Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 1. szám
Thursday, Jan. 5. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. ZÖLD! LÁSZLÓ; Fete Áron Tolnai Világlapja 1901-1944. válogatta: Rapcsányi László, Idegenforgalmi Propaganda ' és Kiadó Villalat (368 old.) Lapozgatom a képes hetilap hasonmás kiadását es megakad a szemem az 1939- es évfolyamon. 1939-ben Tolnai Simon kiforrott hetilapja szerdánként jelent meg és húsz fillérbe került. 1901-ben, az induláskor szombatonként látott napvilágot, Budapesten két krajcárért vesztegették, vidéken hä-, romért. Ugv látszik, a fővároson kivül élók már akkoriban is hátrányokkal küszködtek; az ötvenszazalekos árkülönbség soknak rémlik. Még akkor is, ha a legolcsóbb kepes magyar hetilapként reklámozott újság nagyon olcsó lehetett. Gondoljunk csak arra, hogy nagyjából az időtájt mivel robbant be az irodalmi köztu- datba Móricz Zsigmond. (A koldusszegény asszony sirva-nevetve guberálja Össze azt a bizonyos hét krajcárt.) A grundolas éve különben is furcsa esztendő. Januárban alakul meg a Magyar Labdarugók Szövetsége, amely azóta is áldásos tevékenységet fejt ki. Áprilisban földrengés borzolja a kedélyeket, fészekmélysége hét kilométernyi. Aztán Turóc- szentmártonban értekezletet tart a Szlovák Nemzeti Part, ekkor es itt alapozza meg Trianonig ívelő politikáját. A szociáldemokraták szintén kongresszust tartanak. A kormánypárthoz tartozó Károlyi Sándor gróf pedig kidolgozza az úgynevezett agrarius-programot, ennek pontjai közül a mezőgazdasági árük vámvédelme és a szövetkezetek támogatása méltó említésre. 1901-ben többször is tüntetnek a munkanélküliek - négyezren Resi- cán, ötezren, majd néhány hét múlva ti- zenketezren a fővárosban. Ebben az évben kezdik építeni a Halászbástyát, Eötvös Loránd ez idő tájt próbálja ki hires torziós ingáját a Balaton jepjén, ekkoriban szerkeszti meg Kandó Kálmán nem kevesbe hires villanymozdonyát. Elkészül az első magyar film, A tánc, a patikus Kosztka Tivadar megfesti Csontváry hires kepét, a Holdtölte Taorminában-t, Gárdonyi Géza megjelenteti az Egri csillagok cimu regényét,. Mikszáth Kálmán pedig a Különös házasságban eltemeti a feudális allűrökkel kérkedő Magyarországot. Egy feltörekvő ország a nagy grundo- lások és a szociális feszültségek lázában égIlyen körülmények közepeit mutatja be Friedmann Simon a maga Tolnai Világlapját. Rapcsanyi László gyűjtő- és válogató munkáját az minősíti, hogy a nyolcoldalas évfolyamsuritmenyekbol pontosan érzékelni a közhangulatot. Peldöul a tárcákból, Ritter Aladar egyik tanulmányából, A Tol- nai-jelenseg cimú sajtotorténeti oknyomozásból - Jel-Kép, 1987/2. - tudjuk, hogy a novellatermelo nagyiparosok mellett kik publikáltak a képes hetilapban. Olcsón, persze, Tolnai Simon ugyanis szinte kizárólag masodkozlesben jelentette meg . a máshol, általában jóval kisebb példányszámú folyóiratokban, napilap-mellékletekben f olvasott tárcákat. A gúnyneve ezert Fele Áron. Igaz, irodalmi mindenese, Garai Ferenc nem mindenkinek fizetett otvenszázaleknyi honoráriumot. Az előszobán is szellemes Karinthy Frigyes bízvást számíthatott társalgási felárra, ha kellő ideig tartózkodott a szerkesztőnél. A szerzők között tűnt fel, nem is olyan ritkán, Kosztolányi Dezső, ifj. Krúdy Gyula, Szép Ernő, vagy éppen Márai Sándor. Illés Endre 1927-ben közol- teti Doktor Pergamen cimü, szivszoritó novelláját egy hajlott hatu levéltárosról. Mándy Ivan az utolso évfolyamban, az 1944-esben adja közre Páholyban cimü tárcáját. (A hangulat jellegzetesen mándys. Egy fiatalember - vélhetőleg maga az iró - szívesen jár színházba, megszokta a karzatot, egyszer azonban, kíváncsiságból, lemegy az "előkelők" közé. Megbámulja őket, mígnem az egyik fölajánlja földszintre szóló jegyét, mondván, o mar unja az előadást. Ifjú hősünk boldogan helyezkedik el a zsöly- lyében, jobbra- balra nézeget, aztán, elutasító tekinteteket látva, csöndben visszaoson a karzatra.) A szociális feszültségekre érzékeny, liberális szemleletmod korántsem csupán az irodalmi igényű tárcákból olvasható ki. Legalább ennyire a sokatmondó fotókból és a lényegretóró képaláírásokból. Sok fénykép, kévés kommentár - igy foglalható össze a szerkesztők legfőbb tórekvese. Olykor viszont éppenséggel a líraibb szöveg sejteti a Tolnai Világlapja nézőpontjait. 1902-ben a lapalapitő úgy talalja "Zola Emil" halálát, hogy nemcsak a francia iró életéről irat, nemcsak a Dreyfus-ügyben játszott szerepet részletezteti. Arról is gondoskodik, hogy a nekrológos és a közeli szamokban reklám harangozza be Dreyfus kapitány Öt év életemből cimú könyvét. Vagy 1904- ben a Tolnai Világlapja érdekes módon közli Jókai Mór halálhírét. Terjedelmes és olvasmányos __ pályaképben számol be arról, hogy az agg iró, nem egészen fél évtizeddel a halala előtt, mikent vette feleségül a legkevesebb fél évszazaddal fiatalabb Nagy Bellát. S hogy kétszeresen is megbotránkoztassa a korabeli társadalom mértékadó rétegeit, szinészno-hitvese, Laborfal- vy Róza elárvult helyet a szegény zsidó gépész, Grosz Mór hamvas lányával töltötte be. Jókai május ötödiken hunyt el, Rapcsanyi László mintakollekciójában "a legnagyobb magyar mesélő" regényes életéről a május 15-i számból értesülhetünk. Vajon mennyi lehetett az átfutási idő? Lehetséges, hogy a hasonmás kiadásban, május 15- i fejléc alatt korábbi számból való cikk jelent me g? Azt hiszem, okkal élhetünk a gyanúperrel, különben nem értenénk, hogy a legolcsóbb hetilap miként tudott 1910-re nyolcvankétezer előfizetőre szert tenni. Nagyjából ugyanennyi példánya kelt el az újság- standokon, vagy a műkedvelő terjesztők révén (vidéken leginkább postások, tanítók és papok vállalkoztak az expediálásra, évi ötven-száz korona mellékjövedelem reményében). Jo volna tudni, hogy Trianon, vagyis az or-szágterület negyedere csökkenése milyen következményekkel járt a tömeglapnak szánt kiadvány szempontjából; hogy a kor világszínvonalán álló szerkesztők és terjesztők miként csonkítottak- változtattak stratégiájukat? Jo volna tudni, hogy miként lehetett, mondjuk, a két világháború közti Romániában megrendelni a Tolnai Világlapját. Ha netán sikerült előfizetni rá, lehetett- e( rendszeresen olvasni? Apám családja például alig tudott róla, az o kisebbségi életükből kimaradt az érdekességen alapuló uj- ság-müveltség, amellyel a kepes hetilap kecsegtette több százezres olvasótáborát. Jo volna, persze, azt is tudni, hogy a legolcsóbb magyar hetilap szocializmus korabeli jogtudöja, a Képes 7 miként lett a legdrágább magyar hetilap? Milyen gazdasági és tájékoztatáspolitikái ellentmondások játszottak közre, hogy példányszama még csak véletlenül sem felel meg annak a funkciónak, amit a családban olvasok művelésében kéne betöltenie. Egyébként a fama szerint úgy jött létre a Képes 7, hogy egyik vezető politikusunk gyermekkorában sokat forgatta a Tolnai Világlapját és a régi sajtó eme sikerült termékét melegen ajánlotta sajtófőnökeink figyelmébe. Az ajánlást most, néhány évvel később én is komolyan veszem. Őszinte segitószándekkal javaslom, a negyvenót forintos hetilap szerkesztöse- gebe delegáljuk erősítésül Tornai Józsefet. A szerkesztésben járatos és a népéletben otthonos költő meg cimet is kölcsönözhetne megújulásra méltó hetilapunknak! Tornai Világlapja. Jól hangzik, nem? Deák Zoltán Budapesten i ii t / Mikent arra előző lapszámainkban mar utaltunk, Deák Zoltán, lapunk főszerkesztője kedves olvasónk, Speter Erzsébet megmvasara résztvett az Erzsébet-dij kiosztása alkalmával november 14-én rendezett előadáson a budapesti Fővárosi Operett Színházban. A két hetes látogatás alkalmat adott szerkesztőnknek arra, hogy teljesebben felmérhesse az Erzsébet-dij jelentősegének kulturális méreteit. Ugyanakkor személyesen megismerkedhetett azon hirdetési szervek képviselőivel, amelyek igyekeznek lapunk számára hirdetéseket szerezni. Ottléte folyamán abban a kitüntetésben részesült, hogy átvehette a Magyarok Világ- szövetsége díszjelvényét a magyar nyelv és kultúra ápolása érdekeben végzett munkájáért. E jelvényt szerkesztőnk lapunk támogatóinak neveben fogadta el, mert csak az ő áldozatos támogatásuk teszi lehetove mindazt, amit lapunk a magyar kultúra érdekében végezhet. Ugyancsak nagy megtiszteltetésnek tekinthetjük a tényt, hogy Benyi József h. külügyminiszter, valamint Bende József külügyminiszteri főosztályvezető fogadta öt. Találkozásuk alkalmával kifejezték nézeteiket az amerikai-magyar kulturkap- csolatok fejlesztésének további lehetőségeiről, az erdélyi menekültek támogatásáról es abban a Vörös Kereszt szerepéről. Ugyanerről a kérdésről tárgyalt később Dr. Gulyás Andrással, a külügyminisztérium sajtófőnökével. ( Látogatást tett lapunk budapesti fomunka- tarsánal, Fodor Ernánál, aki most lábadozik betegségéből. Saját maga és olvasóink jókívánságait tolmácsolta Fodor Ernának, mielőbbi teljes felépülést kívánva neki. Örömmel vett reszt lapunk régi. faradhatatlan támogatójának, Dr. Striker Györgynek 75. születésnapi ünnepélyen, amelyen Deák Zoltán olvasóink jókívánságait adta át az ünnepeltnek, további sok esztendei alkotó munkát kívánva neki a magyar tudomány és technika érdekében. Spéter Erzsébet önzetlen kózremüködese lehetővé tette, hogy szerkesztőnk első Ízben hosszú évek után megismertesse lapunk működését a magyar közönség számottevő részével. A népszerű, 220.000 cirkulációju Esti Hírlapban megjelent riportert hálás úgy Dr. Paizs Gábor főszerkesztőnek, mint az interjút készítő Szegő Gábornak.
