Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-05 / 14. szám

Thursday, April 5. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. JÓ ÜZLET A “PÉNZMOSÁS"- Svájci riport ­Ritkán jelentkezik könyvvel Jean Ziegler, svájci szocialista parlamenti képviselő, de ha igen, nyomban bombát robbant. A polgári életben a genfi egyetem szociológia­professzora, tizennégy éve jelentette meg a "minden gyanún fölül álló Svájcról" irt tanulmányai, es ezzel i>s nagy nemzetközi fölt'únést keltett. Új kötete, a "Svájc tisz­tábbra mos" című, darázsfészekbe nyúlt: a narkódollaroknak, a kábitoszerüzletböl származó mesés jövedelmeknek az útját kiséri nyomon. Azzal a súlyos váddal kezdi, hogy a fo bűnös ebben az üzletágban a svájci bank- rendszer. Mint írja, bizonyítékai vannak rá, hogy valóságos monopólium alakult ki. A nagy üzleti érzékű kis országban a kimutatásai szerint 4300 bank működik. Öt közülük a multinacionális birodalmak­hoz tartozik, de a legvétkesebb az első három: a Le Credit Suisse, a L'Union de Banques Suisses es a La Societé dest Ban- ques Suisses. Bush elnök a közelmúltban bezáratta a panamai központokat, de Svájc azonnal fölajánlotta, hogy pótolja őket. Mindezt annak köszönheti, hogy az or­szágnak csodálatos intézménye van: a bank­titok. Tavaly decemberig nem létezett semmilyen törvény a drogdollárok tisztára mosására: francia es. amerikai nyomásra, most mar van ilyen, csak éppen nincs sem­mi kényszerítő hatása, igy eredménye sem. Az Interpol főtitkárának a kimutatása szerint az üzletből fakadó nyereseg elé­ri az 500 milliárd dollárt. A fő kliensek közül a két Magharian fivér már börtönben van: a török-libanoni hálózatának ez a két figurája tizennyolc hónapon át háborítat­lanul, hetenként kétszer küldött bankje­gyekkel megtömött bőröndöket Zürichbe, a Le Credit Suisse központjába, a Parade- platzra. A dollárok között sok volt a hamis. A bank igazgatója, ahelyett, hogy a ren­dőrséghez fordult volna a fölfedezéskor, a hamis bankjegyeket visszaküldte a föla­dóknak. A visszaélésre parlamenti vizsgálat vetett fényt. Amikor a bankigazgatót fele­lősségre vonták, arra hivatkozott, hogy nem tudta, "pénzmosásról" van szó, egyszerű "devizacsempészésre" gyanakodott csupán, és ugye ez "bocsánatos bÜn". Az ügyben az a különös, hogy a bankárok­hoz soha nem nyúlt senki. Mindig elfogad­ták a magyarázkodásaikat. Svájc szövetsé­gi állam, a központi hatóságoknak nagyon csekély a befolyásuk. A konföderációt huszonhat ónálló "állam" alkotja, a kanto­nok. A drqgdiktátorojcnak - az olyanoknak, mint Noriega is volt’ - egyéb dolguk sincs, mint hogy a bűnös pénzt huszonhat különbö­ző bankfiókban helyezzék el. Ha netán megkezdődnék a törvényes eljárás, huszonhat pert kellene indítani, és a svájci bankok mögött a kiváló ügyvédeknek egész hadse^ rege all. Ziegler szerint az a legbotrányosabb, hogy objektive a svájci igazságszolgáltatás is "cinkos". A megszervezett bűnözés befész- kelŐdött egyes állami hivatalokba is. A tarthatatlan állapoton - úgy latja - csak egyféleképpen lehetne változtatni. Nyilvá­nos ellenőrzést kell bevezetni a, bankok fölött, fölszámolni a banktitkot, és ehhez nemzetközi jogászi segítséget lehetne igénybe venni. És foként a svájci parlament­ben azt kellene kimondani, hogy a képvi­selői megbízatás összeférhetetlen a nagy­bankok^ pénzintézetek igazgató tanácsi tagságával. Csak az a bökkenő, hogy amikor 1984. május 20-án népszavazást rendeztek a banktitok megszüntetéséről^ a voksolók­nak 73 százaléka ellene foglalt állást... Egy új társadalom körvonalai Peter Drucker amerikai üzletvezetesi szakértő szerint a XXI. évszázad "post- business" társadalma már elérkezett, függet­lenül attól, hogy a világ készen all-e rá vagy sem.- Ami a XX. század hátralévő eveit illeti__- Már mélyen benne vagyunk az új év­szazadban, amely egészen mas, mint amely­ben azt hisszük, hogy élünk. Majdnem min­denki nagyon aggódik az uralkodó politikai és gazdasági elgondolások miatt, akár az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, az NSZK-ban, Angliában vagy Kelet-Európá- ban. A dolgok valahogyan nem illeszkednek, és világos, hogy bár még nem latjuk az új korszakot, f mégis tudjuk, hogy a ré^i évszázad többe már nem jó es megfelelő, ötszáz éven át a század pontos fordulója majdnem lényegtelen volt; az űj évszázad mindig legalább 25 évvel korábban kezdődött.