Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-12 / 15. szám
ARA 50 CENT Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y.10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol.XLV. No.15. Thursday, April 12. 1990. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y.10003. Tel: (212) 254-0397 Miben hasonlít USA Magyarországra? Mi újság Magyarországon,? A DEMOKRATA FÓRUM GYŐZÖTT BUDAPEST. Az országos választások második fordulóján a jobbközép Demokrata Fórum került ki győztesen. A még nem teljes kimutatás szerint a Fórumnak 165 képviselője lesz az új parlamentben, a Szabad Demokratáknak 92, a Kisgazda Partnak 43, a Magyar Szocialista Pártnak 33. Annak ellenére, hogy a Magyarország iránt nagy jóakaratot tanúsított Lantos képviselő is minél szélesebb koalíciós kormányt javasolt az amerikai befektetők bizalmának biztosítására, Antall József, a Fórum vezetője máris bejelentette, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a másik legnagyobb párttal, a Szabad Demokratákkal. A választás második fordulóján a szavazó polgároknak már csak 45%-a vett részt. Ennek egyik magyarázata a választási harc színvonalának leromlása lehetett. A Fórum szovjetellenes érzületekre építve vadászta a szavazatokat. (Lásd a mellékelt illusztrációt. A választási plakátjukon egy szovjet tiszt "bikanyaka" látható és a "Vége elvtársak" cirill- betüs felirat, holott a. Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok tel jes kivonásáról a szerződést még a választások előtt aláírták.) A választás egyik szenzációja az volt, hogy ügy Horn Gyula, a jelenlegi külügyminiszter, mint Pozsgai Imre, a reformmozgalom egyik úttörője kibukott. A ny. német Szociáldemokrata Part vezetősége szerint a választások eredményei idővel mélyen sajnálni fogja a magyar nép. Kovács László külügyi államtitkár a Népszabadságnak adott nyilatkozatában szól arról, hogy a politikai b-listázós veszélye miatt a minisztériumban is erezhető bizonytalanság, sőt nyugtalanság. Van olyan fiatal, tehetséges misszióvezető, aki már jelezte: most lejáró megbízatása után nem tér vissza a Külügyminisztériumba. A távozni kívánók egy csoportja az, akik korábban az MSZMP, illetve az MSZP apparátusában dolgoztak. Valószínűleg nem ok nélkül tartanak attól, hogy Őket menesztik elsőnek. Az államtitkár nem tartaná szükségesnek, hogy akár a nagykövetek, akár a minisztérium vezetőinek nagy részét lecseréljék, de azzal számol, hogy elég (folytatás a 2. oldalon) Sok olvasónkat talán meglepi az a kijelentesünk, hogy az Egyesült Államok ipara és pénzügyi politikája sok tekintetben hasonlított - legalábbis a nyolcvanas években - a magyar közgazdaságra. Az alábbiakban ezt a párhuzamot fogjuk elemezni. Az amerikai újságolvasók előtt ma már nyilt titok, hogy az Egyesült Államok ipara kezd elmaradni Japán és Nyugat-Németor- szág ipara mögött. Mi ennek az oka? , 1947 és 1989 között az Egyesült Államok ugyanakkora értéket fektetett be a hadiiparba, mint a gazdaság összes más területére. Jelenleg 135.000 gyár, laboratórium és hadibázis dolgozik az ipari-katonai komplexum számára. A dolgozók száma hat és fél millió. Ez a "második gazdaság" mentes a piaci gazdaság törvényeitől! A hatékonyság nem játszik szerepet, az árakat nem a piac határozza meg, hanem a hadügyi tervhivatalok a Pentagonban. E tekintetben tehát az amerikai gazdaság egy jelentékeny része hasonlított és hasonlít a magyar gazdaságéhoz az elmúlt évtizedekben, amelyben az árakat szintén nem a piac, hanem a tervhivatal határozta meg. A magyar gazdaság átalakitasa a piac- gazdálkodásra most van folyamatban. 1894 és 1970 között Amerika exportáló állam volt, azaz az export mindig nagyobb volt, mint az import. 