Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-25 / 21. szám
Thursday, May 25. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. “end' RANDOLPH L. BRAHAM “MAGYAR HOLOCAUST - jóról Elsősorban azt kell kihangsúlyoznom, hogy ( ez a hatalmas kiterjedésű mu nem "zsidó történelem", hanem "magyar történelem". Nem vitás, hogy a világ könyvtáraiban a magyar történelmi részleghez lesz sorolva, mert - attól függetlenül, hogy egyes izraeli, vagy amerikai zsidó tudósok az egyetemes 20. századbeli zsidó tragédia fejezeteként tartjak-e nyilván, - közel 600.000 magyar állampolgár tervszerű és módszeres kiirtása, - még akkor is, ha e tömeggyilkolásban a magyar szélsó jobboldal csak a "másodhegedűs" szerepét töltötte be a németek mögött - a magyar történelem lapjaira kívánkozik es a magyar történelemmel foglalkozó könyvtári polcokon kell helyet kapnia. Akár tetszik nekünk ez, akár nem. Nem dicsőség pl. Spanyolország szamára a valamikori spanyol Inquizicio, nem dicsőség Ausztria számara Haynau rémkorszaka, de nem hiszem, hogy akár a spanyolok, akár az osztrákok azon mesterkedtek volna, hogy az erről szolé könyveket tüntessek el, feledjék el. Legnagyobb magyarjaink sem akarták, hogy - kétségtelen erényeink mellől-tüntessük el, rejtsük el itt-ott felbukkanó történelmi tévedéseinket, esetleges bűneinket. A nagy nemzeteket eppen az jellemzi, hogy dicsőségeik mellett bátran megírják melléfogásaikat, sót bűneiket is. Nemzeti himnuszunkban Kölcsey Ferenc bátran irta: "Megbú'nhődte már e nép - A múltat s jövendőt!" A struccpolitikának tehát nincsen értelme. Aki a tényék elől homokba akarja dugni a fejet, az esetleg csak "magyar- kodé", de semmi esetre sem "jó magyar", e kifejezés tiszta és megbecsült értelmében. Nem véletlenül irom ezt. Az utóbbi hónapokban megint felbukkantak olyan furcsa cikkecskék is, amelyek vagy tagadják, hogy a Holocaust egyáltalában megtörtént, (ó, Istenem, akkor ugyan hova tűnt városainkból, falvainkból sokszázezernyi ó-testa- mentumi-hitú magyar állampolgár?...) - vagy pedig az egész felelősséget a német megszállás nyakaba próbálják varrni, mintha Endre László, Baky László, Sztéjay Döme és tarsai sohasem léteztek volna s mintha az ártatlanok tömeges halálba- szállitásában nem működött volna - hatalmas "lelkesedéssel", néha csak fásult közönnyel - sok honfitársunk. Braham professzor könyvéhez nem könnyű hozzájutni. Magyarországon például - úgy tudom -, könyvüzletekben nem is árulják. A Gondolat Kiadóhoz kell fordulni. Akinek sikerűi beszereznie, az hamar ra fog jönni, hogy enciklopédikus gazdagságú kézikönyv birtokába jutott, mely nemcsak izgalmas olvasmány, de állandó referencia-szak- könyv is, hiszen sok mindent tartalmaz, ami csak közvetve kapcsolatos a Holocausttal, egyébként a magyar politikai- társadalmi-gazdasagi történelem gondosan feldolgozott, az 1930-as, 1940-es évekre vonatkozó mozaikdarabja. Braham professzorról itt csak annyit, hogy o ma már a Hitler által megszállt Európában folytatott náci politika specialistájának számit s már számos könyvet es tanulmányt publikált e szak-ágazatban. A Magyar Holocaust talán eddig megjelent legrészletesebb, leggondosabban előkészített müve. Magyarorsza^on es külföldön megjelent történeti munkákra épült, persze nemcsak a szorosabb értelemben vett történelmi müvekre, de a memoárirodalomra is, levéltárak gazdag anyagára. Az egesz művön megőrződik az a ténymegállapítás, hogy az 1944, március 19—i német megszállásig a magyarországi zsidóvallásu népesség az európai zsidóság utolsó, aránylag biztonságban " E”dpe fennmaradt közösseget alkotta! A magyar kormányok- ha igazságtalan törvényekkel is sújtották ama állampol-, gáraikat, akik vasárnap helyett szombaton járták templomba -, ellenálltak a zsidókérdésben kifejtett náci nyomásnak. Tragikusan érdekfeszito, hogy a magyarországi zsidók megsemmisítését a németek és szélsó jobboldali érzelmű csatlósaik akkor tűzték napirendre, amikor már csaknem elvitathatatlan volt a "Harmadik Birodalom" bukása. Több, mint félmillió magyar zsidó sorsa, ártatlan százezrek - köztük asszonyok, gyermekek, tehetetlen öregek - megsemmisítése alig három hónap alatt folyt le, az európai Holocaust egyik legmegrázóbb fejezeteként. Az általános humánum szempontjából teljesen mindegy, - mert az ember ember marad akkor is, ha modern öltönyt, vagy kaftánt visel - , de tény, hogy mig az ukrán és lengyel zsidók túlnyomó többsége külsejében is "zsidó" volt, addig a zsidó vallásu magyarok túlnyomó része sem külsejében, sem gondolkodásában szinte semmi más nem volt, mint magyar. Százával voltak köztük, akik csak a Holocaust idejen döbbentek rá származásukra. Nem számított. Lehetett a kiszemelt áldozat akár ezer éve itt lakó család leszármazottja, lehetett I. világháborús, kitüntetett katona, lehetett nemzetünknek dicsőségét hozó iró, művész, vagy sportember. Reszt kellett vennie a halálvagon "demokráciájában", - egészen a gazkamrákig es a füstölgő egetokemencékig... A nagy mu összefoglalja a magyarországi zsidóság történelmével, társadalmi szerepével, kultúrájával kapcsolatos fontosabb ismereteket, bár itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy Braham professzor - speciálisan a magyarság esetében - sokkal régebbi időkre is visszatérhetett volna, hacsak röviden is. Feltételezhető ugyanis, hogy a magyarországi zsidóság jelentés részé csak zsidóvallásu volt, de nem zsidóverú, hanem török-eredetű. Azokra a kabar törzsekre gondolok, amelyek még a Honfoglalást megelőzően, a Kazár Kaganátustól leszakadva kapcsolódtak Árpád törzseihez. A Kazar birodalom "nyugati türk" eredetű volt, uralkodó családjai azonban adoptálták a judaizmust. Feltételezhető tehát, hogy már a 10. században számos "kabar-zsidó" család élt és szaporodott a Kárpát medenceben, mely magyar lett a szó legigazibb értelmében, annak ellenére, hogy a judaizmus gyakorlása hagyományuk maradt. Gondolok az erdélyi volt szombatista szektákra is, melyek - hosszas vegetálás után - úgy próbálták elkerülni a megkülönböztetést, hogy ugyancsak a( zsidó vallást tettek tradícióikká. Érdemes volna Prof. Brahamnak - ismétlem, ha röviden is - ezen apró resztetekre kitérnie, hiszen a mozaikdarabkak is éreztették volna, hogy bizony oka van annak, hogy a zsidóvallásu magyar valahogy inkább vált "magyarrá", mint amilyen "német", "lengyel", stb. lett más országok ó-testa- mentumi hivoje. Mindezt, persze, nem azért említem, mintha "tipikus zsidót" jogosabb lett volna kiirtani, mint az asz- szimilálödott zsidót, hanem csak azért, mert a Holocaust - éppen a teljesen magyarra vált tömegeket nezve-még igazságtalanabbnak, még tragikusabbriak tűnt, mint akár másutt. A két kötet olvasása során drámai filmként vonul el előttünk a német megszállás, a Sztójai-kormány tevékenysége, az ártatlan tömegek liquidálására irányuló tervek folyamata, a gettókba költöztetés, a deportálás, a vegleges megsemmisítés felé irányuló manőver. Jól van megvilágítva az ellentét a német megszállók es a Hor- thy-féle vezetes között. Ki van domborítva Horthy 1944. julius 7-i döntése, mely leállította a deportálásokat és ezzel lényegében megmentette, a budapesti zsidóság nagy részét és a Horthy-döntés megfelelően indokolva van a katonai helyzet súlyosbodásával, a külföld tiltakozásával, az országon belüli hatalmi harccal és - hadd tegyem hozzá - azzal is, hogy Horthy (ha "régivágású antiszemita" volt is), végeredményben még sem volt a nácikhoz, vagy az endre- lászlókhoz hasonló vérszomjas gyilkos. Az eddigi (hazai és külföldi) hasonló irodalom nem adott mindezekről megfelelő tájékoztatást s ha adott is valamit, azt mindig a szűkszavúság, sót kétértelműség kodfelhoje burkolta. Braham professzor müve nem tántorodik el kényes kérdések vizsgálatától sem. Jól van felépítve a munkaszolgálati rendszer kronológiája és struktúrája. Hozzányúl a sokat vitatott budapesti "Zsidó Tanács" tevékenységének vizsgálatához is, nem hallgatva el, hogy bizony vezető zsidó férfiak pasz- szivitása. saját bőrük elsősorban való megmentest szándéka, hitsorsosaik tudatos félrevezetése jelentősen hozzájárult a tragédiához. Felelősségük mellett kár volna szemet hunyni. (folytatjuk) révai nagylexikona révai nagylexikona révai nagylexikona RÉVAI NAGYLEXIKONA Az első két kötet ára: 917,- Ft/db. Név: Cím: ............ példányban megrendelem a Révai Nagylexikon köteteit az alábbi címen: Babits Kiadó, Szekszárd, Pf.: 237 A megrendelés határideje: 1989 julius 30. Megrendelése után a megjelenéssel és fizetéssel kapcsolatos kérdésekről részletes tájékoztatót, valamint befizetési csekkeket küldünk! Részletfizetési kedvezmény!
