Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-31 / 22. szám

Amerikai ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. VoL XLIV. No. 22. Thursday, May 31. 1990 AMERICAN HUNGARIAN WORD.INC. 130 E 16th St. New York, N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 lAAI^MVWWWWWWWWVWWUWWWWIfl Mi újság Magyarországon ? VWWWW\WMVWWWVW\WWWVWWW Május 21-én megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűlése. Berend T. Iván, az Akadémia elnöke megnyitójában hangoztatta, hogy egy erősebb, függetlenebb, semmiféle állami hivatalnak, bürokráciának ala nem rendelt, demokratikus önkormányzatú Akadémia szolgálhatja majd a tudomány és ezáltal a nemzet ügyét. A megnyitó ülésen reszt vett és felszólalt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is. A közgyűlés első napján megválasztották az Akadémia új tagjait, levelező tagokat is választottak. A tiszteletbeli tagok köze t beválasztották Teller Edét, az Egyesült Államokban élő világhírű atomfizikust.^ Folytatni kell a párbeszédet a Romániában élő magyar kisebbség érdekeinek érvényre juttatásáért, állapította meg május 21—i ülésén a magyar-román dialógus csoport magyar tagozata. A tagozatot a március 19-én és 20-án tartott budapesti magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó magyar résztvevői hozták létre. Az ülésen elhangzott, hogy a román partnerek meghívására júniusban a tagozat küldöttsége Romániába utazik a megbeszélések folytatására, a további teendők kidolgozására. Ez év első négy hónapjában 61 százalékkal több külföldi kereste fel Magyarországot, mint az előző év hasonló időszakában: számuk 2.7 milliót tett ki (és 2.1 millió turista akadt köztük), ezzel szemben 5.2 százalékkal kevesebb (mindössze 1.5 millió) magyar utazott külföldre. ® Május 23-án megnyílt a 91. BNV, a beru­házási javak tavaszi szakvására. A bemutatón 28 ország, valamint Nyugat-Berlin és Hongkong 1200 kiállítója vesz részt. A gazdasag decentralizálása és privatizálása jegyében az idén 30 százalékkal több vegyesvállalat RT. és Kft. mutatkozik be, mint tavaly, s a korábban szocialistának nevezett országokból ezúttal magánszemé­lyek is kiállítanak. A legnagyobb kiállító Ausztria és az NSZK, de franciák, az angolok és az USA-beli cegek egyaránt megkétsze­rezték kiállítási területüket. , ® Bejelentettek hogyt I Baldvin belga király es felesége, Göncz Árpád ideiglenes köztár­sasági elnök meghívására junius 12-14 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. ® Külföldi hírügynökségek jelentették, hogy t Magyarország eltörli a vizumkötele- zettseget a svájciakkal, a dánokkal és a spanyolokkal szemben. BOGOTA. Colombia népe a 43 éves Cesar Gaviriat választotta meg elnöknek, aki elet-halálharcot hirdet a kábitöszerkartell ellen. A választások biztosítására 320.000 katonát kellett kirendelni. 8 MILLIARD DOLLAR MAGYAR GYÁRAKÉRT Tompé István BUDAPEST. Megkezdődött egész Kelet-Európábán az állami tulajdonban lévő ipari és más vállalatok eladá­sa kül- és belföldi tőkéseknek, hogy elősegítsék a modernizá­láshoz annyira szükséges tőke megszerzését. A N.Y. Times tudósítójának jelentése szerint elsősorban a legjobban menő cégeket fogják kiárusítani, hogy ezzel nagyobb kedvet kapja­nak a külföldiek a további befektetésekhez. Magyarországon a Tungsram nagy villanyipari vállalat eladása után most az IBUSZ, a jólmenő utazási cég, vala­mint több világhírű gyógy­szergyár, mint az "Egis" és a "Richter Gedeon" kerül­nek sorra. Egyes becslesek szerint a kelet-európai szocialista országokban, amelyekben az ipar 90 %-a államosítva volt, kb. 100 milli­árd dollár