- Akkor milyen űj évszázadban vagyunk?- A dinamikus politikai változások ebben a XXI. századi világában a lényeges dolog az, hogy "post-business" társadalomban vagyunk. A "business" még nagyon fontos, és a kapzsiság ugyanolyan általános, mint bármikor; mégis az emberek értékei többé már nem üzleti értékek, hanem szakmai­ak. Sok ember már nem része a business társadalomnak, ők a tudás társadalmát alkotják. Abban az időszakban, amikor apáink születtek, a tudás luxus volt, most pedig ez a központ. Aggaszt minket, ha a gyermekeink nem írnak olyan jo mate­matika-dolgozatot, mint a többiek. Egyik korábbi civilizáció sem álmodhatott volna arról, hogy valami ilyesmire figyelmet fordítson. Társadalmunk legnagyobb válto­zásai éppen az oktatásban zajlanak majd.- Ez a fejlett technológia eredmenye vagy nem?- Az oktatási technológia minden nagyobb változása nemcsak azt módosítja, miként tanulunk, hanem azt is, hogy mit. Ahogy a nyomtatott könyv teljesen meg­változtatta a tantervet az iskolákban, ugyanúgy tette ezt a számítógép, a_ magne­tofon es a video. A nyomtatott könyv el­sődlegesen a felnőttek eszköze. Az üj esz­közök a gyermekek számára vannak, mert megfelelnek annak a módnak, ahogy a leg­jobban tudnak tanulni. Most ismerjük azt, hogy miként tehetjük ismét fontossá az emberiség felhalmozott bölcsességét. Meg mindig úgy hisszük, hogy a tanítás és a tanulás ugyanannak az érmének a két olda­la. Rá kell jönnünk azonban, hogy nem az: egyvalaki tanul egy tárgyát, es másvalaki tanít egy személyt. A folyamat fokozottan irányul az uj technológia alapján való önkép­zés felé, mert most megvannak ezek az önképzési eszközeink.- Milyen vonatkozásai vannak mindennek az amerikai üzleti életre nézve? Az Egyesült Államoknak száz éven át alapvetően Európa-orientált külpoli­tikája volt. Most a világgazdaság igen gyor­san inkább (térségek, mintsem nemzetek felé halad. Eszak-Amerikában az egyetlen kérdés az: vajon Mexikó csatlakozni fog-e; Kanada alapvetően már integrálódott az Egyesült Államokba. Ázsiában az egyik nagy kérdőjel, hogy a japánoknak sikerúl-e - bizonyosan pró­bálkoznak vele - olyan távol-keleti kereske­delmi tömböt létrehozni, amely magában foglalná Koreát, Tajvant, Szingapúrt, Hong­kongot és gondolom Thaiföldet is. Kérdés, hogy Kina csatlakozik-e. Hiszen a regi japán prosperáló övezet alapvetően Sanghai és Kanton e két tengerparti nagyváros fejlődési potenciálja körül épült ki.- így a XXI. század világa egymással versengő kereskedelmi csoportokra tagoló­dik: Európára, Észak-Amerikára és Ázsiára?- Igen. Es a három nagy kereskedelmi tömb tevekenysegének politikai következ­ményei lesznek. Úgy gondolom, hogy már ennek a közepében vagyunk, és a szabály nem a tisztességes kereskedelem vagy a pro­tekcionizmus lesz, hanem a viszonosság.- Hogyan látja az űj létfeltételeket?- A nagyváros - amilyennek most is- rr^rjük - elavult. A XIX. század terméke is azon alapul, hogy akkor az embere­ket tudtuk mozgatni, az eszmék és infor­máció mozgatás nehezebb volt. A XIX. század nagy felfedezései közé tartozott a villamos és a postahivatal. Ma hihetet­len képességgel rendelkezünk arra, hogy mozgassuk az eszméket és az informáci­ót, az emberek mozgása azonban kezd leállni.- S mi történik a nagyvárosokkal? Szel­lemvárosokká válnak?- Nem tudjuk előre megmondani, hogy a holnap nagyvárosának milyen lesz a for­mája, azt azonban megállapíthatom, hogy a XIX. század nagyvárosa már az 1980-as években elérte a csúcspontját, amikor hatalmas építkezési fellendülés volt jel­lemző az egész világon. Ugyanez történt a nagy dömépitő korszakban ezer évvel ezelőtt. Az Ön nyugdija többszörösét éri Magyarországon ÉPÍTTESSEN VAGY VEGYEN LAKÁST, HAZAT, INGATLANT MAGYARORSZÁGON Éljen vagy nyaraljon otthon, anélkül, hogy szabadságai; választási lehetőségét feladná! BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK! LIBRA KFT Egyike az első újtipusű magánvállalkozásoknak. Kívánságára INGYENES fényképes helyrajzzal szolgálunk ÍZLÉSE SZERINT, ÉPÍTENDŐ HÁZÁT MEGTERVEZI AZ USA-ban LEVŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK TAGUNK HÍVJA: ISTVÁNT Philadelphiában:(215)664-1405 Bármikor hívhat, visszahívjuk! VAGY IRODÁNKAT Budapesten: 36 (1) 175*0948 számon BUDAPEST, Attila u.20. H:1013 AZ ÖN SIKERE A MI ÉRDEKÜNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom