Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 4. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 26. 1989. DIANA ES A PROKOFIEV SZONÁTA ZÖLDI lXSZLÖ, Hazát találni vagy hazatalálni Kacsó Diana Nem meglepő, hogy a nagy zongoraművész, Artur Rubinstein néhány évvel ezelőtt megcsókolta Kacso Dianacskát, ( miután eljátszotta kedvenc koncertdarabjat, Pro­kofiev 8. szonátáját. "Ha Prokofiev élne, ő bizonyára megcsó­kolna a játékodért, de miután nem él, én csókollak meg" - mondta az idős Rubinstein a fiatal Diananak. Meg is csókolta Dianát a nagy mester. De meg ám! De ki nem csókolná meg Dianát Prokofiev szonátájáért, meg egyebekért! Diana március 19-én a new yorki ‘lice Tully Hallban lép fel. Zenekedvelő olvasó­inknak ajánljuk e kivételes tehetségű magyar művésznő hangversenyén való részvételt. Tilos a bemenet? Ilyen feliratokat utoljára a németektől megszállt országban láthattak a lengyelek. De hamarosan ismét felbukkan. Hivatalosan bejelentették ugyanis, hogy Varsóban is megnyílik a játékkaszinó. De a nyugati valutákat legálisán birtokló lengyel állampol­gárok - vagyis minden lengyel! - csak kívülről nézheti majd a kaszinó gondosan befüggö- nyÓzbtt ablakait. Végre ennyi év után ismét másodosztályú állampolgároknak neveztek ki bennünket! Minden lengyelnek lehet annyi dollárja, amennyit csak bir szerezni, beteheti a bankba és a dolláros boltokban vásárolhat e'rte. Senki sem kérdezi, honnan szerezte, meg azt sem kell bizonyítania, hogy tör­vényes utón jutott hozzá. Ha akarja, kiveszi a bankból a dollárjait és elutazik Baden- Badenba vagy Monte-Carloba, és ott leülhet a rulettasztal mellé. De azt nem teheti meg, hogy a saját pénzével itthon gazdagít­sa az államkasszát. Nekik a lottó vagy a lóverseny marad. Pedig lengyel lesz ott a személyzet, még a portás is, aki majd kitessékeli lengyel honfitársait. Ismét egy Úgy, amelyet az allampolgari jogok szószólójának figyelmébe ajánlunk. 1988-ban is Tokió a világ legdrágább városa! A Business International felméré­sének alapjan a New York-i árszínvona­lat tekintették a mérvadó 100 százaléknak. Érdemes összevetni néhány jolismert világ­város drágaságát: Tokió (203), Osaka (202), Helsinki (128), Koppenhága (12), Bécs (118). Miért nincs, ha van? Ezt kérdezgettük vagy másfél esztendeje, amikor legalábbis Budapesten bemutatták Jancsó Miklós "Hajnal" című filmjét. Jancsó Miklós francia-izraeli vállalko­zása most már a mozikban is megtekint­hető. Ez azért fontos, mert akik a félig- meddig titokban tartott ősbemutató után most ismét megnézik a "Hajnalt", merőben más filmet látnak. Nem mintha a rendező bármit is változtatott volna. Inkább a va­lóság változott meg körülöttünk: érzéke­nyebbek lettünk az európaiságra. Másfél esztendeje még "csak" arról szólt a terroristadráma, hogy egy Magyarország­ról elszármazott zsidó fiatalemberben meg- maradt-e az emberség. Elvégre kakastol­las csendőrök tuszkolták marhavagonba, a hírhedt rámpánál Mengeléék "selejtez­ték ki" mellőle a kevésbe munkaképes hozzátartozókat; egyáltalán, a koncent­rációs tábor szervezői mindent megtettek, hogy kiöljék belőle az érzéseket. S most, ime, a film jelen idejeben közel-keleti tengerparton időzik, argcl megszállás alatt, cionista fegyveresek között. Egy rokon­szenves katonatiszten neki kellene végre­hajtani az ítéletet. Vajon azért, ho^y any- nyi hányattatás után végre uj hazara lel­jen Palesztina földjén, meghozza-e a ha­lálos áldozatot: vállalja-e a Kain-sorsot? Ezt másfél éve kérdeztem. 1988 végére uj jelentéssel gazdagodott a "Hajnal". Az is felötlik a nézőben, hegy a határainkon túl élő magyarok hovatovább Európa zsidóivá lesznek. Vajon a buldózer-fenyegette faluban átélt sokk kiöli-e a még élő es mozgó áldozatoktól az emberséget? Amikor először vetítettek Jancsó Mik­lós franciaországi filmjét, még viszonylag keveset tudtunk a történet Írójáról, Elie Wieselröl. Azóta viszont egyik-másik visszaemlékezése, novellája, regényresz- lete magyarul is megjelent. Nemcsak azt tudtuk meg róla, hogy Nobel-békedi^as és máramarosi chasszid közösségből szár­mazik, immár olvasható-érzékelhető is ellentmondásos kapcsolata a magyarság­gal. Nem rejti véka ala gyűlöletét a kakas­tollasok iránt, a közömbösekért sem ra­jong, akik hagyták, hogy családjával együtt deportálják. De azt sem tagadja, hogy zárt gyermekkori világába , jócskán beszű­rődött a magyar kultúra. Érett alkotókért vonzás és taszítás dialektikáját Írja hát ki magából. Csakúgy, mint a másik világ­hírű iró, Danilo Kis, aki szintén Párizsban tartózkodik a legszívesebben. Szabadkai múltjához tartozik a sárga csillagos meg­aláztatás, a deportálás, de Kosztolányi és Csáth Géza nyelve is. A szerb-zsidó- magyar-francia kultúrájú Kis vagy a jid— dis-magyar-francia-amerikai kultúrájú Wiesel, azt hiszem, nem ujjong erőmében, ha magyarországi előéletére gondol. Kul­turális gyökereit mégsem tudja, talán nem is akarja kitépni. Vajon hány olyan iró-mílvész var Euró­pában, aki voltaképpen közénk való es a vonzas-taszitas gyötrelmeivel küszkö­dik? Mindazonáltal rokonszenveznek megú­julási törekvéseinkkel. Vajon hanyar emlé­keznek közülük a múltra? Háryar gyűlölik a kakastollasokat, s ami a csendörökkel egyet jelent: a többségi terrort? És hányán gondolják, hegy ami tegnapelőtt megtörtént, az ma és holnap nem történhet meg? (Ellen­kező előjelű többségi terror jegyében sem.) Nem. kér.e-e szövetkezni velük, hegy tuda­tukban előtérbe kerülhessen a vonzódás, a taszítás mozzanatait pedig közös okulás céljából dolgozhassak fel? Ilyen kérdések is felötlöttek a "Hajnal" újbóli megnézése közben. Jarcsó Miklós egyébként egyik legtisztább filmjével ta­lált haza. Ki volt az első szürke eminenciás ? 350 éve halott az Eminence grise, a Szürke eminenciás /tulajdonkeppen szürke bíboros!/. A fogalmat sokan ismerik, használjak, de József atyáról, Francois Le Clerc du Tremblayrol vajmi keveset tudnak. Ifjú szerzetesként a pajzán, még a nagyvilági életet sem megvető apácákat kényszeríti a zárdái rend szigorú betartására, majd hittérítőként bejárja Kis-Azsiat, a Levante városait, Afrikát, Kanadát, hogy végül Richelieu bíboros oldalán a Bourbon-ház legtitkosabb ügyeinek tudójaként a diplomácia csöppet sem veszélytelen utjain induljon el. Titkos követségben jár Romában, sikertelen kísérletet tesz Európa Összefogására a torok ellen. Közben egyre befolyásosabb a francia udvarnál. Richelieu-ben biztos érzékkel fedezi fel a politikai nagyságot. Udvaroncok jönnek-mennek, kegyencek feje hull a porba, a mezítlábas, barna, csuhás kapucinus barát azonban marad. A louvre-beli udvar eleganciáját egyesítette a szo'rcsuha : durvaságával. Tisztelték éles elméjét, i féltek fanatizmusától, dicsértek | önzetlenségét. Talán senki helyere sem vágyott - ebben rejlett ereje. Am ezt is róla írták: "A jó atya majd' megdöglik a becsvágytól... a durva csuklya ala a skarlát kalap utáni vágyát rejti." Hogy igy voltáé valóban, nehéz kideríteni. A hugenották legyőzése után felkínált La Rochelle-i püspöki széket állítólag nem fogadta el, más forrás szerint kinevezését a pápa tagadta meg. Pedig egész életében a vallásos szenve­dély lelkesítette Richelieu legmegbízhatóbb tanácsadóját, diplomatáját, barátját. Mind­végig a háttérből irányított, bejuttatva Richelieu-t a régens-királyné, Medici Mária, majd a király, XIII. Lajos legfőbb tanácsadói közé. A "Gesta Dei per Francos", azaz, "Isten tetteit a franciak hajtják végre" elvnek engedelmeskedve elerte a Habsbur­gok gyongitését anélkül, hogy a katolikus gondolatnak ártott volna. MAGYAR-UROLÓGUS DrTGeorgeKtéin Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: „ 120 East 79th St., New York, NY 10021 110-45 Queens Hívd., Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia ' • Vesekő • Vese- és hófyagtfpganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON KONZULTÁCIO Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom