Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-22 / 12. szám
Thursday, March 22. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. 3KARÁDY A GESTAPO BÖRTÖNÉBEN VISSZAEMLÉKEZÉS A MŰVÉSZNŐ ÉLETÉNEK EDDIG ISMERETLEN RÉSZLETEIRE "Ne kérdezd, ki voltam" c. filmből- Nem... Semmi köze a színházhoz! Egyed odament a gramofonnál álló Varga Rezsonéhez...- Egyed Zoltán vagyok...- Ismerem Önt... Olvasom a kritikait...- Legyen olyan szives, enekeljen valamit...- Nem vagyok színésznő... sem enekesno...- Me^is kérem, énekeljen valamit... A társaság élénken helyeselt. Mindenki leült és Kanczler Katalin előadott egy dalt. Csak úgy kiséret nélkül, egyszerűen és kedvesen énekelt. Egyed felugrott:- Ez óriási! Maga rendkívül tehetséges! A színpadra született. Magában óriási lehetőségek rejtőznek! ... Magából színésznőt fogok csinálni... Másnap Egyed Zoltán megjelent Kanczler Katalin Molnár utcai lakásán, kocsiba ültette és kivitte a HuvösvÖlgybe, Cs. Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház négyszerit művésznőjéhez. Csathó Kálmánná nyájasan fogadta vendégeit.- Ilona kérem - mondta lelkesen Egyed. - Hallgassa meg ezt az asszonyt... Ilyen tehetséget még nem láttam... Csathoné meghallgatta Kanczler Katalint, aztán igy szólt hozzá:- Fiam, te valóban tehetséges vagy... Egyed tovább lelkesedett:- Örülök, hogy maga is igazat ad nekem... Tanítsa ezt az asszonyt. Biztosan sikere lesz. Attól kezdve mindennap, minden délután kijárt szinileckekre. Egy idő múlva, mikor már a tehetsége kezdett bontakozni, Csathó Kálmán megkérte a fiatal szininővendéket, hogy maradjon ott náluk. Csathó Kálmánná hitt a fiatalasszonyban és tudta, ha fellép, sikere lesz. Roboz Imre volt akkor a Vígszínház és a Pesti Színház gazdasági vezetője. Egyed Zoltán felkereste Robozt, Harsányi Zsoltot, az akkori művészeti igazgatót es Job Dánielt, a Vígszínház igazgatóját. Elmesélte nekik, hogy felfedezett egy nagy tehetségű színésznőt. Ha nem hiszik el, kérdezzék meg Csathó Kálmánt. folytatjuk Kérésre szívesen megküldjük e sorozat elázó cikkeit. Nem titok, Kanczler Katalin az eredeti I neve. Kint született Kőbányán, a X. kerü- I letben. A kis Katinak nem volt fényes i gyermekkora. Apjának igen kicsiny volt I a fizetese es bizony nehezen lehetett ezt 1 a kévés pénzt úgy beosztani, hogy kilen- f cen tudjanak belőle enni. Két felnőtt és * hét gyerek. Kati ott játszadozott gyerekkorában a Százados utón. Elég szűk lakás volt ahhoz, hogy a sok gyerek rongybabákkal, vagy labdaval szórakozzék. A kislány néha órák hosszat bámulta a szomszédos muvesztelepet, mert ott furcsa fehér ablakokat látott. Nagy szobrokat. Angyalokat, sulydobókat. A mfi- vésztelep kertjében elhelyezett szobrokat. Legboldogabb f volt, ha bemehetett j a telep parkjaba es közelről is megnéz- I hette a hatalmas, háromszobros ember- nagyságú szárnyas angyalokat. Aztán kiszaladt a vasúthoz... Bámulta a mozdonyokat, meg a szép, elegáns embereket, akik a j vasúti kocsiban ebédeltek, miközben robo- ( gott a vonat! Elnézte ezt a vonatországot, amelynek sok sínpárja nagyszerű titkokat ( rejtett a számára. Még sohasem ült vonaton. Nagy ritkán egyik-másik testvérével, de néha egymaga is bement a Rákóczi , útra, a csillogó üzletek kirakatai elé, ahol \ olyan szép Mikulásokat, karácsonyfákat és mindenféle ismeretlen játékokat lehetett látni. Ezekből a játékokból nem jutott a kis Katinak semmi sem. Az iskolában eleinte nagyon szerették a tanítok. De a gyermekben bizonyos ma- | kacsságot vettek észre. Idánként rosszkedvű lett és akkor nem törődött a feladat- | tál. Zárkózott^ magába mélyedo természet ; volt. Gyönyörűen irt. Sokkal szebben, mint . társnői. ] így nevelkedett fel a kis Kanczler lány , a Százados úti egyszerű lakásban. Anyja- ] nak persze az volt a legfőbb gondja, hogy . a gyerekeket minél hamarabb szárnyra | bocsássa. Ki ezt tanulja, ki azt, hogy ha- , mar pénzt tudjanak keresni. Katalin a legcsinosabb, nyilván hamaro- j san kap majd férjet. Az egész környéken feltűnt a szép, fiatal, serdülő lány. A kör- j nyék számos fiatalembere szemet vetett a sudár ( termetű, gyönyörű szemű és az ottani lányoknál sokkal műveltebb, tanultabb, mindig tiszta és gondosan fésülködő Katalinra. Egy napon - alig múlt el tizenhat eszten- jős - megjelent Kanczlerék lakásában egy fiatalember. Bejelentette a szülőknek, hogy Ő megkéri Katalin kezét. Varga Rezső volt a kérd neve, az elöljáróság adóosztályénak tisztviselője, csaknem kétszáz pengő fizetéssel. Akkoriban 200 pengő fix igen nagy fizetés volt és szülei rábeszélték Katalint erre a házasságra. Nem sokáig tartott a házasság. Katalin sokat volt egyedül. A kó'nyvek, amelyeket regebben olvasott, talán meséltek neki a boldogságról. Szeretett volna kitörni a környezetből, de a hétköznapok visszahúzták a lakasba. Edédet kellett főznie és vacsorát kellett készítenie. t , Néha egy-egy film varázsolta ünneppé a szürke hétköznapokat és a fiatalasszony két évig tartó tűnődés után mégiscsak oda mert állni az édesanyja elé:- El fogok válni... f Abban a világban, amelyben Kanczlerek éltek, nagyon merész es bátor hang volt ez, hiszen a család örült, hogy férjhez adta, hogy nincs többé gondja rá. Derek, Az Ön nyugdija többszörösét éri Magyarországon építtessen vagy vegyen lakást, házat, ingatlant Magyarországon Eljenyagynyaraljon otthon, anélkül, hogy szabadságát választási lehetőségét feladná! LIBRA KFT Egyike az első újtipusú magánvállalkozásnak Kívánságára INGYENES fényképes helyrajzzal szolgálunk ízlése szerint, építendő házát megtervezi AZ USA-ban LEVŐ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK TAGUNK HÍVJA: ISTVÁNT Philadelphiában: (215)664-1405 Bármikor hívhat, visszahívjuk! VAGY Budapesten: 36 1-175-0948 számot I AZ ÖN SIKERE A MI ÉRDEKÜNK óravaló férjet kapott, aki a maga nívóján illő életmódot nyújt neki. De ő ragaszkodott i váláshoz. Tizennyolc éves korában elhagyja i családi otthont. Külföldre utazik. A vonatok egyikén, amelyeket olyan okszor nézett gyerekkorában a Kerepesi it fakerítésen át. AZ ÚJSÁGÍRÓ 1938... Kint hűvös őszi szél... havas eső... dercedes autó áll meg az egyik V. kerületi >érpalota előtt. Egyed Zoltán száll ki belőle, ^z újságírót meghívták teára egy társaság- >a. A színésznő-háziasszony szeretettel őgadja a nemrégiben Hollywoodból visszaért Egyed Zoltánt, aki az Egyesült Álla- nokat hollywoodi gengszterek felszólitá- lára hagyta el. A gengszterek megjelentek tála a szállodában és "barátságos jóindulatai" felszólították, utazzék haza "mig nem :éső". A színésznőnél egybegyült társaság údám hangulatban szórakozott. Táncoltak i gramofon hangjára. Egyedet akkor már smertek, mint "színész- és szinésznő-fel- edezó't", hiszen Hajmássy Ilona érdekeben s Ő intézkedett a Metro filmgyárnál. A gramofonnál magas, elegáns nő állott, iki a hanglemez dallamát dúdolta.- K.i ez a nő - kérdezte Egyed.- A barátnőm - válaszolta a háziasszony.- "Színi no?"
