Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-12 / 15. szám

Thursday, April 12. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Kolozsvári Papp László: Igazítsuk össze szíveinket Újsághír: "Nacionalista, neo-fasiszta elemek által felhecceit románok megtámad­tak Marosvásárhelyen egy magyar nép- gyűlést. Hat magyart megöltek, sokan megsebesültek, köztük Siító András ki­váló magyar iró is." Az értelem már-már hisztérikusan sikolt föl, ha magyar: elég volt a költö-iro vérta­nukból, nem akarunk több Petőfit, Balassit, Radnótit és Gelléri Andor Endrét; nem akarunk mély csöndben, de olyan messze- ható érvényességgel elpusztuló - hogy keres­tem a szót, s ebben a szörnyű szavunkban találtam meg a helyeset - költőt, amilyen Szilágyi Domokos volt, Kolozsvár fölött, a Kányaföi utón... Nem akarunk Sütő Andrást! Vajon a költö-irónak, ha magyar, be kell teljesítenie a szerepét, amit ráosztottak? Valamely beteg művelődési politikának véletlen méltó választása: zászlónkon Sut'ó András neve _ legyen Írva!, egyszer csak, történelmikerék-fordultával szörnyű ér­vényességre kell emelkedjek? Sorsszerű volt, döbbentem vissza, amikor késő éjszaka előbb csak azt tudtam meg, hogy Marosvásárhelyen, a Romániai Magya­rok Demokratikus Szövetsége székházából sikerült kimenekíteni az ostromzáron át (hát Európában vagyunk, vagy törökvilág közeleg, valamikor a középkor végefelé?); hogy aztán: szeme, az iró szeme! súlyosan sérült; keze, az iró keze! összezúzva... Ne lenne igaz! Sorsszerű, hiszen a mártiriumot szenvedő iró már az ötvenes evek végén megírja villanatát: Jön a tenger. S a tenger, a békási vizi eró’mü mesterséges tava már akkor hökölésre, menekülésre késztet székely házat, bácsit és lovat, szerszámokat és Ősi gazdaságot; és a tenger jött azóta egy­folytában és népesítette be a tiszta magyar várost mesterségesen azzal a népességgel (is), amelynek hulláma most Összecsapott, de nem győzedelmeskedett az iro fölött. Ne több ilyen győzelmet, Uram! Sorsszerű, hiszen az iró az azóta eltelt harminc évben a lócsiszár verés virágvasár­napjában bujdokol; elégeti, ó_ nem önmagát, dehogy, dehogy!, csupán a rég halott Szer­vet Mihályt a máglyán; s megérti Kálvint, hogy megvívhasson vele, győzhessen rajta az értelem viadalán; és jégsivatag, gleccser alatt hibernálja magát, a Hargitán!, egy jobb kor, a feltámadás reményében, mondva Lutherral; Itt vagyok, mást nem tehetek. Nem akarjuk, hogy vértanuságot szenved­ve győzzön a költő, ha magyar. Angolszász auktorok hosszú, unalmas életét adja meg neki az ég, egy szigorú Maryvel és sok huncut szoknyás-frufrus csodáiéval a kör­nyezetében... Es jogot nekünk, kik róla szólunk, e frivol hanghoz. Ne magaszto­suljanak többé félistenekké esendő ember költőink, íróink, csak azért, mert ezt a történelmet kapjak teljesítésre, s nem egy másikat. Egyelőre azonban iró vére pecseteli ((s fasisztoid fröccsenet szennyezi) a remél­hetően senki által meg nem szeghető kont­raktust: az út Európába az egyes ember személyi jogainak biztosításán, a nemzeti­ségnek pedig kollektiv jogok biztosításán, annak nagyhatalmi garantálásán át kell vezetnie. Nehéz út lesz; gondoljunk Sütő Andrásra, es igazítsuk Össze sziveinket. Terjessze lapunkat SZOVJET BEVÁNDORLÓK IZRAELBEN "A nagy bevándrolás nagy Izraelt köve­tel meg: területre van szükségünk ahhoz, hogy minden embert lakáshoz juttathassunk" - Shamir izraeli miniszterelnök e kijelenté­se heves belpolitikai és nemzetközi vihart kavart. Nemcsak a jordán király kapta fel a fejét, a Palesztin Felszabaditási Szer­vezet (PFSZ) pedig azonnal tiltakozott, de Moszkva es Washington is rosszallásának adott hangot. Jeruzsálemnek mind nagyobb fejtörést okoz a szovjetunióbeli zsidók tömeges bevándorlása: tavaly összesen 32.923-an érkeztek, mig az idén januárban közel 5 ezren. Az izraeli hatóságok az idén 100 ezer szovjet zsidó beutazásával számolnak, s nem tartják kizártnak, hogy a kilencvenes évek közepéig Összesen akár 750 ezren érkeznek. Anatolij Scsaranaszkij, a neves egykori szovjet disszidens szerint "az 1492- es spanyolországi kiűzetés óta a legnagyobb exodus előtt áll a zsidó nép". Az 1989-es szovjet népszámlálás adatai még nem ismertek. 1979-ben a Szovjetuni­óban 1,81 millió lakost tartottak nyilván zsidó nemzetiségűnek, akinek a személyi igazolványába ezt jegyeztették be a szülei. Ha a szülők eltérő nemzetiségűek, eldönt­hetik, melyikük nemzetiséget adják gyerme­küknek. A mindennapokban tapasztalt hát­rányos megkülönböztetések* miatt gyakori, hogy a "vegyes házasságban" éló szülők nem a zsidó nemzetiséget választják gyer­meküknek. Ha valaki ki akar vándorolni a Szovjetunióból Izraelbe, ehhez nem fel­tétlenül szükséges, hogy zsidó nemzetisé­gűnek tartsák számon. Elég, ha izraeli hazzátartozójától hivatalos, befogadó meg­hívólevelet kap. Az izraeli kormány a tömegesen leteleped­ni vágyó szovjet zsidók honosítására az idei 32 milliárd dolláros állami költségve­tésből félmilliárdot tervezett, ez azonban aligha lesz elegendő. Az újonnan érkező bevándorlók például már a repülőtéren fejenként ezer sékel (1 USA dollár = 1,95 sékel) zsebpénzt kapnak, és a továbbiakban is körültekintően segít nekik az izraeli állam. Az első évben kifizetik helyettük a lakbért, a viz-, az áram- és gázszámlát, fedezik a betegbiztosítást és a héber nyelv- tanfolyam költségeit. Egy-egy bevándorló "beilleszkedése" Jeruzsálemnek átlago­san mintegy 60 ezer sékeljébe kerül. így Izrael nemrégiben pénzügyi segítséget kért a tengerentúlról. A washingtoni kor­No az antiszemitizmus - s emiatti félelem. mány hivatalosan 3 milliárd dolláros tá­mogatást nyújt évente, ám az onnan érkező pénz ennél jóval nagyobb, hiszen ezt meg­fejelik az amerikai zsidók adományai. Az izraeli kormánynak a tömegesen ér­kezők letelepedésének finanszírozásán felül a következő néhány évben tálán még nagyobb gondot okozhat a munkanélküli­ség várható növekedése. A szovjet beván­dorlók többsége ugyanis hagyományosan értelmiségi: tavaly 11 ezer mérnök és más felsőfokú műszaki végzettségű, valamint 3 ezer orvos érkezett. E pályákon már amúgy is túlkínálat van. Izraelnek viszont elsősorban szakmunkásokra lenne szüksége, hogy megválhasson a külföldről, illetve a megszállt területekről érkező, mintegy 60 ezer, elsősorban arab vendégmunkástól. Hivatalos adatok szerint az országban megközelítőleg annyi külföldi dolgozik, amennyi a zsidó munkanélküliek száma. A gazdasági következményeknél is fon­tosabb pillanatnyilag azonban a több száze­zer új izraeli állampolgár megjelenésének politikai hatása a térség erőviszonyaira. A megszállt területeken élőkkel együtt 5,9 millió lakosú Izraelben ma 3,7 millió zsidó és 2,2 millió arab él, de 2020-ra, ha nem kapna utánpótlást a zsidóság, az arabok - gyors népszaporulatuk miatt - többségbe kerülnének - Írja az Economist brit hetilap. A szovjet bevándorlók tehát a jelenlegi arányok fenntartását jelenthetik. Bevándorlásuk, miután a gazai Övezetbe, illetve a Jordán folyó nyugati partvidékére kívánják letelepíteni Őket, véglegesítheti a területek 1967-es annektálását. •• Az Ön nyugdija többszörösét éri Magyarországon ÉPÍTTESSEN VAGY VEGYEN LAKÁST, HAZAT, INGATLANT MAGYARORSZÁGON Éljen vagy nyaraljon otthon, anélkül, hogy szabadságát, választási lehetőségét feladná! BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK! LIBRA KFT Egyike az első újtipusú magánvállalkozásoknak. Kívánságára INGYENES fényképes helyrajzzal szolgálunk ÍZLÉSE SZERINT ÉPÍTENDŐ HÁZÁT MEGTERVEZI AZ USA-ban LEVŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK TAGUNK HÍVJA: ISTVÁNT Philadelphiában:(215)664-1405 Bármikor hívhat, visszahívjuk! VAGY IRODÁNKAT Budapesten: 36 (D 175-0948 számon BUDAPEST, Attila u.20. H:1013 AZ ÖN SIKERE A MI ÉRDEKÜNK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom