Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-09-14 / 34. szám
Thursday, Sep. 14. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Véleménykutatás Magyarországon BUDAPEST. A Magyar Nemzet napilap néhány hónappal ezelőtt véleménykutatást végzett olvasói körében. Felszólították őket, írják meg véleményüket a politikai helyzetről, a politikai pártokról, a gazdasági helyzetről. A lap 5.272 olvasója válaszolt a kérdésekre. Alant közlünk néhány választ. Előrebocsátjuk, hogy a Magyar Nemzet olvasótáborának jelentékeny része középosztálybeli és köztük az átlagosnál erősebb az ellenzéki szellem. Arra a kérdésre, hogy miként Ítélik meg a válaszadók az ország gazdasági helyzetét, a következő válaszok érkeztek: tűrhető 4 százalék, rossz 37 százalék, nagyon rossz 56 százalék. A megkérdezettek a gazdasági stabilizálódásra 75 százalékos arányban az 5 évnél több időt tartják szükségesnek. Szinte ugyanilyen arányban, 74 százalékban, nem bíznak abban, hogy önerőből talpra állhat az ország gazdasága. Gazdaságunk megsegítését 72 százalékben képzelik el nem szocialista országtól, és 89 százalék ítéli úgy, hogy szocialista országoktól nem várható gazdasági segítség. Adósságaink visszafizetéséhez a "10 év múlva" időszükségletet 41 százalék tartja reálisnak, a többség, 54 százalék azonban ügy ítéli meg a kérdést, hogy nem tudjuk visszafizetni külföldi adósságainkat. Arra a kérdésre, hogy mi gátolja a hatékony munkavégzést, a válaszok a következők: vezetői hibák - 51 százalék; munkafegyelem hianya - 18 százalék; anyag, piaci lehetőség hiánya - 22 százalék A válaszadók 75 százaléka szükségesnek tartja a köztársasági elnöki funkció bevezetését. A megkérdezettek 50 százaléka Pozsgai Imrét látná szívesen e funkcióban, 45 százalék viszont más jelöltre adná szavazatát. Az utolsó kérdésre: "hogyan tekint a jövő ele?" adott válaszok megoszlása a következő: bizakodó 20 százalék, félelemmel tekint a jövő felé 23 százalék. [folytatjuk] Szeretettel körülövezve Nemcsak a mi olvasótáborokban számit eseményszámba a mi szeretett Jánossy Helénünk születésnapja /aup 27/, hanem abban a városban is, ahol el. A Gardena, Cal.-i napilap szept. 1-én szép, illusztrált riportban emlékezett meg az Ö 101. születésnapjáról, amelyhez lapunk már előzőleg gratulált. A mellékelt kép 1946-ban készült férjével, néhai Jánossy Istvánnal. Bush elnök és felesege, Barbara is üdvözölte lapunknak években leggazdagabb olvasóját. Lapunk történelmi szerepe Lapunk Ügyvezető Bizottsága augusztusi gyűlésén ügy határozott, hogy az idei sajtóbankettünkön megemlékezünk sajtónk keretében való működésem 55. és születésem 85. évfordulójáról. Nincs értelme az álszerénykedésnek, de ha már igy döntöttünk, felhasználom az alkalmat arra, hogy röviden rámutassak sajtónk ama szerepére, amely kevésbé ismeretes az amerikai magyarság körében. Az amerikai magyarokat az elmúlt évszázad folyamán számos társadalmi intézmény szolgálta hatékonyan. Minden elismerést megérdemelnek az amerikai magyar egyházak, híveik vallási szükségleteinek kielégítésében, a nemzeti tudat, a magyar társadalmi elet fenntartásában, ápolásában. Egyletek tucatjai, élükön a William Penn Franternális Egylettel, minden elismerést megérdemelnek az amerikai magyar dolgozok anyagi erdekei védelmezéséért, életbiztosítás, betegbiztosítás, haláleseti biztosítás, stb. formájában. Az amerikai magyar sajtó többségé ugyancsak elismerést megérdemlő módon igyekezett magyar nyelvű hírszolgálattal ellátni angolul nem értő honfitársainkat. Azt, amit a mi lapunk nyújtott és nyújt immár csaknem kilenc évtized óta, nem lehet összehasonlítani egyetlen más amerikai ( magyar intézmény, egyház, egylet, sajtó hozzájárulásával. A mi lapunk volt az egyetlen amerikai magyar lap, amely feltárta olvasói számára, - akiknek száma az évek folyamán már több százezerre tehető - az amerikai köztársaság, az amerikai demokrácia, az "amerikai kísérlet" legmélyebb forrásait, amely felszínre hozta az amerikai történelem azon részleteit, amelyeket történelemkönyvek, köztük az iskolai tankönyvek, legtöbbje mind a mai napig vagy elrejt, vagy csak felszínesen ismertet. Rámutat lapunk az amerikai népi mozgalmak folyamataira, az amerikai munkásmozgalom történelmi szerepére, a szakszervezetek megalakulásáért folytatott hősi harcokra, amelyek nélkül az Egyesült Államok ma egészen más jellegi lenne. Csak a mi lapunk olvasása réven ismerkedhetett meg sok tízezer magyar az acélipari munkások, szénbányászok és más alapipari munkások harcaival, a szocialista mozgalom más részleteivel, valamint olyan nemzeti hősök életével, mint Joe Hill, Big Bill Haywood, Eugene Debs, Mot!» r Jones és sokan mások. Lapunk kezdeményezte a II. Világháború után a magyarországi Ínségesek támogatását célzó mozgalmat. Kulcsszerepet játszott az első nemzetközi segély, a 23 millió dolláros UNRRA segély megszerzésében. Lincoln szellemében lapunk olvasótábora a szabadságért, demokráciáért harcoló spanyol népnek is küldött 19.000 dollár segélyt 1937-ben Amikor hire jött, hogy a II. Világháborúban lerombolt magyar bányák munkásainak nincs elég lámpájuk, lapunk olvasói Martina Istvánnal sok száz bányászlámpát küldtek, hogy elősegítsek az újjáépítés megkezdését. i Szülőhazánk most egy üj történelmi korszak küszöbére lépett. Szeretnénk, ha lapunk még a jelenlegi szerény tehetségéhez képest is továbbra hozzájárulhatna ezen átmeneti korszak könnyebbé tételéhez. Nagy elégtétel volna számomra, ha az idei sajtóebédünk hathatósan előmozdítaná ebbeli törekvéseinket. Deák Zoltán Magyar1“botrány” BUDAPEST. Uj rikkancs van a pesti utcákon; Henry Kamm, a N.Y. Times tudósítójának személyében. Miután az USA-ban már nincsenek botrányok, mint pl. az Irán-Kont- ra botrány, a HŰD botrány, a Pentagon-i árlejtések, a "Praise the Lord" botrány, a Helmsley botrány, Kamm űr Budapesten fedezett fel egy botrányt: az MSZMP, úgymond, titokban eladta a párt tulajdonában lévő szállodákat, nyaralókat. Világbotránynak nevezte a Független Jogászfórum választmánya is az MSZMP tranzakcióját, amellyel szerintük a párt az egyszemélyes Next 2000 Kft-be igyekszik átmenteni gazdasági hatalmát. Az MSZMP illetékese szerint szó sincs semmiféle átmentésről, csupán arról, hogy hatékonyabban akarnak gazdálkodni vagyonukkal. A kérdés csak az, saját vagyonról van szó,, vagy az uj állam vagyonáról. Az MSZMP szószólója szerint a gazdasági es szakmai kérdések mögött elsősorban politikai szándékok húzódnak meg. Meggyőződésem, hogy ezzel a pártvagyont kívánják támadni. Ha valóban helytelenül járt el a párt pénzügyi .vezetősége, akkor megérdemlik, hogy Kamm űr kipellengérezze Őket, Mindenesetre várjuk a fejleményeket. Milliók biztosítós nélkül 1988 óta minden évben egy millióval növekszik azon amerikaiak száma, akiknek nincs elegendő egészségügyi biztosításuk. Az Employes Benefit Research Institute szerint 37 millió amerikainak nincs semmilyen egészségügyi biztosítása, ezenfelül 50 milliónak nincs elegendő biztosítása. Köztudomású, hogy súlyosabb operációt vagy kórházi kezelést kívánó betegség a legtöbb amerikai dolgozo minden megtakarított pénzét legfeljebb két hónap alatt felemésztené. Ennek tudható bé, hogy az USA, a világ egyik leggazdagabb országa, a 20. helyet foglalja el az ipari országok kozott a gyermekhalandóság tekintetében. Az állandóan emelkedő orvosi és kórházi költségeket a vállalatok a munkások vállára igyekeznek áthelyezni. Ez van a telefonmunkások, bányászok, légiforgalmi és az egészségügyi alkalmazottak folyamatban lévő harcainak hátterében. A legtöbb amerikai vállalat most atlag 1.500 dollárnyi egészségügyi biztosítási kölcsönt akar a dolgozók számlájára átíratni, illetve annyival akarja bérűket csökkenteni.
