Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)
1989-11-23 / 44. szám
Thursday, Nov. 23. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO Október “Életfa” Beregi Tivadar: 15—i társasebédünk közönsége nagyon sokáig nagy hálával fog gondolni arra a ragyogó magyar tánccsoportra, amely őszi összejövetelünket annyira feledhetetlenné tette. Az együttes, amely Magyar Kálmán honfitársunk irányítása alatt működik, "Életfa Magyar Tánccsoport" név alatt ismeretes az amerikai magyar társadalomban. Az "Életfa" névnek a messze régmúltba nyúló eredete és története van. Magyar Kálmán szerint az "Életfa" a magyar hagyományokban az életet és a termékenységet jelképezi. . Magyar falvakban még ma is gyakran viszik az "életfát" a menyegzői felvonulás élén a jó szerencse es a termékenység szimbólumaként. De van az életfának még ennél is messzebbre nyúló története. A hatalmas asszír birodalomban, sok ezer évvel ezelőtt is tisztelték az életfát és gyakran angyalok tartják kezükben az életfát a fennmaradt emlékműveken. Nemi koltÖi túlzással mi is mondhatjuk, hogy az életfát angyalléptű fiatalok hozták el október 15-én. És most itt örömmel mutatjuk be az amerikai magyar "életfa" ifjú megtestesítőit, akik részt vettek összejövetelünkön. Magyar Ildikó, a csoport zenekarának prímása, 7 éves kora óta tanul hegedülni. Minden évben Magyarországra látogat, hogy tökéletesítse népzenei tudását. Magyar dalok éneklésére Sebestyén Marta tanítja. Ifj. Magyar Kálmán 5 éves kora óta hegedül. Húgával ö is gyakran ellátogat Magyarországra és tanulmányozza a régi magyar hangszereket, mint a brácsa, a cimbalom, az ütő gardon. Olyan kitűnő mesterek, mint Nagy Zoltán, Mester László, Kelemen László, Sallai Sándor, Mészáros Béla és Roskó Béla a tanítói. 6 a csoport zenei igazgatója. Kovács Endre debreceni származású, ahol a hires Délibáb Együttestől tanulta művészetét. Hangszerei a citera és a brácsa. Papp Attila évek óta a Passaic-i Református Egyház orgonistája. A Rutgers Egyetemen mérnöki tanulmányokat folytat. Veress Sándor 15 év óta igazgatója a tanccsoport- nak. Tamás István erdélyi származású, a székely nép gazdag zenei és tánc hagyományait tolmácsolja a tánccsoportban. Tamás Judit fivérével, Istvánnal együtt egészíti ki a rendkívüli csoport művészi színvonalát. Papp Andrea számos alkalommal szerepelt táncelőadásokon a keleti partokon épp úgy, mint Magyarországon. Tanárai között olyan nagy mesterek szerepeltek, mint Farkas Zoltán és Zsurófszky Zoltán. Kívánjuk, hogy az ősi "Életfa" arkangyalai terjesszék ki továbbra is szárnyaikat a magyar művészet e kiváló és szeretetre méltó apostolai fölé. KUNFI ZSIGMOND A SZOCIALIZMUS TRAGIKUS HARCOSA "Életfa" ARLINGTON, Va. Egy szövetségi közvetítő', W.J. Usery, volt munkaügyi miniszter közreműködésével megkezdődtek a tárgyalások a sztrájkoló pittstoni bányászok szervezetének elnöke és a vállalat igazgatója, Paul Douglas között a több, mint hét hónap óta folyamatban lévő sztrájk befejezése érdekében. Ebben az évben, novem- j bér 18-án lesz hatvan ♦ éve, hogy Dr. Kunfi Zsig- mond a magyarországi szocialista mozgalom egyik legkiválóbb teoretikusa, publicistája, szónoka, politikusa és egyben vezérferfia, ó’nkezevel vetett veget eletenek bécsi emigrációjában. Ma, hatvan év távlatából, Kunfi Zsigmond legendás történeti szerepe a magyar munkásosztály bér- és választójogi harcaiban óriási volt a századforduló éveitől kezdve egeszen az osztrak-magyar monarchia összeomlásáig, 1918 őszéig, amikor a nemzeti forradalom a köztársaságot juttatta uralomra. Ennek a példamutató, ritka jellemű nagy tehetségű magyar szocialista államférfinak magasra ivelodött pályáját vázolom fel. Egész életét, sorsát, ragyogó szellemi képességét a munkásmozgalomnak szentelte és áldozta fel. 1879-ben született, amikor a magyar dolgozók mar kezdtek szakmájukban szervezkedni es lapjuk, a Népszava hetenként terjesztette a szocializmus eszméit és törekvéseit. Középiskolai tanulmányait befejezve, a kolozsvári egyetemen magyar-német szakon végzett; ugyanott doktorált és már dolgozott a helyi lapoknak. Tanári diplomájával a temesvári főreáliskolaban múkÖdott egy ideig és ott megírta Toldy Ferenc irodalomtörténész biográfiáját és Jókai Mórról tanulmányt, műveik kritikai elemzésével. De már a kilencszázas évek elején bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba és ezért Apponyi Albert gróf, közoktatásügyi miniszter megfegyelmezte és fölfüggesztette állásából. Ekkor Budapestre ment. A szocialisták meghívták a Népszava szerkesztőségebe es ugyanakkor a Ne'pszavát képviselte a központi pártvezetőségben. Ha végleg elvesztette tanári állását, a legtöbbet nyert vele a munkásmozgalom, mert Ó lett akkor a Népszava legismertebb, legkiválóbb vezércikkírója: tehetségével, tudásával pedig hatékonyan hozzájárult a munkástömegek tudományos oktatásához, az ismeretek népszerű terjesztéséhez. Ady Endre egyik meghitt barátja volt. Kunfi ösztönzésere is irta verseit a Népszavában. Rá bíztak a párt tudományos folyóiratának, a Szocializmusnak a szerkesztését is, amelynek szellemi nívóját emelte a cikkek kritikai megválogatásával és közlésével. Akkor már évek óta dolgozott a Társadalomtudományi Társaság szociológiai folyóiratának, a Huszadik Szazadnak, Ja- szi Oszkár, Somló Bódog, Ágoston Péter, Szende Pál, Szabó Ervin, Mannheim Károly tudósok társaságában. E magas színvonalú folyóirat akkor, a század elején, a szociális haladás, a demokrácia és az osztálynélküli jogegyenlőség eszmevivoje volt. Politikai területen nagy, döntő szerepe volt az 1910-es években megkezdődött választójogi harcokban. Amikor Karolyi Mihály Eszak-Amerikaba ment, közvetlenül a világháború kitörése előtt, hogy a magyar problémák és a dehnokratikus törekvések érdekében az amerikaiak támogatását megnyerje, Kunfi Zsigmond a Karolyi- delegácio tagja volt. Visszajövet, a háború kitört 1914 augusztusának elején; Jaurés-t meggyilkolták pacifizmusa miatt; Kunfit útközben a francia hatóságok egy ideig internálták es amikor kiszabadult, hazájába visszaérkezve folytatta újságírói munkásságát a Népszavánál és politikai küzdelmeit a szociáldemokrata mozgalomban. Ugyanakkor tevékenyen támogatta Károlyi Mihály radikális, progresz- sziv politikáját. Amidőn 1918 október végén az őszirózsás forradalom égiszé alatt Károlyi es Hokk Janos irányításával megalakult a Nemzeti Tanács, Kunfi itt is képviselte a szociáldemokrata pártot. Az uj köztársasági kormány megalakításakor Karolyi Mihály kinevezte öt tárcanélküli, majd közoktatási miniszternek. A Komműn hatalomra jutása elején, 1919 márciusában egészen junius( 24-ig közoktatásügyi népbiztos volt és ó is a szociáldemokraták ( e^yik képviselője a népbiztosok kormányában, ahol azonban állandó, erélyes ellenzéki magatartást tanúsított, elitélve az erőszak és a túlkapások minden megnyilvánulási formáját. Tapasztalva, hogy a népbiztosok kormányában szavait nem hallgatták meg, akkor a szociáldemokrata gyűléseken és a szovjet kongresszuson is tiltakozott az elkövetett erőszakosságok ellen. 1919 augusztus elején, a Tanácsköztársaság letörése után Bécsbe emigrált, ahol az osztrák szocialista napilap, az Arbeiter Zeitung belső munkatársaként dolgozott. Kunfi Zsigmondot távollétében Horthy Miklós "független" vészbírósága perbe fogta, elfogató parancsot foganatosítottak ellene. De a bécsi kormány nem adta ki Horthyéknak. így legalább még tiz esztendeig Kunfi Zsigmond biztonságban élve, békésen a magyar klerikális reakció rendőr- spiclieitól távol, minden fenyegetés, támadás ellenére tudott dolgozni, harcolni, írásban, előadásokban a magyar köztársaság, a demokrácia; a magyar szabadság foltáma- dása érdekeben. Egy végzetes éjjelen talán valami titokzatos elkeseredettségében es be nem vallott reménytelenségében öngyilkosságával akarta valamelyest igazolni, hogy életének már otven éves korában nem volt értelme és célja. írásaiban különösen a pedagógiába vágó kérdésekkel foglalkozott, amelyek akkor korának szellemét és érzésvilá^at mozgatták: A francia kultúrharc, Népoktatásunk biinei, Ki tanítja a magyar népet? (1909). A szocializmus témaköréből vette Az általános választójog problémáját, (1912). 1915-ben megírta megdöbbenésével és szivével: Jaurés az emberiség és a szocializmus nagy halottja cimü tanulmányát, a világháború vérontó idejében, amelyet ma sem lehet megilletödés nélkül olvasni. Érdekfeszitő munkája Az angol világbi- rodaloms (1915) c. történet-kritikai esszéje, az imperializmus filozófiájának megvilágításával. Irodalmi tevékenységnek tekinthető Zola és Anatole France világhírű regénymüveibol válogatott fordításai, ezzel is hozzájárulva a munkásosztály irodalmi neveléséhez. Magasrendű etikai filozófia volt életének irányitó gondolata, de ugyanakkor életenek társadalmi küldetése, a szenvedők, a megalázónak, a kitagadottak, a nyomorgok védelmében, de megállíthatatlan harc is egy szebb és igazságosabb jövőért. 7
