Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 1. szám

Thursday, Jan. 5. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. ZÖLD! LÁSZLÓ; Fete Áron Tolnai Világlapja 1901-1944. válogatta: Rapcsányi László, Idegenforgalmi Propa­ganda ' és Kiadó Villalat (368 old.) Lapozgatom a képes hetilap hasonmás kiadását es megakad a szemem az 1939- es évfolyamon. 1939-ben Tolnai Simon kiforrott heti­lapja szerdánként jelent meg és húsz fil­lérbe került. 1901-ben, az induláskor szom­batonként látott napvilágot, Budapesten két krajcárért vesztegették, vidéken hä-, romért. Ugv látszik, a fővároson kivül élók már akkoriban is hátrányokkal küsz­ködtek; az ötvenszazalekos árkülönbség soknak rémlik. Még akkor is, ha a legol­csóbb kepes magyar hetilapként reklá­mozott újság nagyon olcsó lehetett. Gon­doljunk csak arra, hogy nagyjából az idő­tájt mivel robbant be az irodalmi köztu- datba Móricz Zsigmond. (A koldusszegény asszony sirva-nevetve guberálja Össze azt a bizonyos hét krajcárt.) A grundolas éve különben is furcsa esz­tendő. Januárban alakul meg a Magyar Labdarugók Szövetsége, amely azóta is áldásos tevékenységet fejt ki. Áprilisban földrengés borzolja a kedélyeket, fészek­mélysége hét kilométernyi. Aztán Turóc- szentmártonban értekezletet tart a Szlo­vák Nemzeti Part, ekkor es itt alapozza meg Trianonig ívelő politikáját. A szoci­áldemokraták szintén kongresszust tarta­nak. A kormánypárthoz tartozó Károlyi Sándor gróf pedig kidolgozza az úgyneve­zett agrarius-programot, ennek pontjai közül a mezőgazdasági árük vámvédel­me és a szövetkezetek támogatása mél­tó említésre. 1901-ben többször is tüntet­nek a munkanélküliek - négyezren Resi- cán, ötezren, majd néhány hét múlva ti- zenketezren a fővárosban. Ebben az évben kezdik építeni a Halászbástyát, Eötvös Loránd ez idő tájt próbálja ki hires torzi­ós ingáját a Balaton jepjén, ekkoriban szer­keszti meg Kandó Kálmán nem kevesbe hires villanymozdonyát. Elkészül az első magyar film, A tánc, a patikus Kosztka Tivadar megfesti Csontváry hires kepét, a Holdtölte Taorminában-t, Gárdonyi Gé­za megjelenteti az Egri csillagok cimu regényét,. Mikszáth Kálmán pedig a Kü­lönös házasságban eltemeti a feudális allűrökkel kérkedő Magyarországot. Egy feltörekvő ország a nagy grundo- lások és a szociális feszültségek lázában ég­Ilyen körülmények közepeit mutatja be Friedmann Simon a maga Tolnai Világlap­ját. Rapcsanyi László gyűjtő- és válogató munkáját az minősíti, hogy a nyolcoldalas évfolyamsuritmenyekbol pontosan érzékel­ni a közhangulatot. Peldöul a tárcákból, Ritter Aladar egyik tanulmányából, A Tol- nai-jelenseg cimú sajtotorténeti oknyomo­zásból - Jel-Kép, 1987/2. - tudjuk, hogy a novellatermelo nagyiparosok mellett kik publikáltak a képes hetilapban. Olcsón, per­sze, Tolnai Simon ugyanis szinte kizárólag masodkozlesben jelentette meg . a máshol, általában jóval kisebb példányszámú folyó­iratokban, napilap-mellékletekben f olvasott tárcákat. A gúnyneve ezert Fele Áron. Igaz, irodalmi mindenese, Garai Ferenc nem min­denkinek fizetett otvenszázaleknyi hono­ráriumot. Az előszobán is szellemes Ka­rinthy Frigyes bízvást számíthatott társal­gási felárra, ha kellő ideig tartózkodott a szerkesztőnél. A szerzők között tűnt fel, nem is olyan ritkán, Kosztolányi Dezső, ifj. Krúdy Gyula, Szép Ernő, vagy éppen Márai Sándor. Illés Endre 1927-ben közol- teti Doktor Pergamen cimü, szivszoritó novelláját egy hajlott hatu levéltárosról. Mándy Ivan az utolso évfolyamban, az 1944-esben adja közre Páholyban cimü tár­cáját. (A hangulat jellegzetesen mándys. Egy fiatalember - vélhetőleg maga az iró - szívesen jár színházba, megszokta a karza­tot, egyszer azonban, kíváncsiságból, lemegy az "előkelők" közé. Megbámulja őket, míg­nem az egyik fölajánlja földszintre szóló jegyét, mondván, o mar unja az előadást. Ifjú hősünk boldogan helyezkedik el a zsöly- lyében, jobbra- balra nézeget, aztán, elu­tasító tekinteteket látva, csöndben vissza­oson a karzatra.) A szociális feszültségekre érzékeny, li­berális szemleletmod korántsem csupán az irodalmi igényű tárcákból olvasható ki. Legalább ennyire a sokatmondó fotókból és a lényegretóró képaláírásokból. Sok fény­kép, kévés kommentár - igy foglalható össze a szerkesztők legfőbb tórekvese. Olykor viszont éppenséggel a líraibb szöveg sejteti a Tolnai Világlapja nézőpontjait. 1902-ben a lapalapitő úgy talalja "Zola Emil" halálát, hogy nemcsak a francia iró életéről irat, nemcsak a Dreyfus-ügyben játszott szere­pet részletezteti. Arról is gondoskodik, hogy a nekrológos és a közeli szamokban reklám harangozza be Dreyfus kapitány Öt év életemből cimú könyvét. Vagy 1904- ben a Tolnai Világlapja érdekes módon köz­li Jókai Mór halálhírét. Terjedelmes és ol­vasmányos __ pályaképben számol be arról, hogy az agg iró, nem egészen fél évtized­del a halala előtt, mikent vette feleségül a legkevesebb fél évszazaddal fiatalabb Nagy Bellát. S hogy kétszeresen is megbot­ránkoztassa a korabeli társadalom mérték­adó rétegeit, szinészno-hitvese, Laborfal- vy Róza elárvult helyet a szegény zsidó gépész, Grosz Mór hamvas lányával töltöt­te be. Jókai május ötödiken hunyt el, Rap­csanyi László mintakollekciójában "a leg­nagyobb magyar mesélő" regényes életéről a május 15-i számból értesülhetünk. Vajon mennyi lehetett az átfutási idő? Lehetsé­ges, hogy a hasonmás kiadásban, május 15- i fejléc alatt korábbi számból való cikk jelent me g? Azt hiszem, okkal élhetünk a gyanúper­rel, különben nem értenénk, hogy a legol­csóbb hetilap miként tudott 1910-re nyolc­vankétezer előfizetőre szert tenni. Nagy­jából ugyanennyi példánya kelt el az újság- standokon, vagy a műkedvelő terjesztők révén (vidéken leginkább postások, tanítók és papok vállalkoztak az expediálásra, évi ötven-száz korona mellékjövedelem remé­nyében). Jo volna tudni, hogy Trianon, vagy­is az or-szágterület negyedere csökkenése milyen következményekkel járt a tömeglap­nak szánt kiadvány szempontjából; hogy a kor világszínvonalán álló szerkesztők és terjesztők miként csonkítottak- változtattak stratégiájukat? Jo volna tudni, hogy miként lehetett, mondjuk, a két világháború közti Romániában megrendelni a Tolnai Világlap­ját. Ha netán sikerült előfizetni rá, lehetett- e( rendszeresen olvasni? Apám családja pél­dául alig tudott róla, az o kisebbségi életük­ből kimaradt az érdekességen alapuló uj- ság-müveltség, amellyel a kepes hetilap kecsegtette több százezres olvasótáborát. Jo volna, persze, azt is tudni, hogy a leg­olcsóbb magyar hetilap szocializmus kora­beli jogtudöja, a Képes 7 miként lett a leg­drágább magyar hetilap? Milyen gazdasági és tájékoztatáspolitikái ellentmondások játszottak közre, hogy példányszama még csak véletlenül sem felel meg annak a funk­ciónak, amit a családban olvasok művelésé­ben kéne betöltenie. Egyébként a fama sze­rint úgy jött létre a Képes 7, hogy egyik vezető politikusunk gyermekkorában sokat forgatta a Tolnai Világlapját és a régi saj­tó eme sikerült termékét melegen ajánlotta sajtófőnökeink figyelmébe. Az ajánlást most, néhány évvel később én is komolyan veszem. Őszinte segitószándekkal javaslom, a negyvenót forintos hetilap szerkesztöse- gebe delegáljuk erősítésül Tornai Józsefet. A szerkesztésben járatos és a népéletben otthonos költő meg cimet is kölcsönözhet­ne megújulásra méltó hetilapunknak! Tornai Világlapja. Jól hangzik, nem? Deák Zoltán Budapesten i ii t / Mikent arra előző lapszámainkban mar utaltunk, Deák Zoltán, lapunk főszerkesztője kedves olvasónk, Speter Erzsébet megmvasara résztvett az Erzsébet-dij kiosztása alkalmával november 14-én rendezett előadáson a budapesti Fővárosi Operett Színházban. A két hetes látogatás alkalmat adott szerkesztőnknek arra, hogy teljesebben felmérhesse az Erzsébet-dij jelentősegé­nek kulturális méreteit. Ugyanakkor sze­mélyesen megismerkedhetett azon hirde­tési szervek képviselőivel, amelyek igye­keznek lapunk számára hirdetéseket sze­rezni. Ottléte folyamán abban a kitüntetésben részesült, hogy átvehette a Magyarok Világ- szövetsége díszjelvényét a magyar nyelv és kultúra ápolása érdekeben végzett munkájáért. E jelvényt szerkesztőnk lapunk támogatóinak neveben fogadta el, mert csak az ő áldozatos támogatásuk teszi lehetove mindazt, amit lapunk a magyar kultúra érdekében végezhet. Ugyancsak nagy megtiszteltetésnek tekinthetjük a tényt, hogy Benyi József h. külügyminiszter, valamint Bende József külügyminiszteri főosztályvezető fogadta öt. Találkozásuk alkalmával kifejezték nézeteiket az amerikai-magyar kulturkap- csolatok fejlesztésének további lehetőségei­ről, az erdélyi menekültek támogatásáról es abban a Vörös Kereszt szerepéről. Ugyan­erről a kérdésről tárgyalt később Dr. Gulyás Andrással, a külügyminisztérium sajtófőnö­kével. ( Látogatást tett lapunk budapesti fomunka- tarsánal, Fodor Ernánál, aki most lábadozik betegségéből. Saját maga és olvasóink jókí­vánságait tolmácsolta Fodor Ernának, mielőb­bi teljes felépülést kívánva neki. Örömmel vett reszt lapunk régi. faradhatat­lan támogatójának, Dr. Striker Györgynek 75. születésnapi ünnepélyen, amelyen Deák Zoltán olvasóink jókívánságait adta át az ünnepeltnek, további sok esztendei alkotó munkát kívánva neki a magyar tudomány és technika érdekében. Spéter Erzsébet önzetlen kózremüködese lehetővé tette, hogy szerkesztőnk első Ízben hosszú évek után megismertesse lapunk működését a magyar közönség számottevő részével. A népszerű, 220.000 cirkulációju Esti Hírlapban megjelent riportert hálás úgy Dr. Paizs Gábor főszerkesztőnek, mint az interjút készítő Szegő Gábornak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom