Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 3. szám

Thursday, Jan. 18. 1990. 9. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ßük Viáúqa RÁGÓGUMI: IGEN VAGY NEM? A rágógumi Óset az arabok állították elő. Cukrot kevertek Össze egy bizonyos növényből kicsurgó nedvvel, melyet jelen­leg gumiarábikum néven ismerünk. Ma a rágógumi szintétikus polimerekből készül, amelyekhez cukrot, kukoricasziru­pot, Ízesítőszereket adnak. Bár a rágózas nem új keletű, manapság rendszerint rossz szokásnak számit. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem tál kellemes gumirágó ember­társunk látványa, és tiszta szép beszedjéért sem lehet megdicsérni, aki rágoval teli szájjal társalog. Fontosabb, hogy a cukortartalmú rágó­gumi erősen veszelyezteti a fogakat. Ugyanakkor mindenki találkozott már olyan ragógumihirdetéssel, amelyben a gumit a szájhigiene, az üde friss lehelet forrásaként ajánlgatják. Bizony ez nem lebecsülendő szempont. Hogy eligazodjunk a rágózas előnyei es hátrányai között, a Wellnes Letter (Berkeley Egyetem) összeállítása nyomán izelitőt adunk a legújabb kutatási eredményekből. Egyes kutatások kimutatták, hogy a rágógumi fokozza a nyálelválasztást. A nyál pedig el&segiti a fogszuvasodást előidéző savak semlegességét az úgynevezett plakkban, mely a fogakra az étkezes során rakódik. Ugyancsak segíti a nyál bejutását a fogak közötti apró résekbe. A kutatók azt ajánlják, hogy étkezés után azonnal kezdjünk el cukormentes rágógumit rágni, ezt 15-20 percig folyamatosan rágjuk - de ne tovább. Különböző kutatócsoportok keresik a rágógumik gyártásához felhasználható cukormentes édesítőszereket. Az egyik ilyen anyag a xilitol, mely vedelmet is nyújthat a fogszuvasodás ellen, megakada- lyozza az ezt okozó savakat termelő bakté­riumok elszaporodását 11-12 eves gyerekek köreben végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy a xilitoltartalmu rágót két éven at rendszeresen fogyasztó gyerekek között jelentősen kevesebb volt a lyukas fogak száma, mint társaik köreben. A hosszan tartó rágózás az amúgy is rosszul nőtt, szabályozásra szoruló fogak elhelyezkedését még jobban elrontja. A fogakra, a fogagyra es az állkapocsra az állandó hosszan tartó rágás túlságosan nagy nyomást gyakorol, megrepeszti a töméseket, kimarja a rágófelületet. Mi­vel rágáskor legtöbben szájuknak ( csak egyik oldalát használják, a túlzott igénybe­vétel az állkapocs fájdalmához vezethet. Különösen káros lenne az állandó rágózas a gyerekeknél. Az eppen növekvő állandó fogak a folytonos ragás miatt nem érik el a normal magasságot. Akkor most ragozzunk vagy sem? A valasz attól függ, hogy milyen sokáig es milyen módón édesített gumit használunk. Mértek- letesseg esetén a cukormentes rágógumi hatékonyan segít tisztán tartani a fogakat. * * Jó tudni A kakaó- vagy pudingpor nem lesz csomos, ha e^ry kis cukrot keverünk közé, mielőtt hozzaóntenek a tejet, Mindig habverőt használjunk. * A vajas tésztákat forróbb sütőbe toljuk, mint a kevert tésztákat. * Finomabb lesz a süteménybe tett dió, ha előtte nehány percig meleg sütőben tartjuk. Afrikai ibolya A nagyon kedvelt kistermetű cserepes növények közé tartozik az afrikai ibolya, amelyet gyakran még ma is fokfőldi ibolyá­nak neveznek. Hazája pedig a tanganyikai tenger­part és nem Fok­fold. Két fajtaja van. Az egyiknek a levelei töállóak, nusosaK, a levél színén hosszú, vékony, szőröktől molyhos es fényes-zöld, fonákja pedig vörö­ses. A levelek hosszúkás tojásdadok, épszé- luek. A másik fajtának a levelei sötétzöldek, vékonyak, a levélszél kicsit furészes, a a virágzat a levelek föle emelkedik. Az afrikai ibolya folyamatos virágzásá­val egész télen át hangulatossá teszi ottho­nunkat, munkahelyünket. Ibolyakék, rózsa­színű, lilás, fehér egyszerű, vagy telt virágú fajtája ismeretes. A porzók feltűnő, élénk­sárga szine a virág különleges disze. Elég hosszan virágzik, s a virágok nem hullanak le gyorsan . A meleget, a bőséges talajnedvességet es a párásabb levegőt kedveli e virág. Fényi­génye közepes, erős fényben a levelek tarkak lesznek, s tarkulást okoz a hideg óntözŐviz is. A leghelyesebb felszivatásos Öntözéssel gondozni, például úgy, hogy a cserép alá vizes szivacsot teszünk. Az afrikai ibolya tápanyagigénye nagy, egész életén at főleg nitrogént, a virágzá- si periódusban pedig foszfort igényel. Tő­zegben, műtrágya oldattal öntözve is jól érzi magát. ( A jól kezelt virág sok éven keresztül el. Kő'zben zömók kis törzset is nevel, ami még kedvesebbé teszi a növényt, mert hasonló lesz egy kis tórpe lombkoszorús fához. Az afrikai ibolya magvetéssel is szapo­rítható, de elterjedtebb szaporítása a levél- dugványozás. A növény felnevelésének ideje 7-9 hónap. Kártevője, betegsége ké­vés. Novenyvedelmet nem igényel, de feltét­lenül fertőtlenített földben tartsuk a fonal­féreg kártételének elkerülése miatt. EDES VAGY SOS POGÁCSA Hozzávalók: 5 font margarinj i font túró, i font liszt 1 db tojassárgaja, kevés so, vagy cukor, aszerint, hogy sós vagy edes pogácsát akarunk készíteni. Elkészítése: A lisztet, a maragarint, a tehéntúrót, a sót vagy a cukrot összegyúrjuk, majd a tésztát kisújjnyi vastagságúra kinyújt­juk. Tetejét késsel bevagdossuk, tojássár­gájával lekenjük és pogácsaformával kiszag­gatjuk. Rövid pihentetés után kisütjük. A sütés kb. 22-25 percig tart. I^en izes, könnyú napokig eltartható ez a pogacsafajt^i. Ha egy. két napig állt hideg helyentálalas előtt tegyük néhány percre langyos sütőbe, felmelegedve ismét friss lesz. Zsebes öv Barkácsolóknak ajánljuk ezt a zsebekkel ellátott Ővet. Alapjául megfelel egy egyszerű derékszíj. A szíjra kis fülek segítségével zsebeket, tárolásra ellátott rekeszeket füzünk fel. A zsebele, illetve a rekeszek előzetesen t elkészített szabás­minta segitségével készülhetnek vászon­ból, esetleg bőrből vagy műbőrből. A zsebekben elférnek a barkácsoló munká­hoz szükséges szögek, kalapács, véső, hara- pofogO( stb. így munka közben nem kell keresgélni a szerszámokat, a derékon lévő ov rekeszeiben minden kéznél van! Amerikai kotatónők — még ma is hátrányban Az AAAS (a tudomány fejlődését szol­gáló ( amerikai társaság) Observer nevű kiadványa szerint a tudomány területén dolgozó nők fizetése számottevően kevesebb, mint férfi kollégáiké. Például a tudományos fokozattal birö vegyésznők kezdő fizetese 38.500 dollár, mig férfi kollégáiké 2000 dollárral több. A folyóirat kimutatása sze­rint az orvosnők fizetése átlagosan 75, az informatikában dolgozóké 80, a , pszi­chológusoké 86 százaléka a férfi társaikénak. Fizetésemelesben is jóval ritkábban része­sülnek a nők, mint a férfiak. Noha e foglal­kozási csoportban a munkanélküliség ritka, a nőké kétszer akkora (2 százalék;, mint a férfiaké. Két évtizeddel ezelőtt ezeket az adatokat még ( magyarázhatták volna azzal, hogy a nó’k csak akkor kezdtek tért hódítani tudományos kutatóként. Ma már azonban a tudományos fokozattal birö nők 40 száza­léka több mint tiz év óta működik tudomá­nyos pályán, mégis e jövedelmi különbségek megmaradtak. , Az Egyesült Államokban 1960 es 1987. kozott 70.500 nő szerzett természettudo­mányi vagy műszaki fokozatot. Ma az USA- ban minden hatodik tudományos fokozattal biró dolgozó: nő. 1987 óta az aranyuk ismét csökkenőben van. {sütünk fűzünk') Megjelent « 1990-es MAGYAR ÉVKÖNYV Ára 7.- dollár + postaköltség 1.- dollár Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Megrendelő szelvény Kérem küldjék részemre az ÉVKÖNYVÉT, mellékelem az árát. Név:....................................................... Cim:......................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom