Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-09 / 6. szám
Thursday, Feb. 9. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. “SZÉP ÉLET... GYÖNGY ÉLET...” A világ minden részéből tódulnak az emberek Amerika felé. Sokan életüket kockáztatják, csakhogy bejussanak ide. A mexikói határon sok kilométeres árkot akar a bevándorlási hivatal ásatni, hogy feltartsák az ide igyekvő tömegeket. Europa majdnem minden országában - nem kisebb mértékben Magyarországon - ezrek álmodoznak arról, hogy miképpen jussanak el ide Amerikába. Persze* ha arra gondolunk, hogy mi mindenen ment át az a szerencset- len világrész ebben az évszázadban, nem is lepődhetünk meg! És mégis mi történik, amikor mar itt vannak az Ígéret földjén? A legtöbb nagyvárosi lakáson három-négy lakat van. Este nem igen mernek az emberek az utcara menni, a parkokról nem is beszélve.Az iskolák udvaraira időnként fegyverrel lövöldöznek . New York városában egyetlen évben 127 gyermeket öltek meg...szerető szüleik! Évente valami 20.000 embert lőnek a^yon az országban^ New Yorkban mar készül a legújabb szálloda, amelyben 400 dollárt kell fizetni egy szobáért egy éjszakára, miközben a Fifth Avenuen tucatszam- ra fekszenek a padokon a hajléktalanok. Szóval van itt elég ellentmondás. Ezekről az ellentmondásokról és általában az amerikai boldogulás lényegéről irt könyvet Loren Baritz, a Massachussets Egyetem történelemprofesszora. Hat neki aztan igazán tudnia kell, hogyan áll a bál Amerikában! A tudós professzor abból indul ki - igen helyesen - , hogy Amerika minden korszakban az üldözöttek reménysége, mentsvára volt. Az első települők azok voltak, akik az angliai vallási megkülönböztetések elől jöttek ide. Szóval menedékhelynek indult az ország. De nemcsak annak. A menedékhely mellett Hat kérlek, kedves Erzsikéin, a tojásmérő ketyeg, a kenyérpirító pirít, a kávéfőző fortyog. Erről ábrándoztunk valamikor, ez volt a mi gyönyörű álmunk? a kimondott vagy nem kimondott cél az volt, hogy biztosabb legyen a megélhetés, mint abban a sanyarú Európában, vagy Ázsiában. Afrikából persze nem igen vándoroltak ki, ami annyira megharagitotta a kereskedő es termelő világot, hogy azt mondták: "Mi az, hát nektek nem kell Amerika?" És elkezdték őket összefog- dosni milliószámra rabszolgának. Amikor a II. világháború idejen propaganda-minisztériumunk, az Office of War Information egy népszerű történelmet akart terjeszteni Amerikáról, megkértek a kiváló költőt, Stephen Vincent Benet-et, hogy írja azt meg röviden, tömören. Benet igy kezdte ennek megírását: "Amerika egy olyan ország, amely mindig a jövőbe tekint, szabad férfiak es nők olyan jövőjébe, amelyben mindig lesz kenyér és munka, létbiztonság és szabadság." Figyeljük meg a sorrendet: kenyérrel i kezdte a költő. Mert ha nincs kenyér és munka, akkor hét baj van a szabadsággal! Sajnos a kenyer, szóval a mindennapi megélhetés még mindig elérhetetlen milliók számára. Három millió hajléktalan, harminc millió ínséges és...400 dollár egy luxusszobáért! Baritz professzor azonban nem ezekről ir elsősorban, ö az amerikai középosztály történelmét Írja meg a "Good life" c. könyvében, amely a Knopf cég kiadásában jelent meg. Ára $ 1 9.95. Baritz szerint Amerika vezetése a századfordulótol kezdve a középosztályból felfelé törtető személyek, csaladok kezébe jutott az eredeti arisztokrata elemekéből. A bevándorlók első célja, miután megvetették lábukat az uj világban, a saját ház szerzése volt. A szazad első felében ez viszonylag könnyen ment. Baritz professzor szerint 1929-ben a lengyelországi bevándoroltak 50%-a, a cseh bevándoroltak 54 %-a már saját házzal rendelkezett. Hogy a magyar bevándoroltak hány százalékának volt saját háza, azt egyelőre nem volt alkalmunk ellenőrizni, de amennyire ismerjük az amerikai magyarságot, különösen az első évtizedekben érkezetteket, azok is nagyra értékelték egy saját ház birtoklását és nem hisszük, hogy messze elmaradtak volna lengyel és .cseh bevándorolt társaiktól. Itt kezdi meg Baritz professzor a tulajdonképpeni elemzést. Hogy mit hozott magával a középosztálybeli élet? A saját házhoz azután hozzájárult a saját autó, a saját mosógép, hűtőszekrény. Amikor mindez megvolt, jött a televízió, a camcorder, a második lakás, vagy kondominium Floridában. A következő nemzedéknek már nem volt jó a szűk lakás, a környezet, elköltöztek tőlük, egyre ritkább lett a kapcsolatuk. Es hova lettek az élet igazi értékei? Hova lett az irodalom, a művészet értékelése? Hova lett a rozsa, (folytatás a 9. oldalon) KORSZERŰ ALUMINIUM KÉSZÁRUGYÁRTÁS Az Alumimumszerkezetek Gyara korszerű késztermékeket állít elő aluminium félgyártmányokból és hengerelt szalagból. TERMÉKEINK JELLEMZŐI A GYORS SZERELHETOSEG, MINIMÁLIS KARBANTARTASI IGÉNY, KORROZIÓÁLLÓsÁg ES CSEKÉLY ÖNSÚLY. A NAGYSZILÁRDSÁGÚ ALUMINIUMÖTVÖZETEK TERHELHETŐSÉGE A SZERKEZETI ACÉLOKÉVAL VETEKSZIK, UGYANAKKOR ELŐNYEI NAGYON SOK FELHASZNALASI TERÜLETEN ÉRVÉNYESÜLNEK A HELYETTESÍTŐ ANYAGOKKAL SZEMBEN. FŐBB TERMÉKEK: aluminium proiiliemezek • szendvicspanelek mobil építőipari állványok •ALVTÉR térelemek járműipari tartályok • parabolaantenna egyéb hegesztett szerkezetek VEGYESVÁLLALAT ALAPÍTÁSI TÖREKVÉSEKET KEDVEZŐEN FOGADUNK Gyártó: HUNBALU ASZGY ALUMIMUMSZERKEZETEK GYARA 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Szántő Kovács János u.162. Tel: 62/44-622 Telex: 84-219