1971—tol kezdve azonban többet importált, mint exportált. Miután a hadiipar kisajátította a legtehetségesebb mérnököket, gépeszeket, a polgári ipar elmaradt a japán és a nyugat-német ipartól, ahol a hadiipar nem vonta el a legnagyobb tehetségeket a gyáripartól. 1987-ben a behozatal 170 milliárd dollárral nagyobb volt, mint a kivitel. 1982-ben súlyos pangás állt be Amerikában, de a nyolcvanas evek végere úgy látszott, nagy fellendülés következett be (akárcsak Magyarországon a hetvenes években). A látszat az volt, hogy az USA a II. Világháború óta a legnagyobb gazdasági konjunktúra korszakába lepett. De ez csak látszat volt. A prosperitást óriási adósságfelhalmozás idézte elő, akárcsak Magyarországon a hetvenes években. 1980 és 1989 között Amerika államadóssága megháromszorozódott, 914 milliárd dollárról két trillió 800 milliárd dollárra. A magyar államadósság is hozzávetőlegesen megháromszorozódott a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején, amikor hat milliárdrol a jelenlegi 20 milliárd dollárra emelkedett. Ez volt a hetvenes évek "gulyáskommunizmusa", látszólagos prosperitása mögött. A szövetségi kormány kolosszális adóssága mellett figyelembe kell vennünk az államok, a városok, valamint a magán háztartások adósságait, amelyek az 1980- as 3 trillió dollárról 1988. szeptemberéig 8 trillióra emelkedtek. 1980-ban az USA még a világ legnagyobb hitelező állama volt, amelynek más államok 106 milliárd dollárral tartoztak, mig ma az USA a világ legeladósodottabb állama lett, ( amely különböző hitelezó'knek 400 milliard dollárral tartozik. Ez a példátlan kölcsön felvetel az, amelyen napjaink prosperitása alapszik. Az 1980 és '89 közötti eladósodást a Reagan kormány adócsökkentési és fegyverkezési programja idézte elő. Ha a Reagan kormány ezt a roppant kölcsönt arra használta volna fel, hogy javítsa az ország gyorsan romló közlekedési hálózatát, ha annak egy részét lakásépítésre, stagnáló közoktatásunk javítására, iskolák építésére, az ipar modernizálására fordította volna, akkor az adósság visszafizetése nem lenne probléma, mert a modernizált ipar egy-kettore törleszteni tudná az a- dósságot. De a bombáknak, ágyúknak korlátolt a piaca, és azokat csak mélyen leszállított áron lehet eladni. Napjainkban a szö’vetségi adó 90 százaléka hadikiadásokra és az államadósság törlesztésére megy. Nem meglepő tehát, hogy Bush egyre fokozottabban készül az államoknak, valamint a népjóléti intézményeknek nyújtott szövetségi segély csökkentésére. A fenti cikkünkben használt statisztikai adatokat Melman és Dumas professzoroknak a "Nation" április 16-án megjelent számában megjelent tanulmányából vettük át. Melman a Columbia Egyetem mérnöki fakultásának érdemes professzora, Dumas professzor pedig a Texas Egyetem közgazdasági fakultásán tanít. BŰNÖS POINDEXTER WASHINGTON, D.C. A washingtoni esküdtszék mind az öt vádpontban bűnösnek talalta John Poindextert, Regan elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját. A vad az volt, hogy Poindexter félrevezette a kongresszust az Irán-Kontra üzelmekkel kapcsolatban. Az iráni fegyverszállításból szármázó haszon egy részét North alezredes a nicaraguai kontrák támogatásara fordította, annak ellenére, hogy az akkor érvényben lévő Bowland törvény azt tiltotta. Maximálisan 25 évi fegyházbüntetést kaphat Poindexter. Ez azonban aligha fog megtörténni. Minden valószínűség szerint néhány hónapi közhasznú munkát, esetleg súlyos pénzbüntetést róhat ki rá a biró. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK 'wum*** • i ■ '«■■■ i —■—^■»»'! n mi—. i ii 11 w ■ i Mm—wjkjm—fi»»»» bcj :
