadiszállásán, Sztálin kívánságára megismételtek az előző napon Reimsben, a nyugati szövetséges hatalmak es a Szov­jetunió képviselője előtt mar egyszer ki­nyilatkoztatott kapitulációjukat. Ennek értelmében május 9-en 00.01 perccel a német hadsereg az Összes hadszíntéren beszüntette további tevékenységet. Magyarország a szó szoros értelmében a földön feküdt. Az ország 1944-45-ben hadszíntér volt: hat hónapon keresztül tört rajta keresztül a front Nyugat fele. Nemcsak a szovjet es a német hadsereget kellett elviselnie, de azok fegyver társait is, a románokat, a bolgárokat, a jugoszlá­vokat és a Wehrmacht kötelékében harcoló bosnyak, illetve fehér kozák ezredeket is. Lépésről lépésre szorultak ki a néme­tek az országból és ami az útjukban, kezűk ügyébe került, azt elpusztították, szétrom­bolták, hiszen számukra a magyar föld és a magyar értekek semmit sem jelentet­tek. Sztálin csapatai sem viselkedtek másként. Nem nyugati szerzőket, va^y Nyugatra szakadt egykori magyar katonák emlékeit idézem, amikor adatokkal és számokkal tudom alátámasztani azt, amit például a reformkommunista Vas Zoltán nekem szóban, majd később - visszaemlé­kezéseiben papírra vetett: mennyire közöm­bös területnek tekintette a szovjet hadve­zetés (ünnepélyes felszabaditási Ígéretei ellenére) Magyarországot. SŐt: ellenséges terület volt, amit meg kellett hódítani, be kellett venni, úgy, mint Budapestet, 51 napos csata után. Kezdetben azonban nem igy indult a Vörös Hadsereg magyarországi hadjárata. A román átállás és a romániai gyors átvonu­lás után a szovjet vezérkar azzal számolt, hogy Magyarország napokon belül összeom­lik, illetve Horthy kormányzó sikerrel hajtja végre a német szövetségből való kiugrási tervét. így a front egyik hétről a másikra a Tiszától Nyugat-Magyaror- szágra tevődik at. Meg október 15-e után is volt egy hét, amikor Moszkvában a kato­nai illetékesek "türelmesen arra vártak, hogy Horthy október 15i felhívása, amely­ben a szovjet csapatok elleni harc megszün­tetését helyezte kilátásba", döntő hatással lesz a magyar hadseregre. Ez volt az az időszak, amikor a Vörös Hadsereg főhadi­szállásán és a Magyarországon tevékenyke­dő szovjet csapatok törzsében eluralkodott az "optimizmus": november 7,-én Buda­pesten, december 24.-en Becsben es 1945. január végén Brünnben, majd tavasszal Mün­chen körzetében állnak majd a csapatok! Nem igy történt. Október második fele­ben a 2. Ukrán Front parancsnoka kénytelen volt jelenteni Moszkvának: a Budapest elleni gyors támadás nem sikerült, csapatai a legutolsó időben csak páncélosokból 300 darabot vesztettek... Sztálin október 24 - én erre a következő, a hazai közvélemény előtt kevésbé ismert direktívával válaszolt: "Tekintve, hogy a magyar csapatok tovább folytatják harctevékenységeiket csapata­ink ellen, és együttműködnek a nemetek­kel, a Legfelső Főparancsnokság Főhadi­szállása megparancsolja, a magyar csapa­tok ellen ugyanúgy kell harcolni, mint a németek ellen, semmilyen különbséget nem téve közöttük..." Tudjuk, hogy a történelemben nincsen "ha". De itt meg kell ezt említenünk. "Ha" Horthy Miklós kormányzó józanul megfon­tolt október 15.-i, a német szövetségből kilépő kísérlete sikerül (nem rajta múlott, és ennek külön története van!), akkor Magyarország a második világháborút mind politikai, mind gazdasági téren másként végezte volna! Hiszen ez esetben nem került volna sor Budapest szétrombolásá- ra, a szovjet hadsereg nyomában megjele­nő x\;KVD nagyarányú hadifogolyszerzö deportacios kampányára (csak a polgári lakosság köréből, a mai Magyarország te­rületéről 40.000 embert vittek el!), meg­marad a régi magyar közigazgatás: a rend­őrség, a honvédség megtarthatta volna fegyverét, a "horthysta" állami berendezés (bizonyos kontroll alatt) a háború végéig minden bizonnyal működhetett volna, már csak azért is, hogy Sztálin igy bizonyítsa nyugati szövetségesei előtt: dehogy is törekszik ő a Duna-medence szovjetizálására (lásd erről részletesen Gero Ernő eddig kiadatlan visszaemlékezéseit 1942-1945-ról). Magyarország embervesztesege is jóval kisebb lett volna, keleten nem hangzott volna el (ellenségeink és barátaink szájából) hosszú-hosszú évtizedeken keresztül: Magyarország Hitler utolsó csatlósa... Utolsó csatlós? Jó lenne egyszer oknyomozó módon ki­deríteni; ki, hol, és mikor nyomta a Káin- bélyeget Magyarország homlokára? Tudjuk, hogy a háború alatt nagyon kevés barátunk volt külföldön. Horthy kormányai( sikertele­nül próbáltak Nyugaton befolyásra szert tenni. Az USA-ba küldött Eckhardt Tibor ügyetlenül mozgott a washingtoni politikai porondon. Balszerencse is kiserte: a főleg 1918-1919-es magyar emigráció képviselői soha nem bocsátottak meg Eckhardtnak "ébredő" múltját. Benne a Horthy-rezsim kezdett "vaskorszakának" prominens képvi­selőjét látták: igy is tüntették fel Öt az amerikai politika : illetékesei előtt. Londonban Károlyi Mihály igyekezett az emigrációs vezér szerepét játszani. Kicsinyességei, dühödt bosszúja Horthy és rendszere ellen, amelyet 'ó, az úgyefo^yott vörös gróf, egész Magyar országgal azonosított, mit sem törődve azzal hogy az idegeneket igy az egész nemzet ellen hangolja, sokat ártott hazánk angliai image-jának. A nyugati magyar politikai emigráció sorában egyedül a Svédországban élő Böhm Vilmos ismerte föl kellő időben, hogy Horthy nem egyenlő Magyarországgal, és mindent meg ! kell tenni azért, hogy a Nyugat Magyar- ország sorsát a háború után Horthytól fug^- getlenül kezelje. A Nyugat a háború első éveiben még bizonyos érdeklődést tanúsított Magyar- ország iránt. A mai napig érthetetlenek előttünk a szovjetek Magyarországgal szem­beni "intern" állásfoglalásai, amelyek csak Sztálintól származhatnak. Mar 1941 decem­berében - a Wehrmacht ekkor Moszkva alatt állt! - Sztálin kifejtette Eden brit külügyminiszter előtt, hogy Erdélyt teljes egészében vissza kell adni a románoknak. Ebben az időben magyar csapatok már nem is harcoltak a Vörös Hadsereg ellen. Ezzel szemben egy roman hadsereg tevé­kenykedett a Krímnél, es Odessza városa fölött a román trikolórt lengette a szél... 1943 elejen a britek józanul még igy vélekedtek a magyar jövőről: :...Őfelsége kormánya nem kívánja Magyarországot darabokra tépve látni, és nem akarja kormá­nyai ostobaságaiért a magyar népet büntet­ni. Sajat és szövetségeseinek állásfoglalá­(folytatás a 7. oldalon) Gosztonyi Péter Káin bélyege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom