Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-22 / 25. szám
Ara 50 «Mt Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street Hew York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XLffl. No. 25. Thursday, June 22. 1989. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003- Tel: (212) 254-0397 Kiújulnak Amerika sebei A mult hetekben a Legfelsőbb Törvényszék szétk'úldette a hirt szerte az országban: "Túl messze ment a polgárjogi mozgalom!" Azoknak a birminghami tűzoltóknak, akik egy emberöltővel ezelőtt magasnyomású vizfecskendezővel kergették szét a polgárjogokért tüntető feketéket, nem kell magukat ennek az egyenlősdinek alávetni. Újra kérelmezhetik sérelmük orvoslását a törvényszéken, ahol egyszer már elvesztették perüket. A Legfelsőbb Törvényszék, amely e nemzet lelkiismeretének legmagasabb fóruma, most felnyitott sebeket, amelyek már kezdtek behegedni a nemzet testén, lelkén. Az u.n. "igenlő magatartás" (affirmative action), amely szerint nem lehet kizárólag a munkaadókra bízni, hogy kiket vesznek fel, hanem tekintettel kell lenniük arra, hogy a feketéknek is legyen esélyük munkára, azoknak, akiket nemzedékeken át háttérbe szorítottak. Ha nem is valami nagy lelkesedéssel, a nemzet elfogadta ezt a nézetet. Ha voltak is zugolódók, de a többség hozzászokott. Hozzászoktak a városi hatóságok, a munkások, a fehérek, a feketék. Magukévá tették az új jogot a szövetségi biróságok. Előfordultak persze olyan esetek, hogy egy munkaalkalomra két egyenlő képzettségű személy pályázott es a kettő közül a feketének adták a munkát. Ilyen esetekben a fehér munkás előző nemzedékek mulasztásáért vezekelt. De ezek kivételek voltak. A tény az, hogy a mai napig a feketék munkanélküliségi rátája a legtöbb helyen most is kétszerese a fehérekének. Amikor az Egyesült Államok a hatvanas években megkezdte felszámolni a faji megkülönböztetést, i akkor be akarta bizonyítani a népnek és a világnak, hogy nemcsak a leggazdagabb, leghatalmasabb állama a világnak, de a legemberibb, legkönyörüle- tesebb is. A kormány akkor, karöltve vallási és társadalmi vezetőkkel, erre a leckere akarta tanítani az amerikai népét. Es voltak férfiak és nők szerte az országban, akik bátran küzdöttek, életüket tették kockára, nem egy esetben életükkel fizettek ezen lecke megvalósitásáért. így történt hogy fogadott hazánk ezekben az évtizedekben valamivel nyitottabbá, önmagával szemben őszintébbe vált. Az "igenlő magatartás" azt jelentette, hogy "adj ennek, adj annak munkaalkalmat, feketéknek is néha! Nyisd meg az iskolákat azok számára is, akiknek eddig nem lehetett átlépni annak küszöbét. Nyisd meg a munka- alkalmat a kisebbségek számára. Gondoljatok azokra, akiknek eddig nem lehetett részük azokban az előnyökben, amelyeket a fehér többség történelmileg a nemzet megalakulása óta élvezett." Ronald Reagan egyike volt azoknak, akiknek mindez nem tetszett. Hallgatott a zugolódókra, akik azt állították, hogy ez a polgárjogi, ez az "igenlő mozgalom" már túl messze ment. (folytatás a 2. oldalon) ‘'MAGYARORSZÁG MEGÉROEMLIA TÁMOGATÁST” Irta: Lantos Tamás, kongresszusi képviselő, a Ház Külügyi Bizottságának tagja. Azok számára, akik megértik a történelem iróniáit és akiket lelkesít a legküzdhetetlen emberi szellemben rejlő reménység, mélységesen megható szimbolikus jelenet volt az, amikor magyar katonák megkezdték az ország határán a drótsövények lebontását, amelyek olyan fájdalmasan választották el négy évtizeden át Magyarországot a Nyugattól. Éppen ennyire meglepő fejlemény volt Nagy Imre, az 1956-os demokratikus forradalom vezérének rehabilitálása. Nagy Imrét annakidején titokban kivégezték és tetemét jeltelen sirba helyezték el. Újratemetése kiemelkedő esemény volt, amelyen részt vettek a kormány képviseletében a miniszterelnök, a parlament elnöke es más vezető tisztviselők. A reménység, amely ezekből a drámai politikai és gazdasági fejleményekből fakad, mélységes kihívást és történelmi alkalmat jelent az Egyesült Államok számára, hogy bátorítsuk és támogassuk a demokrácia lehetőségeit Kelet-Európábán. Mi, akik el vagyunk kötelezve a szabadság elveihez, csak üdvözölhetjük a nyilvánvaló haladást és tendenciát Kelet-Európában és a Szovjetunióban. Magyarország széleskörű reformokat kezdeményezett, amely véget fog vetni az egypárt-rendszernek, követni fogja olyan semleges államok gazdasági és politikai mintáját, mint Svédország, Finnország és Ausztria. Csendes forradalom van folyamatban az országban, uj törvényeket hoztak, hogy felvirágoztassák a magánszektort, utat nyissanak a töke áramlásának szabad piac és a vegyes közgazdaság irányába. Egyéni vagy közös vállalkozások, támogatva kedvezményes adórendszer által, nagyobb hasznot és kevesebb rizikót ígérnek. A külföldi befektetésre vonatkozó uj törvények lehetővé teszik, hogy külföldi cégek befektessenek meglévő vállalatokba, vagy áj vállalatokat létesítsenek. Ha a jelenlegi irány igy folytatódik, a 90-es évek elejére a magyar közgazdaság fele már magánkézben lesz. A politikai reformok is hasonló szédületes tempóban haladnak előre a kommunista párt reformpolitikusai és a demokratikus ellenzék irányítása alatt. Szabad a társulás, szabad a sajtó és a több partrendszer már törvényesítve van. Ezek a reformok - párosulva a polgárok szabadságlevelével a pártatlan igazságszolgátatas elve, a szabad szakszervezetek - már mind bele vannak foglalva az uj alkotmányba, amelyen most dolgoznak és amelyről jövő januárban fognak szavazni a parlamentben. Súlyosak a kockázatok is. A reform-intézkedések a törvényhozásban komoly szervi komplikációt okozhatnak. A gazdasági reform máris jelentős inflációt idézett elő, kiélezte az ellentéteket a szegények (folytatás az 5. oldalon) A magyar kormány tagjai a gyaszunnepélyen. Baloldalt Medgyessy Péter h. miniszterelnök. Jobboldalt Nemeth Miklós miniszterelnök, mögötte Pozsgay Imre állam miniszter. Budapest. Százezres tömeg vett részt az 1958-ban igazsagtalanul kivégzett Nagy Imre miniszter- elnök és tarsa- i végső nyugalomra helyezésen. Az ünnepélyes aktust a reformellen- zek szervezte. A kormány négy vezető tagjával, Németh Miklós miniszterelnökkel, Medgyessy Péter helyettes miniszterelnökkel, Pozsgay Imre államminiszterrel és Szűrös Mátyással, a Képviselőhöz elnökével képviseltette magát. A magyar sajtóban megjelent riportok alapján megállapítható, hogy a gyász- ünnepélyen megjelentek többsége azon reményének adott kifejezést, hoev ezzel lezárul egy korszak, a sebek behegednek és mostantól fogva a magyar nép egységesen ke^d majd hozzá a jobb jövő építéséhez. Éppen ezért, miként azt a New York Times budapesti tudósítója jelentette lapjának, a közönség megdöbbenéssel kevert hitetlenkedéssel hallgatta az ünnepség némely szónokának kijelentéseit, többek (folytatás a 2. oldalon) n UEGSŐ TISZTEIEinonS Amerikai
