Amerikai Magyar Szó, 1989. július-december (43. évfolyam, 27-48. szám)

1989-11-09 / 42. szám

Thursday, Nov. 9. 1989, AMERIKAI MAGYAR SZO 7. SZAMURÁJ HOLLYWOODBAN NEW YORK. NY. A Newsweek rögtönzött közvelemenv-kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek több, mint fele úgy latja, hogy az Egyesült Államok számára a szovjet katonai erőnél is nagyobb veszélyt jelent Japán gazdasági térhöditása. A válaszadók zöme sportszerűtlennek nevezte Tokió kereskedelm* politikáját Washingtonnal szemben, több mint hatvan százalékuk kész lenne a japán termékek bojkottjára, mindemellett a megkérdezetteknek csaknem a fele az amerikainál jobbnak és árban kedvezőbbnek ítélte az ázsiai ország porté­káit. A lapok számokkal támasztják alá, hogy nem alaptalan az amerikaiak félelme Japán elóretöresetól, amit ma már ténynek lehet nevezni. Az aggódó elemzések manapsag azt firtatják, hogy elóbb-utóbb akár behoz- hatatlanná válhat a szigetország előnye a csúcstechnológiában es az üzleti életben. Amerika a létfontosságú csúcstechnológia- fejlesztesben, a mikrochipektöl az új rend­szerű televízióig elismerte iemaradásat. Az adatok valóban sokkolóak: tavaly elérte az 50 milliard dollárt a japánok kereskedelmi többlete, a szigetországiak az Egyesült Államokban csupán 1988-ban 16,5 milliárd dollar értékben vettek ingatlanokat, válla­latok megvásárlására 13 milliárdot költöttek ugyanott. A Sonynak nem ez az első ugrása az amerikai szórakoztató iparba: 1987-ben kétmilliárd dollárért szerezték meg a világ legnagyobb zenei birodalmát, a CBS Re- cords-t. A fejlesztésben felülmúlhatatlan japan vallalat. a hardverek mellett a szoft­verek, a hagyományos és CD-lemezek, műsoros kazetták hasznából is részt kívánt. Ugyanezt a szándékot látják a hozzáértők abban, hogy Morita a Coca-Colától, amely 1982-ben 750 millió dollárért jutott a Co­lumbiához - ám idén szeptemberig nem igazan lelte benne oromét -. megvette a neves hollywoodi céget. A Sony ugyanis az üzlettel nem csupán a stúdiókhoz és egyéb berendezésekhez jutott hozzá, hanem magáénak mondhatja a 9700 Columbia-film, s a mintegy 260 televíziós sorozat jogait is. A japánok nem titkolják szándékaikat: csúcstechnikai berendezéseiktől azt varjak, hogy a filmgyártás költségéit mintegy huszonöt százalékkal le tudják faragni. Hogy ez mit jelenthet, ahhoz tudni kell, ma már az Egyesült Államokban egy átlag mozifilm elkeszitese 15-20 millió dollárba kerül, s a szuperprodukciók 50 milliard kortil mozognak. A Sonynak azonban énnél is fontosabb, hogy a Columbia-videotéka készletet atteheti 8 millimeteres kazettákra, hiszen a cég rengeteget áldozott a kiska- zettás videokamerák és -lejátszók kifejlesz­tésére, elterjesztésére. A Sony belepesevel a filmfellegvár kilenc nagy stúdiója közül immár negv van külföldi kézben. Neumann-hagyaték. A Magyar Tudomá­nyos Akademai könyvtára és a Neuman Janos Szamitógeptudományi Társaság bir­tokába kerül a világhírű magyar matematikus hagyatékának egy része. A tudós öccse, Miklós adta at a cikkeket, előadásokat, hangfelvételeket, családi levelezést, sze­mélyes tárgyakat tartalmazó gyűjteményt Várkonyi Péter washingtoni magyar nagy­követnek. FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA! A kanadai magyarság lélekszáma hetvene­zerre tehető, ebből harmincöt-negyvenezer él Torontóban és környékén. Felsőfokú magyar nyelv- és irodalomoktatás egyetlen helyen folyik, az University of Toronto magyar tanszékén, amely egy négyszintes épület második emeletén található, az egyetem hires könyvtárának, a Robarts Library-nek a közvetlen közelében. A tanszék vezetője már tizenegy éve Bisztray György egyetemi tanár. Alant közöljük, Füstner Gabriella, a budapesti ELET ES IRODALOM c. hetilap riporterének a professzorral készített interjújának néhány figyelemre méltó részletét:- Hogyan került sor a tanszék létrehozá­sára 1978-ban? A történet jóval hamarabb kezdődik. A 6f)-as években a magyarok már felismerték, hogy jó darabig nem lesz mód a magyar kultúra tanítására kanadai egyetemeken, hacsak ok nem tesznek valamit az úgy érdekében. Néhány évig a Kanadában működő számos magyar egyesület közül az egyik, a Széchenyi Társaság, a montreali McGuill egyetemen esztendőnként egy-egv kurzust hirdetett meg.- Ezek magyar tárgyú nyelvi és kulturális, irodalmi kurzusok voltak? - Igen. Aztán ez az úgy elaludt, nem lehetett fenntartani, mert csak ideiglenesen, évről évre hirdették meg a kurzusokat. Ekkor a Széchenyi Társa­ság elhatározta, hogy alapítványt létesít, amely tartósan biztosítja majd a magyar oktatást, egyetemi szinten. Ezt 1972-73 körül kezdték kidolgozni, az alapokat meg­vetni, 1974 körül kezdődött a gyűjtés, ebben elévülhetetlen érdeme van egy Duska Lász­ló nevú volt magyar katonatisztnek, aki a Széchenyi Társaság elnökeként nehány év alatt, több százezer dollárt gyűjtött össze; 1977-ben, kétszázötvenezer dollár birtokában elment a szövetségi kormányhoz és anyagi támogatást kért a leendő magyar tanszék felállításához. A kormány, mindenki nagy meglepetésére, elhatározta, hogy 50 százalékos arányban kiegészíti az alapít­ványt, s a magyarok által összegyűjtött - akkor már 300 ezer dollár - összeget megduplázta. 1978 elején a 600 ezer dollár­ból létrehozták az alapítványt, és a Univer­sity of Toronto-val megkezdődtek a tárgya­lások a tanszék létrehozására vonatkozóan. Márciusban Írták ki a pályázatot, én is megpályáztam, végül is engem választottak a pályázók közül.- Speciálkollégiumokat tartanak pusztán érdeklődő egyetemisták számára. A témák közt szerepel "modem magyar regény", "magyar dráma", "modem magyar filmmű­vészet". Milyen sikerük van ezeknek?- A film a legsikeresebb azért, mert filmek angol feliratosak. Elsősorban nem magyar származású és nem magyar anyanyelvű hallgatók vesznek részt ezeken a filmvetítéseken.- Milyen indíttatásból kezd valaki a magyar kultúrával foglalkozni? A hallgatók többségé­nél a származás, a szülök, vagy nagyszülők származása a döntő, vagy más ok is van?- Van más szempont is. A nyelvet - legalábbis alapfokon - egyre több nem magyar származású hallgató veszi _ fel, mert néhány évvel ezelőtt a nyelvészeti tanszék bevezetett egy olyan rendeletet, hogy egy nem indoeurópai nyelvet is fel kell vennie minden nyelvszakos hallgatónak. Ez sokat segített, minden évben van 3-4 nyelvész hallgatónk ilyen indíttatásból. Sok nem magyar származású hallgató a magyarok jó hire, illetve a kurzus jó hire miatt választja, vagy a magyar filmeken keresztül megnő a történelmi és politikai érdeklődése a magyarok és nyelvűk iránt.- A jé hiríi tanszéki könyvtár és archí­vum, milyen anyagot gyűjt? A kanadai magyar kultúra kiemelkedő alkotásait, vagy az otthonit? A tanszéki könyvtár tulajdonképpen magángyűjtemény, családi könyvtár. Édes­apám, Bisztray Gyula egy ideig a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora volt a háború után, halála után a 70-es evek végén a magyar hatóságok jóvoltából a könyvtár általa legértékesebbnek tartott részét - a gyűjtemény nagyobbik hányadat - kihozhattam.- Ez év májusában háromnapos konferen­ciát rendezett a tanszék magyar kulturális témakörökből. Milyen fontos korszakok, témakörök kerültek napirendre? Lesz-e jövőre is magyar kulturális konferencia?- Előadások hangzottak el a magyar avant­gárdról, a kortárs magyar képzőművészet­ről, a XVII.-XVIII. századi magyar törté­nelem témaköreiből, az 1945 utáni politikai helyzetről. Az irodalmi délután vendége volt Esterházy Péter Budapestről, az ó felolvasása után pedig fiatal kanadai, magyarul publikáló költők olvastak fel verseikbol:; Báli Brigitta, Sajgó Szabolcs, Simándi Ágnes. Ez az iró-kóltö találkozó volt talán a legsikeresebb része a háromna­pos rendezvénynek. Jövőre lesz ugyan konferencia, de nem kulturális, és nem Torontóban. Néhányan, egyetemi előadók és könyvtárosok, alapítottunk egy kanadai magyarságtudományi társaságot, ezelőtt négy évvel. Eddig évente tartottunk konfe­renciákat, ezután is szeretnénk, ameny- nyiben ez megoldható. A BOLGÁROK IS BECS. Ideerkezó hirek szerint Szófiában több, mint 4000 ember tüntetett demokrá­ciát és "nyitottsag"-ot (glasznoszty) köve­telve. KELET-BERLIN. Az egyre terjedő demok­ratikus mozgalom a múlt hét végén érte el csúcspontját az NDK fővárosában, amikor közel fél millió tüntető vonult fel békésen a főváros utcáin, politikai változást köve­telve. Dr. SZABÓ EBDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 Street NEW YORK, NY M02I Telefon: (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel Nem-magyarok — magyarul Kanadában Beszélgetés Bisztray György professzorral

Next

/
Oldalképek
Tartalom