értékű gyár és más üzem kerül árverésre. E téren Magyarország vezet: 100-150 gyárat készülnek eladni az elkövetkező 20 hónap alatt, mig Lengyelország csak százat egy év alatt. A csehek és kelet­nemetek lassabban készülnék a kiárusítás­ra. "Két fö célunk van a kiárusítással (priva­tizálás) - mondta a Times tudósítójának Tömpe István, a program vezetője. Az egyik az, hogy fokozzuk üzemeink haté­konyságát, ügyvezetésünket és technológi­ánkat. A másik társadalmi jellegű. Ki aka­runk nevelni egy vállalkozó középosztályt." Kelet-Európa "privatizálása" évekig tartó folyamat lesz, állítják a szakértők. 2000-re a kelet-európai ipar fele magántulajdon­ban lesz. Elsősorban az élelmiszergyártó üzemek, a gépgyárak, a hajógyárak és ex­portcégek jönnek majd számításba. Ezzel szemben bizonyos óriásüzemek, mint pl. vas- és acélgyárak nem fognak eladásra kerülni. Elsősorban azért, mert ezek több­nyire veszteségre dolgoztak és alig akad majd vevő rájuk. A szocialista ipar kiárusítása nem lesz egyszerű dolog, jegyzi meg a Times tudó­sítója. Politikai, gazdasági és társadalmi problémák állnak útjában. Bár a kelet-európaiak nem szeretik a kommunizmust, - Írja Mr. Greenhosue (a tudósító) - vannak fenntartásaik a kapita­lizmussal szemben is. Ezért elég nagy el­lenzeke van a privatizálásnak. Persze mindenkit érdekelnek a piacgaz- dasag előnyei: nagyobb hatékonyság, több árúcikk az üzletek polcain, magasabb élet­színvonal. De ugyanakkkor egyre többen jönnek rá a kapitalizmus hátrányaira is: hosszabb munkaidő, keményebb munka, az elbocsátás állandó kisértése és a táguló különbség a szegények és a gazdagok között. Emellett a kiárusítások kezdenek botrá­Szemenkár Erika nyokkal járnj. Pesten pl. egy nagy papirke- reskedés (APISZ) privatizálása^ folyamán kiderült, hogy ezt a jólmenő vállalatot el­adták egy vevőnek az egy évi átlag ha­szon egyharmadáért. A cég vezetői, akik az eladást bonyolították, hatalmas Összege­ket vágtak zsebre. A magyar parlament most intézkedett, hogy ilyen a jövőben ne fordulhasson elő: Államtulajdoni Ellenőrző Hivatalt létesí­tett. Bármilyen rosszul ment is a magyar ipar épitese, menedzselése, mégis magyar munkások millióinak véres verejtékevei épült az fel. Éppen ezért meg is jegyzi Mr. Greenhouse, hogy az ipar külföldi tőkések kezébe való juttatása társadalmi robbanást okozhat. Egyes szakértők szerint ez a féle­lem alaptalan. Magyarországon - állítja Tardos Márton, vezető magyar közgazdász- elfogadható volna, ha az ipar egyharmada kerülne külföldi kezekbe, mig most alig 1-2 százalék van külföldi tulajdonban. Meg­jegyezte, hogy a II. Világháború előtt a magyar iparnak 20 %-a volt külföldiek kezében. Tömpe István, az Allamtulajdoni Ellenőr­ző Hivatal igazgatója bejelentette, hogy az elkövetkező négy év folyamán 400 üze­met készülnék privatizálni 8 milliárd dollár értekben. Szerinte az államosított üzemek összértéke 32 milliard dollár. "Ha ezek felét sikerül eladnunk, az jó dolog lenne- állítja -, mivel hozzájárulna külföldi adóssá­gunk törlesztéséhez." Az IBUSZ tervbe vett kiárusításával kapcsolatban Szemenkár Erika, a cé^ igaz­gatója kijelentette, hogy az eladást 18 millió dollár értékű részvény kibocsátásával fogják megvalósítani. A részvényeket jegyez­ni fogják a bécsi tőzsdén is. Az IBUSZ üzleti forgalma tavaly 136 millió( dollár volt, amelyen a cég közel 18 millió dollár tiszta hasznot könyvelhetett el. RÓMA, Megérkezett a Vatikánba a Szovjet­unió diplomáciai képviselője és derűlátóan nyilatkozott Moszkva és a Szentszék kap­csolatainak jövőjéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom